10 ijesztő tény 2023-ban, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül

A Pénzcentrum rendszeresen foglalkozik a Magyarországon jelenleg zajló társadalmi folyamatokkal, melyek meghatározóak lehetnek a következő évtizedekben. Azonban az adatsorok - mint például az Alzheimerrel, demenciával élők egyre növekvő száma, az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés által fenyegetett idősek arányának növekedése, vagy az egyedül élő idősek növekvő száma - külön-külön csak részproblémákat érintenek, a teljes képhez érdemes időről időre egymás mellé tenni és úgy vizsgálni az időseket érintő statisztikákat. A 2023-ban frissen elérhető adatsorok alapján nemigen számolhatunk be javuló tendenciáról, és egyre inkább úgy fest, hogy amit pár éve még a távoli jövő problémájának gondolhattunk, az már most a küszöbön van.

Az adatsorokból kiolvasható problémák eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban, azonban a hatásukat nem lehetett annyira érzékelni, mint manapság. Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbb tényezői. Az általa felhasznált statisztikák alapján vizsgáltuk meg, mi a helyzet 2023 év vége felé közeledve. Az egészen biztosan látható, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lehetnek.

Egyre nő az idősek száma és aránya

Ahogy az elöregedő társadalmakra jellemző, Magyarországon is egyre nő az idősek aránya a fiatalokéhoz viszonyítva. Az idősek száma is egyre nő, míg a 65 év alattiaké jelentős visszaesést mutat. Amíg az idősek aránya a teljes lakosság viszonylatában 2010-ben még 16,6 százalékot tett ki - minden 6. lakos -, addig 2021-re az arányuk meghaladta a 20 százalékot. A legfrissebb, 2023. január 1-i adatok alapján az aránynak ez az emelkedése megtorpant, viszont az idősek száma tovább nőtt, a fiataloké pedig csökkent:

2023. január 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország lakossága 9 599 744 főt számlált, melyből 1 millió 990 ezer főt tettek ki a 65 év felettiek. Arányuk a 2022-es évhez képest csak egy hajszállal emelkedett. A növekvő számok önmagukban nem jelentenének problémát, maga a folyamat is - a társadalmi változásokon túlmenően - részben annak köszönhető, hogy egyre többen élnek meg magas életkort. Viszont a várható élettartam emelkedése nem tart lépést az országokra egyre nagyobb teherként nehezedő szociális, egészségügyi és gazdasági krízisek mélyülésével.

Egyes előrejelzések szerint 2070-re Magyarországon a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Ez pedig szorosan összefügg egy másik problémával, miszerint az időskori eltartottsági ráta egyre emelkedik, és tovább fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb aktív, dolgozó fiatalnak kell majd eltartania egyre több nyugdíjast. Friss adatok szerint az időskori eltartottsági ráta 2023-ban 31,6 százalékot tesz ki, egy évtizede még 25,8 százalékon állt:

Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet. Az elemzők úgy kalkulálnak, a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékponttal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is.

Rengeteg idős él egyedül

Az idősek növekvő számával automatikusan az is együtt jár, hogy egyre nő az egyedül élő idősek száma is. Magyarországon a friss 2022-es népszámlálási adatok szerint a 65 év felettiekből álló háztartások közül 67,8 százalékos az egyedül élők aránya, a maradék szűk egyharmad lakik együtt másokkal. Ez az arány nem sokat változott az elmúlt évek népszámlálásaihoz mérten,  2011-ben 68,6, míg 2001-ben 67 százalék volt.

Csakhogy 2022-ben már 907 ezer egyedül élő idősről volt szó, míg 2011-ben 814 ezerről, 2001-ben pedig 706 ezerről, akik egyszemélyes háztartásban élnek! Az arány hiába nem változik, számottevően több idősnek kell egyedül boldogulnia. Mi ezzel a probléma? Azok az idősek, akik egyedül élnek, ugyanúgy kerülhetnek olyan élethelyzetbe, amikor segítségre szorulnak, ezt azonban nehezebben tehetik meg, ha családjuktól távol élnek, esetleg elszigetelődtek. Ezáltal, illetve a családok megváltozott berendezkedése miatt is, az önkormányzatokra nagyobb feladat hárul a szociális segítségnyújtás terén.

