Vad ellentét feszül a magyar nyugdíjasok között: így élnének álmaikban a szegények és a gazdagok

A jövedelmi szempontból Magyarország legszegényebb ötödébe tartozó nyugdíjasok havi bevétele átlagosan 71 466 forint volt 2021-ben a legfrissebb KSH adatok alapján. Ehhez képest a leggazdagabb ötödben lévő nyugdíjasok havonta 278 042 forintot tehettek zsebre. Ez azt jelenti, hogy a legszegényebb és legtehetősebb időskorúak anyagi helyzete között 4-szeres különbség figyelhető meg.

Érdekes számadat az is, hogy miközben az első és a negyedik jövedelmi negyedbe tartozó nyugdíjasok havi jövedelme között 100 000 forint különbség van, addig ugyanígy a negyedik és ötödik jövedelmi negyedbe tartozók között is. Ez pedig azt jelenti, hogy hazánk legtehetősebb nyugdíjasi sokkal gazdagabbak, mint az átlag, sőt még az egy jövedelmi ötöddel alattuk lévőknél is.

Látva a nagyméretű jövedelmi különbségeket érdemes megvizsgálni azt is, hogy ugyanezekbe a jövedelmi ötödökbe tartozó nyugdíjasok mekkora havi összegeket tartanának szükségesnek ahhoz, hogy átlagosan, jól vagy nagyon jól éljenek. És ehhez képest mekkora havi jövedelemre lövik be azt az összeget amivel szerintük csak szűkösen vagy nagyon szűkösen lehet kijönnie az embernek a pénzéből.

Nyugdíjas vagy és úgy érzed túl sokat fizetsz a banki szolgáltatásokért? Ha olcsóbbra szeretnél váltani, akkor abban nagy segítségedre lehet lehet a Pénzcentrum Bankszámla Kalkulátora, ahol megtalálhatod a számodra legjobb, legolcsóbb ajánlatot!

Van, akinek sok, van akinek kevés

Nem árulunk el nagy meglepetést azzal, hogy minél nagyobb nyugdíjat kap valaki, annál magasabbra teszi azt a mércét is, ami szerinte a jó vagy a nagyon jó megélhetéshez kellene. Ezzel szemben az már meglepetésként hathat, hogy a legszegényebbek szerint, még a valóságban leggazdagabb magyar nyugdíjasok sem élnek nagyon jó anyagi körülmények között. Szerintük ehhez ugyanis egy főnek havonta 318 000 forint jövedelmének kellene, hogy legyen, viszont az ötödik jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjasoknak csupán 278 000 forintjuk van.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez kerül a magyar luxusnyugdíjasok asztalára: a legszegényebbeknek a szőlő, a narancs is fényűzés

A legszegényebb magyar nyugdíjasok alig esznek szőlőt vagy éppen citrusféléket.

Ehhez képest a legszegényebb jövedelmi ötödben lévő nyugdíjasok szerint a nagyon szűkös megélhetéshez is kellene legalább 81 ezer forint, miközben ott egy főre csupán 71 ezer forint jut. Ez tíz ezer forinttal kevesebb, mint a nagyon szűkös élet, tehát gyakorlatilag nélkülözést is jelenthet. Az hogy a tényleges havi átlagos nettó bevétel nem éri el a nagyon szűkösnek ítélt anyagi helyzetet csak az első jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjasoknál van jelen. Őnekik egyébként az átlagos életszínvonalhoz havi 156 000 forintra lenne szerintük szükségük, ami több mint a duplája annak, amit fizikailag keresnek.

Hozzájuk képest a második jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjasok már azt mondják, hogy a nagyon szűkös megélhetési körülményeket túlugrották, de ez még mindig nagyon messze van az átlagostól. Megítélésük szerint a 108 ezer forintos jövedelmük a szűkös megélhetéshez sem elég, de azért arra igen, hogy ne kelljen nagyon szűkölködniük. Az ide tartozó időskorúak szerint viszont az átlagos megélhetéshez kellene nekik még 53 000 ezer forint havonta. Érdekes módon viszont szerintük a nagyon jó megélhetéshez elég már 300 ezer forintos jövedelem is, ez pedig 18 000 forinttal kevesebb annál, mint amit a nagyon jó életkörülményhez szükséges összegről a legszegényebb, első jövedelmi ötödbe tartozó nyugdíjasok gondolkodnak.

