Így kopik el szép lassan a magyar nyugdíjak értéke? Egyre kevesebbet költ az idősekre a kormány

Egyrészt ha végül az derül ki, hogy a 2023-as nyugdíjas infláció 18,5 százaléknál magasabb, akkor a nyugdíj nem őrzi meg a reálértékét, ha viszont alacsonyabb, akkor reálérték-növekedés lesz, de mindezt csak jövőre tudjuk meg, és utólagos korrekció pedig ez az elmúlt években sem volt.

A lap szerint mivel a KSH egy ideje már a nettó medián béreket is közzéteszi, ezek összevetésével a korábbinál is jobban láthatóvá válik, hogy a kormány a nyugdíjaknál kizárólag a szinten tartásra törekszik, és ha a bérek reálértékben nőnek, ahhoz nem igazítja hozzá a nyugdíjakat. Ez 2012 óta van így, melynek egyik fontos következménye, hogy a nyugdíjkiadások a GDP-hez mérve jelentősen csökkentek, vagyis az ország gazdasági növekedéséből a dolgozókkal szemben a nyugdíjasoknál nem következik az anyagi helyzet javulása. Így GDP-arányosan egyre kevesebbet kell nyugdíjakra költeni, ez az arány az ezredforduló óta 2012-ben volt a legmagasabb, az akkori 11,6 százalékról 2022-re fokozatosan 8 százalékra esett vissza.

A nettó medián bérek és a medián nyugdíjak alakulását vizsgálva: amíg januárban a nyugdíj még a bér 62,7 százalékát tette ki, júliusra ez 59,8 százalékra csökkent. A magyar nyugdíjak szinten tartásának az a módszere, hogy (az extra egyszeri juttatásokon kívül) az év elején emelik az összegeket az aktuális évre várható infláció mértékével, és ahogy az az idén is történt, további kiegészítést adnak visszamenőleg, ha ez a cél nem teljesül. 2019 januárjában a (megemelt) nyugdíj összege 4,1 százalékkal volt magasabb, mint a 2018. januári (szintén akkor megemelt) adat, ám a 2019-es éves átlagos nyugdíjas infláció végül kisebb, csak 3,5 százalékos lett. Ez önmagában 0,6 százalékos reálérték-emelkedés. 2020-ra pedig ugyanilyen számolással 1,5 százalékos növekedés jön ki, csakhogy ezekben az adatokban nincsenek benne az egyszeri extra juttatások, márpedig ez különösen az utána következő évekre nézve nagyon fontossá vált - írja a lap.

A parlamenti választások előtti évben, azaz 2021-ben a szokásosnál jóval többször kaptak emelést és egyszeri juttatást a nyugdíjasok. Az akkoriban beindult általános költekezéshez kapcsolva a kormány háromszor emelte a nyugdíjakat, folyósított egy 13.-nak nevezett egynegyed havi összegű nyugdíjat, és a maximális, 80 ezer forintos prémiumot is megadta. (Az állam akkor fizet nyugdíjprémiumot, ha a gazdasági növekedés legalább 3,5 százalék.) Ezekből az extra tételekből sosem válik rendszeres (havi) juttatás, de a valóságban nagyon megtolják a reálnövekedést. Az egyszeri juttatások nélkül 2021-ben 1,4 százalékos lett volna a reálnyugdíj-emelkedés, így azonban több mint 6 százalékra ugrott.

Közvetlenül a 2022-es választások előtt még kiosztották az ezúttal teljes, azaz egyhavi összegre rúgó 13. havi nyugdíjat, és ez a szokásos emelésekkel, illetve a novemberben juttatott prémiummal még úgy is körülbelül 2,5 százalékos reálnövekedést eredményezett, hogy időközben elszabadult a nyugdíjas infláció: éves szinten 15,2 százalék volt. Látványos különbség, hogy az egyszeri extra juttatások nélkül 2022-ben a nyugdíjasok már elég erős, 6 százalék körüli reálnyugdíj-csökkenést szenvedtek volna el, vagyis a kedvezőtlen folyamatokat csak a soron kívüli összegekkel lehetett ellensúlyozni.

A KSH szerint a nyugdíjas infláció általában nem sokkal nagyobb az általános inflációnál, idén január és augusztus között például a kumulált infláció 22 százalék, míg a nyugdíjas 23,3 százalék volt. Az utóbbi időben ez azért is lehet érdekes, mert laikus feltételezés szerint a nyugdíjakat jóval nagyobb arányban költik élelmiszerre, mint a béreket, márpedig az élelmiszerek több más termékcsoportnál jóval nagyobb mértékben drágultak - írták.

A teljes cikk a G7-en olvasható.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjemelés 2023: átlagosan plusz 78 ezer forint érkezhet novemberben, de sokan egy fillért sem kapnak

Mindent egybevetve az átlagos nyugdíjösszeget kapók nagyjából 288 320 forintra forintra számíthatnak novemberben.