Másrészt - mint ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk - az időseket nagy arányban fenyegeti az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés veszélye, de közülük is főként azokat, akik egyedül élnek. Ezt nem nehéz elképzelni: egy jövedelemből egy háztartást fenntartani mindig nehezebb, és anyagilag nagyobb kockázattal is jár. Az idősek ráadásul gyakran olyan ingatlanban maradnak egyedül, mely egykor egy egész család igényeire volt szabva, egyedül azonban már 2 szobát is nehézkesen tudnak fűteni benne.Bármilyen hirtelen felmerülő költséggel egyedül nehezebb szembenézni. Ez pedig csak néhány olyan tényező, amely az egyedül élő időseket fenyegeti, ki sem tértünk még az egészségügyi vészhelyzetekre, vagy akár a romló mentális egészségre, melyet a magány, izoláció csak tovább rombol.

EZ IS ÉRDEKELHET

Közel az összeomlás: így marad egyedül idős korára rengeteg magyar, senkire sem számíthatnak

Az összes olyan háztartást nézve, ahol él(nek) nyugdíjas korúak - ez közel 1,5 millió magyar háztartást jelent - 41,3 százalékában az idősek egyedül élnek.

Várható élettartam, egészségben eltöltött évek

Évtizedek óta javuló tendenciát mutatott Magyarországon a várható élettartam, ezt azonban a pandémia évei csúnyán keresztülhúzták. A friss, 2022-es adatok már meghaladják a 2020. évi számokat, azonban a 2019-es értékektől még elmaradnak. A legfrissebb becslés szerint születéskor nők számára 79,5 év a várható élettartam, míg férfiaknak 72,7 év. A 2022-ben 65 éves nők számára a várható élettartam 18,3 év, a férfiak számára 14,3 év volt. Idősek esetében ez szintén elmarad a 2019-ben számított várható élettartamtól:

Viszont az, hogy valaki magas életkort él meg, nem jelenti, hogy egészségesen is fogja leélni azokat az éveket. Az utolsó friss, 2021-es adataink szerint a magyar nők 7,8, a férfiak 7,1 évet élnek le 65 éves korukon túl még egészségben átlagosan. Sok magyarnak azonban még a nyugdíjazását megelőzően már együtt kell élnie valamilyen krónikus betegséggel, egészségkárosodással, ez pedig megnehezítheti az idős korukat. A születéskor várhatóan egészségben eltöltött évek száma 2021-ben nem érte el a nyugdíjkorhatárt: nők esetében 63,6 év, férfiak esetében 61,6 év volt:

Arra, hogy a magyar lakosság egészségügyi állapota milyen siralmas, külön cikket lehetne szentelni, ugyancsak rengeteg ábrával a vezető halálokokról, daganatos megbetegedésekről, szív- és érrendszeri betegségekről, az elhízásról, dohányzásról, alkoholizmusról, mentális problémákról, stb. Ezekről a tényekről azonban ismert képünk van, hazánk listavezető a legtöbb egészségkárosító tevékenység, és számos betegség esetében, akár európai, akár világszinten vizsgáljuk. Az egészségügyi ellátórendszer statisztikái szintén sötét képet festenek.

Óriási probléma az elszegényedés

A fő témánknál, az idősek helyzeténél maradva: az utolsó ismert adatok szerint Magyarországon 1,75 millió lakost, a magyarok 18,4 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata. A 65 év feletti korosztályban 341 ezer lakost érint a probléma, ugyancsak 18,4 százalékot, ebben tehát nincs különbség a teljes lakosság és az idősek között. Azonban a nyugdíjazás előtt álló 50-64 éves korosztályban a fenyegetettek aránya magasabb ennél: 22,5 százalék.

Hazánkkal szemben Európában éppen az jellemző, hogy a legfiatalabb korosztály, a 15-24 évesek több mint negyede van kitéve az elszegényedés, társadalmi kirekesztődés veszélyének, a 65 év felettieknek az ötöde, viszont ez közel egyezik, vagy alatta marad a fiatalabb korosztályok átlagának.