A harmadik jövedelmi ötödhöz tartozó nyugdíjasok már nem szűkölködnek, itt ugyanis az átlagos havi nettó jövedelem 139 000 forint, ami szerintük több annál, mint ami a szűkös megélhetés biztosításához elég, amit ők 129 000 forintra lőttek be. Igaz ugyanakkor, hogy ez az összeg még mindig közelebb áll szerintük a szűkös megélhetéshez, mint az átlagoshoz. Ahhoz ugyanis szerintük 178 000 forintra lenne szükség, amitől havi 40 ezer forinttal azért még távol vannak.

A negyedik jövedelmi ötödben lévők hiába kapnak kézhez havonta 176 000 forintot, ami ugye a harmadik jövedelmi ötödben lévők szerint már elég lenne az átlagos megélhetéshez, ők ezt a szintet már 210 000 forintra teszik. A magasabb igények miatt tehát hiába kap egy nyugdíjas 176 000 forintot, szerinte ez szintén csak a szűkös és átlagos megélhetés közé való megélhetéshez elég. A szűkös megélhetés ebben az ötödben egyébként 156 000 forinttól kezdőik, tehát a negyedik jövedelmi ötödben lévő idősek szerint még a harmadik ötödben lévők is bőven szűkölködnek.

Adatainkat tanulmányozva oda jutottunk, hogy egészen a leggazdagabb rétegig, azaz az ötödik jövedelmi ötödig kell mennünk azért, hogy a szépkorúak azt mondhassák, a havi jövedelmemből átlagosan azért megélek. Itt ugyanis egy főre havonta 278 000 forint jut, miközben szerintük az átlagos megélhetéshez 249 000 forintra van szükség. Ezt az összeget tehát 30 ezerrel űberelik, viszont a jó megélhetéshez szerintük már 350 00 forintra lenne szükség, amitől azért ők is több mint 70 ezer forinttal el vannak maradva. A legjobban kereső nyugdíjasok persze a nagyon jó életminőséghez tartozó összeget is jó magasra, 502 000 forintra tették. Ez az összeg több mint 200 000-el több, mint amennyi a legtehetősebb jövedelmi ötödben átlagosan jut egy nyugdíjasnak.

Sőt, a leggazdagabb időskorúak szerint a nagyon jó élethez elegendő havi 500 000 forintos jövedelem nagyjából pontosan annyi, mint amennyit egy első, egy második, egy harmadik és egy negyedik (!) jövedelmi ötödbe tartozó magyar nyugdíjas együttvéve (!) készhez kap átlagosan.

Mit mutatnak ezek a számok?

A legfrissebb statisztikák tanulsága az, hogy a legtöbb magyarországi nyugdíjas nem elégedett jövedelmi helyzetével. Egészen magas jövedelmi szintig kell menni azért, hogy az időskorúak azt mondhassák, „átlagosan élek a pénzemből”. Ehhez képest a legtöbb jövedelmi ötödben a hazai szépkorúak beragadtak valahol a szűkös és átlagos megélhetés közé, ki inkább a szűköshöz, ki inkább az átlagoshoz közelítve.

Ennél is megrázóbb az, hogy a legszegényebb ötödben tartózkodó idősek szerint a nagyon szűkös megélhetéshez is több pénzre van szükség annál, mint ami nekik átlagosan kijut.

Mi történt azóta?

Ahogy az a legtöbb átfogó, nagy hangvételű statisztikával lenni szokott, még a legfrissebb adatok is egy múltbéli képet mutatnak, jelen esetben a társadalom e szegmensének 2021-es helyzetét. Azóta viszont sok minden történt, egyfelől a nyugdíjasok többször kaptak emelést, prémiumot, másfelől ugyanakkor a 2022-ben berobbanó, és még mindig bőven-bőven EU-első infláció gyakorlatilag felzabálta az egészet. Hiába lett tehát több pénze a magyar nyugdíjasoknak, az évtizedek óta nem látott borzasztóan magas infláció miatt ez nem jár magasabb életszínvonallal.

Látva a hazai nyugdíjasok életszínvonalát, a nagyfokú elégedetlenséget, és gazdasági nehézségeknek való erős kitettséget, sosincs túl korán takarékoskodni a nyugdíjra. Fentebb cikkünkben már kiszámolhattad, hogy mennyi pénzt tudsz félretenni a nyugdíjas éveidre, de most a Pénzcentrum Kalkulátorának segítségével megtudhatod azt is, hogyha szeretnél, akkor melyik Nyugdíjbiztosítás lenne számodra a legmegfelelőbb.

De akár azt is, hogy melyik Nyugdíjpénztárt válaszd a számításadihoz!