Hatalmas pofon a magyar időseknek: borzasztó kevés lehet az évközi nyugdíjemelés 2023-ban

Habár a nyugdíjasok idén kaptak mind emelést, mind 13. havi nyugdíjat is, az élelmiszerek drágulása gyakorlatilag mindkét juttatást elsöpörte már az év közepére. Most fontos hírt kaptak azzal, hogy a januártól augusztusig számolt infláció biztosan több lesz 15 százaléknál, ez ugyanis újabb emelést jelent - csakhogy amennyit várhatóan kapnak, talán semmire sem lesz elég. A szakértők véleménye szerint a lehető leghamarabb reformra lenne szükség, ez azonban egyelőre a közelben sem látszik. De akkor mi lesz az ország lakosságának több, mint ötödét adó nyugdíjasokkal?

Jó hír, de mennyire?

A Pénzcentrum által megkérdezett szakértők szerint teljesen kizárt, hogy a januártól augusztusig számolt inflációs érték 15 százalék alatt lesz. Ez a nyugdíjasoknak azért fontos, mert így biztos, hogy 2024-et magasabb nyugdíjjal kezdhetik majd. A megkérdezett elemzők 22 százalékra teszik a kérdéses időszakban mért áremelkedést, még abban az esetben is, ha a júliusi és az augusztusi inflációs adatokban továbbra is csökkenés látszik majd, folytatva az elmúlt hónapok tendenciáját.

A jogszabály szerint az év elején annyival kell emelni a nyugdíjak mértékét, amennyi a várható infláció értéke, pontosabban amekkora értékkel a kormány számol a költségvetésben. A törvény arról is rendelkezik, hogy meg kell vizsgálni, az év első nyolc hónapjában, azaz január és augusztus között mekkora volt az infláció mértéke. Amennyiben ez alapján arra lehet következtetni, hogy az év egészében a nyugdíjas infláció nagyobb lesz, mint az év elején adott emelés, akkor a várható nyugdíjas infláció mértékéig ki kell egészíteni az időskorúak ellátmányát. A nyugdíjemelés körüli anomáliákról korábban már írtunk, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

Megpecsételődött a nyugdíjasok sorsa: könnyen lehet, hogy idén búcsút inthetnek az emelésnek

A szakértő szerint ha választási év lenne, biztosan meglenne a júniusi emelés.

Az OTP véleménye szerint a január és augusztus közötti infláció biztosan magasabb lesz 15 százaléknál, ami mindenképpen emelést jelent a nyugdíjasoknak - ha nem is azonnal.

Az idei évben az infláció alakulása meglehetősen kétarcú lesz. Az év elejét még nagyon erős átárazások jellemezték, illetve ekkor már beépült az árakba a benzinár-stop kivezetésének a hatása is. Ennek következtében a 2021. decemberi 24,5%-ról januárra 25,7%-ra ugrott az infláció, és az első negyedévben mindvégig 25% fölött maradt a mutató. A második negyedévtől kezdve azonban egyértelműen elindult a dezinfláció; áprilisban 24, majd májusban 21,5%-ra mérséklődött az infláció. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy a dezinfláció „hajtóerői” elkezdtek dolgozni: a forint jóval a 400-as szint alá süllyedt és a 370-es szint körül stabilizálódott, az energia és agrártermékek árai óriásit estek, – a gáz, búza, kukorica árak a 2021 közepi szintjükre estek vissza – illetve a belső kereslet is gyengülni kezdett, ami az első negyedéves fogyasztási adatokban ás ÁFA bevételekben is erősen tükröződött. Az év hátralévő részét nagy valószínűséggel ezek a folyamatok határozzák majd meg. Január-augusztus átlagában 22% körüli inflációra számítunk

- írta a bank a Pénzcentrumnak küldött válaszában. A fentiekkel hasonértelmű választ kaptunk több elemzőtől is - elmondható tehát, hogy az elemzők egyöntetűen 22 százalékos inflációt várnak a kérdéses időszakra.

Nagyon nagy a baj

Farkas András nyugdíjszakértő lapunknak azt mondta: szerinte az év közepi emelésre, illetve kompenzációra már semmi esély nincs, mert azt már bejelentették volna. Az viszont biztos, hogy a nyugdíjasok nagy bajban vannak.

Nyilvánvalóan, ha a kormányzat készült volna év közepi emeléssel, akkor arról már tudnánk, hiszen már július van, és ennyire hirtelen nem szoktak bejelenteni ekkora horderejű intézkedést - ha pedig mégis, az elviselhetetlen terhet jelentene például a nyugdíjfolyósítónak. Az a tény, hogy a január-augusztus közti infláció bőven 15 százalék fölött lesz, szerinte legalább 3-3,5 százalékos emelést jelent majd - az már egy másik kérdés, hogy valószínűleg ez sem lesz elég semmire.

Farkas András azt is elmondta, hogy mi a nyugdíjasokra leselkedő legkomolyabb veszély. Szerinte az árstopok végével még egy drágulási hullám jöhet, ami az öregségi juttatásban érdekelteknek még egy csapás lehet az amúgy sem vastag pénztárcájukra.

A nyugdíjasokat nagyon komolyan érintette - és érinti most is - az élelmiszerárak durva emelkedése, ráadásul még nem látjuk, ohgy amikor vége lesz az élelmiszereket érintő árstopoknak, akkor az milyen további drágulásokat hoz. Szerintem szükséges lenne a nyugdíjrendszer reformja, de erre akarta a közelben sem látszik. Pedig nem szabad például elfelejteni, hogy még mindig félmillió olyan nyugdíjas van az országban, akiknek a havi nyugdíja a százezer forintot sem éri el

- fogalmazott Farkas András.

Pénzt, de azonnal

Süle-Szigeti Bulcsú, a Bankmonitor nyugdíjszakértője még a Nyugdíjguru kívánságánál is messzebbre tekint. Mint a Pénzcentrumnak fogalmazott: szerinte most azonnal is kellene valamit adni a nyugdíjasoknak.

A Bankmonitor publikus elemzései szerint már 2023 nyarán is indokolt lenne egy 4,6%-os azonnali nyugdíjkorrekció – ez teljesítené azt a jogszabályi előírást, hogy a nyugdíjak őrizzék meg a reálértéküket. Ha a reális inflációs előrejelzésekből indulunk ki, akkor a 2023 novemberi nyugdíjkorrekció mértékének legalább 3%-ot el kell majd érnie. 2024 januárjában a költségvetési törvényben tervezett áremelkedés alapján történik majd a rendes nyugdíjemelés, jelenlegi tudásunk szerint 6%-os emelés várható

- mondta a szakértő. Azt is hozzátette, hogy nem szabad az általános inflációnál megragadni, sokkal inkább a nyugdíjasokra vonatkozót kell figyelni, amikor kiszámolják az emelés mértékét.

Az idén januári rendes nyugdíjemelés mértéke 15% volt, tehát ekkora áremelkedéssel szemben elvileg védve vannak a nyugdíjasok. Problémát az okozhat, ha az év közben tapasztalt infláció magasabb ennél – ilyen esetben utólag kell gondoskodni a nyugdíjak értékének megőrzéséről, évközi nyugdíjkorrekció formájában. Fontos, hogy a nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjkorrekció mértékének meghatározásakor az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül a magasabbat kell figyelembe venni

- tette hozzá Süle-Szigeti Bulcsú.