Sírig tartó munka

Akárcsak Magyarországon, az EU-ban sem volt sosem olyan magas az átlagosan munkával eltöltött évek száma, mint 2022-ben, mind a nők, mind a férfiak körében. Magyarországon 36,2 év, míg az EU-ban 36,5 év ez az időtartam, amíg az emberek átlagosan munkával töltik az életük egy részét. Csak az utóbbi két évben értük utol Európát, 2020-ban még több mint egy év hátrányban voltunk. A magyar nők még meg is előzték az EU-átlagos átlagosan munkával töltött évek számában: nálunk ez 34,4 év, míg az uniós átlag 34,2 év:

Az idősek foglalkoztatottsági adataiból szintén az derül ki, hogy egyre többen töltenek hosszabb időt aktívan, mint korábban, elodázzák a nyugdíjazást. 2023. II. negyedéves adatai szerint a 65-74 éves korosztály tagjai közül 120 ezer fő volt gazdaságilag aktív, az összes dolgozónak így ez a korosztály már 2,5 százalékát tette ki. 2016-ban az arányuk még nem érte el az 1 százalékot sem:

A grafikonról az is tisztán leolvasható, hogy a foglalkoztatottak száma annak ellenére is 2023. II. negyedévében volt a legmagasabb az elmúlt évtizedben, hogy a lakosság közben nem gyarapodott, hanem csökkent. Azonban, ahogy az első ábrán láttuk, a 65 év felettiek aránya szintén nőtt azóta, így nem lehetne meglepő, hogy a munkaerőpiaci részvételük is emelkedett. Nem szabad azonban megfeledkezni róla, hogyan nőtt a nyugdíjkorhatár is az évek során.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így mennek nyugdíjba idő előtt a leleményes magyarok: ezt a kockázatot kell vállalniuk cserébe

Magyarországon bár 65 év a korhatár, átlagosan 62 éves korában lesz az ember nyugdíjas, a nők pedig még korábban: már 60 évesen.

Izoláció, depresszió

Ahogy az egyre növekvő számú egyedül élő idős kapcsán említettük, az egyedüllét egészségügyi problémákat is felvet, nem csak anyagi természetűeket. Ezek közül a legnehezebben a mentális egészségre gyakorolt negatív hatás mérhető, mára azonban számos tanulmány bizonyítja: az idősek, akik életkoruknál, társbetegségeiknél fogva egyébként is hajlamosabbak a depresszióra, veszélyben vannak. Az izoláltság, magány pedig még inkább megágyaz a depressziónak, szorongásnak - viszont fontos, hogy nem csak az egyedül élő időseket sújthatja.

A depresszió pedig - amelyet még mindig nem vesznek elég komolyan az egészségügyi szakmán kívül, sem a lakosság, sem az országok - óriási terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre és magára a magyar társadalomra is. Ez akár GDP-ben is kimutatható: a Portfolio részletes elemzése szerint a mentális betegségekhez kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint például a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség!

Azonban nemcsak mentális betegséggel járhat az izoláció, növelheti többek között a stroke kockázatát is. A Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján például a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Ez azzal is összefügghet, hogy akik magányosak, hajlamosabbak többet dohányozni és kevesebbet mozogni, ami szintén növeli ezt a kockázatot. Ráadásul a betegségekből való felépülés, mint amilyen például a stroke, szintén sokkal nehezebb támogató közeg nélkül. Ez pedig csak egy példa, számos betegség kockázatát növelheti az izoláció.

Demencia és Alzheimer

Korunk legrettegettebb betegségei, melyek legfőképpen az időseket fenyegetik, és ugyancsak összefüggenek a fenti témákkal. Az biztos, hogy a két mentális betegség jelenleg az egyik legnagyobb kihívás nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi szinten is. Az Eurostat demenciával és Alzheimer betegséggel összefüggő statisztikái közül 2021-es a legfrissebb. A demencia 2019-ben, az Alzheimer 2020-ban okozta a legtöbb halálesetet:

Érthető módon, miután a koronavírus járvány annyi áldozatot szedett, többlethalálozást okozott, csökkent azoknak a betegnek a száma, akiknél a demenciát, vagy az Alzheimert tették meg a halál okának. Elég csak a kezdetben közölt részletes koronavírus-statisztikákra gondolni: az elhunytak között rengeteg volt az idős beteg, akinek demencia vagy Alzheimer volt a társbetegsége. (Sok fertőzött éppen az idősek otthonában kapta el a covidot.) Ezeket az adatokat tehát ennek tükrében kell vizsgálni. Az pedig figyelemre méltó, hogy az Alzheimer esetében az elhunytak aránya az összes elhalálozáshoz képest már a 2019-es szintet közelítette 2021-ben.

