181 ezer kisnyugdíjas jogosult rendkívüli emelésre 2024-ben: ezt kevesen tudják, így igényelhetik

2024 elején Magyarország lakosságának negyede, 2 millió 423 ezer ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban a KSH friss jelentése szerint, mely a Magyar Államkincstár (MÁK) adatain alapul. Mintegy 1 millió 998 ezer fő volt közülük öregségi nyugdíjas, azon belül is 76%-a nyugdíjkorhatárt betöltött öregségi nyugdíjas volt, 6,1%-uk pedig a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, a „nők 40”-ben részesült. A Helyzetképből az is kiderül, hogy mekkora volt a folyósított öregségi nyugdíjak átlagos összege, illetve hogy hány nyugdíjas tartozik az egyes juttatási sávokhoz. Amíg már cirka 58 ezer fő volt az országban, akinek a nyugdíja meghaladja a félmillió forintot, addig közel 94 ezer idősnek a 100 ezer forintot sem éri el a járandósága.

Az öregségi nyugdíj átlagos összege 230 940 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 36 ezer forinttal meghaladta a nőkét - írta a friss jelentésben a KSH. Azt közölték, hogy 2024 elején az öregségi nyugdíjban részesülők közel 52 százalékának 200 ezer forint felett alakult az ellátása. Minden ötödik öregségi nyugdíjas járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 9%-ot tett ki. A nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része a külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíj volt.

Ahogy a korábbi években, a Pénzcentrum idén is megvizsgálta a különböző nyugdíjsávok alakulását. Bár a korábbi évek adataitól eltérően 2024-ben némileg változtak a közölt sávok, az adatok még összevethetőek maradtak. Ami rögtön szembetűnő lehet, hogy 2023-ban még 35 336 fő részesült 500 ezer forintnyi, vagy afeletti saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban összesen, 2024-ben már 60 387 fő. A friss adatokból ráadásul az is kiderül, hogy közülük 24 475-en 600 ezer forintot meghaladó járandóságban részesültek. Fontos, hogy ezekbe az adatokba az öregségi nyugdíjban, az életkoron alapuló ellátásokban és a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásokban részesülők is beletartoznak.

Ha csak az öregségi nyugdíjasokat vesszük, akkor 57 939-en kapnak fél millió feletti ellátást havonta, ebből 23 877-en 600 ezer forint feletti összeget.

Az alábbi ábráról könnyen leolvasható az is, hogy az öregségi nyugdíjasok közül a legtöbben a 160-220 ezres sávokhoz tartoznak. A legkisebb közölt sávhoz, a 100 ezer forint alatti nyugdíjban részesülők közé 93 606 fő tartozott, 120 ezer forint alatt összesen 181 ezren kerestek. Vagyis - bár már jelentősen csökkent a számuk - még mindig sok a kisnyugdíjas Magyarországon.

A táblázatunkból kiderül, hogy jelentősen nőtt a magasabb kategóriákhoz tartozók száma, míg csökkent a legalacsonyabb kategóriákhoz tartozók száma. Ennek több oka is van, az egyik legfontosabb a nyugdíjemelés. A nyugdíjasok a két vizsgált időpont között többször részesültek nyugdíjemelésben, mellyel a járandóságuk lekövette az inflációt. Azonban az emelés hatására növekvő számok nem jelentik feltétlenül, hogy egységesen jobban élnének az öregségi nyugdíjasok. Sőt, mivel az emelést százalékosan kapják, a jelenlegi rendszer azt eredményezi, hogy a tehetősebb nyugdíjasok tovább gyarapodnak, a kispénzűek pedig még inkább elszegényednek. Ezt az anomáliát nyugdíjszakértők is régóta hangsúlyozzák, azonban az elmúlt évek nagymértékű emelései élezhették csak ki méginkább ezt a helyzetet.

A másik ok a nyugdíjastársadalom lecserélődése, ugyanis a magasabb életkorúak között több a kisnyugdíjas, az újonnan belépők járandósága pedig jellemzően magasabb. Így természetes folyamat is, hogy egyre nő a magasabb nyugdíjsávhoz tartozók száma.

Érdemes a nemek közötti különbségeket is megvizsgálni. Az öregségi nyugdíjasok 63,7 százaléka nő, így arányuk is a legtöbb sávban magasabb, mint a férfiaké. Ami érdekes, hogy a leginkább a 160-200 ezer forintos sávban a legnagyobb a nemek közötti különbség arányokat tekintve. Egészen a 400-420 ezres sávig a nők képviseltetik magukat nagyobb számban az egyes sávokban - bár a különbség egyre csökkenő, ahogy megyünk felfelé. 420 ezer felett viszont a férfiak száma túlnő a nőkén, minél feljebb megyünk, annál nagyobb arányban.

