Lesújtó hírt kaptak a magyar nyugdíjasok: rengetegen járnak rosszul, ha nem változik a törvény

A nyugdíj összege az elismert szolgálati idő mellett attól a számított nettó havi életpálya átlagkeresettől függ, amelyet az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig szerzett és kifizetett,  nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből számítanak. Ha e jövedelmi elemek között akad olyan, amely alacsony összegű, akkor az lehúzhatja az átlagkereset szintjét, és ezzel csökkentheti a megállapítandó nyugdíjat. A nyugdíjtörvény e veszély elhárítása érdekében sokféle ellátás tekintetében biztonsági rendelkezéseket tartalmaz.
 
Ezek alapján egy sor olyan bevételt, amely nyugdíjjárulék alapját képezi, nem kell figyelembe venni az életpálya átlagkereset számítása során, pontosabban csak akkor kell figyelembe venni, ha az mégis kedvezően hat az érintett nyugdíjának összegére - írja Farkas András, NyugdíjGuru.

Álláskeresési támogatások

Az első törvényi tétel, amelyet az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál csak akkor kell figyelembe venni, ha az az igénylőre kedvezőbb, a munkanélküliség és álláskeresés időszakában kapott segélyeket öleli föl, vagyis az álláskeresési járadékot, a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt (nyes-t), az álláskeresést ösztönző juttatást és a keresetpótló juttatást, összefoglaló nevükön az álláskeresési támogatásokat.

Ezek összege egyrészt alacsony, másrészt csak időlegesen járnak (vagy jártak), így nagyon is indokolt, hogy alacsony összegük ne csökkenthesse az életpálya-átlagkeresetet.

Egyes gyermeknevelési ellátások

A másik ilyen tétel a gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokra, nevezetesen a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermekgondozási segélyre (gyes), a gyermeknevelési támogatásra (főállású anya ellátására, gyet) és a gyermekgondozási díjra (gyed) vonatkozik.

Ez főként az édesanyák nyugdíjhelyzetét hivatott javítani, hiszen például a gyes vagy a gyet gyermekenként idén is arcpirítóan alacsony, mindössze bruttó 28.500 forintos (nettó 25.650 forintos) havi összege nem ránthatja a mélybe az anya átlagkeresetét.

Egyes járulékköteles szociális és gyermekvédelmi ellátások

Ehhez kapcsolódik a harmadik olyan ellátási csokor, amelyek összegét csak pozitív eredmény esetén kell figyelembe venni az életpálya-átlagkereset meghatározása során, ezek a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi ellátások, vagyis a gyermekek otthongondozási díja (gyod) és az ápolási díj.

A fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek vagy nagykorú hozzátartozó gondozását és ápolását is tipikusan a nők vállalják magukra, így elsősorban nekik kíván némi számítási garanciát adni ez a szabályozás.

2021. július 1-jétől a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat és fejlesztési foglalkoztatási díjat szintén csak akkor kell a nyugdíjszámítás során figyelembe venni, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb.

Prémiumévek programban résztvevők juttatásai

A következő törvényi tétel a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerint járó juttatás összegét minősíti olyan bevételnek, amelyet csak akkor kell figyelembe venni, ha az az érintett személyre nézve kedvezőbb eredményre vezet. (A prémiumévek program 2005-2009 között volt hatályban, és az volt a célja, hogy a közigazgatást elhagyni kényszerülő, közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozó munkavállalóknak a közszférából való viszonylag fájdalommentes kivonulását elősegítse azzal, hogy a korábbi illetményük 60%-át megkapták a program fennállása alatt.) 

A prémiumévek programban részt vevők esetében a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni.

Egészségkárosodott személyek egyes juttatásai

Szintén nem engedi a törvény a számított átlagkereset mérséklését azon személyek esetében, akiknek a munkaképessége (akár a civil, akár a fegyveres szférában) olyan mértékben csökkent, hogy  rendszeres pénzbeli ellátásra szorulnak.

Ezért a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és egészségkárosodási járadék összegét, 2021-től új ellátásként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási keresetkiegészítés, egészségkárosodási járadék összegét, továbbá a rehabilitációs ellátás, valamint a 2011. december 31-ével megszűnt rehabilitációs járadék összegét csak akkor kell beszámítani, ha ez kedvezőbb az érintett személy számára.

A rokkantsági ellátás azért nem szerepel e felsorolásban, mert az összegéből nem vonnak nyugdíjjárulékot, emiatt nem vehető figyelembe sem a folyósítás tartama, sem az ellátás összege a nyugdíjszámítás során.

A fenti ellátások mellett végzett munkával szerzett kereset

A jogalkotó arra is gondolt, hogy a fenti ellátások mellett végzett esetleges munkával jellemzően szintén nem volt magas jövedelem elérhető, így az ellátások mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteket is csak akkor rendeli beszámítani az életpálya-átlagkeresethez, ha ez kedvezőbb lenne a nyugdíjigénylőnek.
 
Az e körben említett ellátások közül a rehabilitációs járadék melletti munkavégzéssel nem volt szerezhető nyugdíjjogosultság, hiába kellett a kereset után is nyugdíjjárulékot fizetni, mert ez a járadék saját jogú nyugdíjbiztosítási ellátásnak minősült. A rehabilitációs járadék mellett végzett munkával szerzett kereset alapján az öregségi nyugdíj megállapítása során érvényesíthető nyugdíjnövelésre lehetett jogosultságot szerezni.

Sajnálatos módon a rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett kereset nem szerepel azon kereseti elemek között, amelyeket csak akkor kell figyelembe venni, ha az a nyugdíjigénylőre nézve kedvezőbb eredményre vezetne. Így a rokkantsági ellátottak számított havi nettó életpálya átlagkeresetét leronthatja az ellátás mellett szerzett alacsony kereset összege.

Farkas András szerint a jogalkotónak sürgősen módosítania kellene ezt a rendelkezést, hogy a rokkantsági ellátás mellett végzett munkával szerzett keresetet is csak akkor lehessen beszámítani az életpálya átlagkereset számítása során, ha az kedvezőbb eredményre vezetne az ellátott számára.

Kettős számítás

A nyugdíjmegállapító hatóság kettős számítást végez az olyan nyugdíjigénylők esetében, akik a törvényben felsorolt ellátások, támogatások, díjak, segélyek, juttatások valamelyikében részesültek. Kiszámítja a nyugdíj összegét ezen ellátások és a mellettük esetleg végzett munkával szerzett keresetek figyelembe vételével, majd kiszámítja ezek figyelembe vétele nélkül is, és a kettő közül a magasabb összegűt állapítja meg nyugdíjként.

Ezek a biztonsági szabályok csak az említett ellátásokra és segélyekre, valamint a mellettük végzett munkával szerzett keresetekre vonatkoznak.