A WHO közlése alapján 2017-ben Európa országaiban 10 millió volt a demens betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik. Becslések szerint Magyarországon 2050-re csaknem 300 ezren élnek majd demenciával, a világon több mint 150 millióra nő a betegek száma. Ez pedig nemcsak a családok számára rossz hír, hanem az egészségügyi rendszereknek, szociális hálózatnak. A következő évtizedekben Magyarországon is, de az egész világon nagy kihívást jelent majd az Alzheimer-kórral, demenciával élők gondozása. Az országok gazdaságainak pedig ugyancsak egyre nagyobb terhet jelentenek ezeknek a betegségeknek a közvetlen és közvetett hatásai.

Szakszerű ápolás helyett ápolhat a család?

Annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tet ki Gyarmati Andrea tanulmánya szerint. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett. A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára.

Ez pedig csak a demencia, a legtöbb idősotthon csak addig tudja az idősek ellátását biztosítani, amíg nem szorulnak állandó felügyeletre, folyamatos ápolásra. Mivel a kórházaknak sincs sem kerete, sem kapacitása, hogy ezt a feladatot átvállalja, sok esetben a családnak kell megoldani a gondozást. Az otthonápolás azonban olyan megoldás, amely még súlyosabbakat szülhet jelenlegi formájában hosszú távon. A családtagjukat gondozók körében ugyanis fokozottan jellemző a jövedelmi szegénység, sokan a munkaerőpiacról is teljesen kiesnek. Emellett az egészségi állapotukat - fizikailag és mentálisan is egyaránt - igénybe veszi a gondozás.

A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő, ehhez képest Magyarországon a töredékük kap csak alanyi jogú ápolási díjat. Feltételezhető, hogy sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra. Az ápolási díj idős hozzátartozó ápolása esetén kétféleképpen alakulhat: a kiemelt ápolási díj (jelentős egészségkárosodás esetén) magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, és az ápolási díj összege az alapösszeg (2023-ban bruttó 45 665 forint) 180%-a, vagyis 82 197 forint 2023-ban.

Más eset a tartós ápolást végzők időskori támogatása, melynek összege 50 ezer forint. Az könnyen belátható, hogy egy állandó felügyeletet, ápolást igénylő családtag ellátása nemhogy 8 órás, hanem inkább 24 órás munka, a térítési díj ehhez képest igen kevés. Az ápolást végző családtag jellemzően munkát sem tud vállalni, ha pedig mégis, korlátozottak a lehetőségei.

Idősotthonok, szociális ellátás

Miután 2020-ban évtizedes mélypontra zuhant az idősotthonok lakóinak száma, a legfrissebb 2022-es KSH adat szerint már vissza is tértünk a járvány előtti szintre. Sőt, időskorúak otthonában már több mint 53 ezren laktak, ami az eddigi legmagasabb éves szám. A járványt megelőző években átlagosan 1 százalékkal emelkedett a bentlakásos intézményekben élők száma, viszont a férőhelyek száma korlátozott, a bejutás is nehézkes. A várakozási idő egy ilyen intézménybe átlagosan két év, ez idő alatt a kérelmek körülbelül fele megszűnik, gyakran elhalálozás következtében.

A szociális ágazatot sújtó munkaerőhiányt pedig szinte nem is kell bemutatni: a szektorban dolgozók között rengeteg a pályaelhagyó. Ennek sok különböző oka van, legfőképpen a munkakörülmények, a társadalmi megbecsültség hiánya és az alacsony keresetek. A KSH szerint 2023 augusztusában 369 689 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók (kedvezmények nélkül számított) nettó átlagkeresete, a szociális ellátást területén 204 346 forint, az átlag 55,3 százaléka!