A KSH röviden a nők és férfiak közötti különbséget a nyugdíjösszegekben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel indokolja. A nyugdíjsávok alakulásában viszont közre játszhat az is, hogy a férfiak, főként az alacsonyabb jövedelmi osztályokhoz tartozók, átlagosan nem élnek annyi ideig, mint a nők, illetve más társadalmi jelenségek is állhatnak a háttérben.

A kisnyugdíjasok kérhetik az ellátásuk méltányosságból történő emelését

Kevesen tudják, de 2024-ben a nemrég meghogzott szabályok alapján a nagyon alacsony - 120 ezer forintot meg nem haladó - nyugellátások esetében kérhető az ellátás méltányosságból történő emelése. A méltányossági nyugdíjemelés havonta 3-8 ezer forintot jelenthet pluszban. Ez az emelés beépül a nyugdíjba, így hatással lesz a következő nyugdíjemelésekre is, mely kis járandóság esetén sokat számíthat. Mint az a friss adatokból kiderült,

2024-ben akár 181 ezer nyugdíjas lehet jogosult az ellátás méltányosságból történő emelésére.

A MÁK tájékoztatása szerint kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető

• a nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatár fölötti személynek,
• a megváltozott munkaképességű özvegyi nyugdíjasnak;
• az özvegyi nyugdíjasnak, ha fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; továbbá
• az árvaellátásban részesülő személynek.

Kivételes nyugellátás-emelés akkor engedélyezhető, ha a nyugellátás és a kérelmező számára folyósított egyéb rendszeres pénzellátás együttes havi összege nem haladja meg a 120 ezer forintot - az összeghatár 2023 előtt 90 ezer forint volt. Vagyis például nemcsak az öregségi nyugdíjat vehetik figyelembe, hanem minden egyéb rendszeres juttatást.

Ki nem részesülhet kivételes nyugellátás-emelésben?

Nem engedélyezhető kivételes nyugellátás-emelés annak a személynek, aki nem nyugellátásban részesül (pl.: megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban, időskorúak járadékában részesülők). Továbbá annak a személynek sem,

• akinél a nyugellátás megállapításától, továbbá a korábbi kivételes nyugellátás-emeléstől számított 3 év még nem telt el, továbbá,
• aki tartós bentlakásos intézményben él,
• aki otthont nyújtó ellátásban részesül, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve,
• aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti.

Hol és hogyan nyújtható be a kivételes nyugellátás-emelés iránti kérelem?

A kérelem a Kérelem-adatlap nyugellátás méltányossági alapon történő emeléséhez elnevezésű nyomtatványon nyújtható be. (A nyomtatvány a nyugdíjbiztosítási szervek ügyfélszolgálatain szerezhető be, illetőleg letölthető a Kincstár honlapjáról, illetve a magyarorszag.hu weboldalról.) A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, és csatolni kell azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét (pl.: egészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás) - írja honlapján a MÁK.

A nyomtatványt hiánytalanul kitöltve és aláírva, hozzátartozói nyugellátásban (ideértve az árvaellátást is) részesülő személy esetén a Magyar Államkincstár Központhoz, egyéb esetben a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez, vagy a Magyar Államkincstár Központhoz kell benyújtani.

Milyen összegű kivételes nyugellátás-emelés engedélyezhető?

Az emelés összege nem lehet kevesebb 3 ezer forintnál és nem haladhatja meg a 8 ezer forintot.

Fontos, hogy az engedélyezett kivételes nyugellátás-emelés "beépül” a nyugellátás összegébe, a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése során a nyugellátással esik egy tekintet alá.

Van-e jogorvoslati lehetőség a méltányossági jogkörben hozott döntés ellen?

A döntés ellen keresettel lehet fordulni a lakóhely szerint illetékes, közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékhez a közléstől számított 30 napon belül - írja az Államkincstár.

Azt is fontos tudni, hogy a méltányossági nyugdíjemelés mellett kérhető egyszeri segély is, illetve a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján található tájékoztatás szerint kérhető a nyugellátás méltányosságból történő megállapítása, valamint az árvaellátás méltányosságból történő meghosszabbítása is. A további esetekről a MÁK honlapján érdemes tájékozódni.