A pályakezdők pedig csak még nehezebb helyzetben vannak. Egy "szociális munkás és tanácsadó" átlagkeresete az utolsó, 2022-es éves adatok alapján bruttó 439 967 forint volt a KSH szerint, a 30 év alattiaké viszont csak bruttó 386 109 forint. Mivel a munka sem könnyű, ilyen keresetek mellett nem meglepő, hogy a szféra folyamatos munkaerőhiánnyal küzd. Ráadásul a professzionális gondozók átlagélet kora 50 év körül van, vagyis hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni, miközben a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta drasztikusan lecsökkent.

Információhiány

A fent említett súlyos problémák mellett eltörpülni látszik, hogy 2023-ban Magyarországon az időseket az információhiány is nagyban sújtja. Pedig számos problémájukra pusztán az információ elérése is megoldást jelenthetne, ha tudnák, milyen segítséget kaphatnak, hol és kitől. Az említett tanulmány szerint a 65 év felettieknek csak kb. harmada tud arról, hogy mire lenne jogosult. Sokszor az idősekről gondoskodó családtagok sincsenek tisztában a lehetőségekkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden 65 év feletti magyarnak ingyen jár ez az okoseszköz: mutatjuk, hogy kell igényelni

Gondosóra program olyan szolgáltatást biztosít ingyenesen és alanyi jogon a 65 év feletti időseknek, amelyben szükség esetén egyetlen gombnyomással jelezni tudják segítségkérési szándékukat

Bár az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, a járványt megelőzően csak a települések 80-90 százalékán voltak elérhetők ezek a szolgáltatások. Az pedig világosan látszik, hogy a sok település önkormányzata ma Magyarországon nehezen tudja kigazdálkodni még az alapvető szolgáltatásokat is.

Évről évre nagy léptékben nő a digitalizáció térhódítása, ezzel együtt viszont az idősek kirekesztettsége is. A friss népszámlálási adatok szerint ugyanis a 65 év felettieknek több mint fele egyáltalán nem része a digitális világnak, így onnan nem tud informálódni, ott nem tud ügyet intézni. Ezzel jelentős hátrányt szenvedhetnek az idősek - és valószínűleg éppen azok, akik eleve rosszabb élethelyzetben vannak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Cudar idők jönnek: ezek az idős magyarok lesznek a jövő legnagyobb vesztesei

A statisztikák azt mutatják, hogy a magyar lakosság 16,4 százaléka semmilyen digitális tevékenységet nem végez.

Összegezve: az adatsorokat egymás mellé téve látható, hogy az elöregedő társadalom problémája nemcsak a nyugdíjasokat sújtja, hanem a teljes lakosság érintett benne. Az is világosan látható, hogy egyes tényezők hatnak egymásra, erősítik egymást: minthogy az egyedüllét és a magas életkor is hajlamosíthat depresszióra, a depresszió más betegségek kialakulásához vezethet, a betegségek sokasodásával nőnek az egészségügyi kiadások, amely az egyik fő oka az időskori elszegényedésnek. Ugyanakkor az egyszemélyes idős háztartásokat eleve jobban fenyegeti a társadalmi kirekesztődés, elszegényedés. A szegénység vezethet rossz egészségi állapothoz, a nélkülözés depresszióhoz.

Az idősek problémái tehát igen sokrétűek, és még rengeteg kérdésre ki sem tértünk. Ugyancsak nem esett szó a nyugdíjrendszerről, melynek reformját sokáig már nem lehet halogatni, a kormány kénytelen lesz fenntarthatóbbá tenni azt. A válság évei megmutatták, hogy az éves nyugdíjemelés jelenlegi rendszere bizonytalan időkben milyen veszélyes helyzetbe sodorhatja az időseket, idén sem lehetnek nyugodtak a nyugdíjasok. Az viszont világos, hogy még maga a nyugdíjrendszer hibái is csak egy hatalmas problémarendszer kis szeletét teszik ki, amely az időseket súlyosan érinti ma Magyarországon, és érinteni fogja a jövőbeli nyugdíjasokat is.