10 ijesztő tény 2023-ban, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül

Az elöregedő tárdalom problémája Magyarországon leginkább a jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintik. Ezek a gondok eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban, azonban a helyzet évről évre lassanként romlik. Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbbb tényezői. Az általa felhasznált statisztikák alapján vizsgáltuk a jelenlegi helyzetet a legfrisebb elérhető adatok tükrében. Látható, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

Egyre több az idős, miközben fogy a fiatal

Azzal nem mondunk újdonságot, hogy akárcsak az EU legtöbb országát, Magyarországot is sújtja a demográfiai öregedés problémája. Az elöregedés mértéke azonban drámai: amíg 2011-ben minden hatodik magyar volt 65 év feletti, addig 2021-re már minden ötödik. 2022-re pedig még úgy is folytatódott az elöregedés, hogy a koronavírus világjárvány jelentős többlethalálozással járt, főként az idősek körében. A legfrissebb adatunk a 2022. októberi Népszámlálásból származik: eszerint már 20,8 százalékos a  65 év felettiek aránya a magyar társadalmon belül.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) sajtótájékoztató keretében ismertette a 2022. évi népszámlálás előzetes eredményeit, amely szerint Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, melyből 4 613 ezer fő  (48,0%) volt férfi és 4 991 ezer fő (52,0%) nő. A lakónépességből 1 407 ezer fő (14,7%) a  0–14 éves, 6 201 ezer fő (64,6%) a 15–64 éves és 1 995 ezer fő (20,8%) a 65 éves és idősebb korosztályhoz tartozott. Ez a legfrissebb adatunk, mely alapján nem egészen egy év alatt jelentősen emelkedett az idősödő magyarok aránya.

Egyes előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Az idősek növekvő száma önmagában nem jelentene problémát, többek között annak is köszönhető a folyamat, hogy egyre többen érnek meg magas életkort. A probléma az, hogy közben a fiatalok egyre kevesebben vannak, akik az aktív, dolgozói réteget adják egy társadalomban. Ezért az elöregedő társadalmakban várhatóan egy sor gazdasági, szociális és egészségügyi probléma fog származni az idősek növekvő arányából.

Rengeteg idős magyar él egyedül

Az Európai Unióban átlagosan a 65 felettiek 31,1 százaléka élt egyedül 2021-ben, hazánkban ez az arány 35,1 százalék volt - vagyis nagyjából minden harmadik magyar idős ember egyedül él. 2019-ben még 34,9 százaléka élt a 65 év felettieknek egyedül, 2020-ban pedig már 35 százalékuk - vagyis az arány évről évre 0,1 százalékponttal nő. Európa más országaihoz képest az élen járunk abban, milyen sokan élnek egyedül.

Magyarországon ráadásul a nemek aránya is nagyban eltér ebből a szempontból: míg a 65 feletti férfiaknak 20,6 százaléka élt egyedül, addig a 65 év feletti nők esetében ez az arány 44,2 százalék volt! Az EU-ban is hasonló az arány, de valamivel kisebb a különbség a férfiak (20%) és nők (39,7%) aránya között.

Mivel az életkor növekedésével jellemzően az egészségi állapot romlik, egyre többen szorulhatnak ápolásra, gondozásra. A magyar szociális és egészségügyi ellátórendszer túlterheltségéből fakadóan ezek a terhek sokszor a családtagokra hárulnak, viszont az egyedül élő idősek esetében ezt még nehezebben lehet kivitelezni. Az időskori egyedüllét ráadásul magányhoz, izoláltsághoz vezet, amely romló fizikai és mentális állapotot, depressziót is kiválthat.

Hiába világított rá a járvány, hogy rengeteg idős él izoláltan, akinek nincsen segítsége, társasága, vagy valaki aki elmenne helyette zsemlét venni a boltba. A pandémia felszínre hozta a problémát, de feltehetően csak súlyosbította az idősek helyzetét, az izoláltságot és a magányt.

Ha mindez nem lenne elég: az egyedül élőket még az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye is jobban fenyegeti. Az egyedül élő idősek számának növekedése tehát komoly gazdasági problémákat is felvet.

Egyre szegényebbek a magyar idősek

Az utolsó ismert adatok szerint Magyarországon 1,86 millió lakost, vagyis a népesség 19,4 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés kockázata. Míg Európa-szerte a fiatal, 30 év alatti korosztály nagyobb arányban veszélyeztetett, Magyarországon 2020 óta a 65 év felettiek vannak arányaiban többen kitéve a problémának. Ezen a helyzeten feltehetően a 2022-ben kezdődött inflációs rémálom és az energiaválság sem fog segíteni, mely súlyosan érinti a magyar időseket.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

Ahogy az a 65 év felettiek növekvő arányából következik: nő az időskori eltartottsági ráta, vagy más néven függőségi ráta is. Ez egy olyan arányszám, amely megmutatja az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát. Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. A ráta 2011-ben még 24,4 százalékot tett ki Magyarországon, 2022-re már 31,7 százalékra emelkedett.

Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet. Az elemzők úgy kalkulálnak, a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékponttal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is.

2030-ig pedig már egy évtized sincs arra, hogy felkészüljünk a társadalom drasztikus elöregedésére.

Jöhet a sírig tartó munka

Az Eurostat legfrissebb 2021-as adatai szerint EU-ban átlagosan, és Magyarországon is 36 évet tölthetnek majd munkával a 15 évesnél idősebbek. Egy évtizede még sokkal nagyobb volt a különbség az EU-s átlag és a magyar adat között, azonban ez az évek során apránként csökkent, mígnem 2021-re kiegyenlítődött. Az Unióban ugyanis nem emelkedett olyan ütemben a várhatóan munkával töltött évek száma, mint hazánkban. Magyarországon 2012-ben még 30 év és 4 hónap volt az átlag, 2016-ban már 33 év és 4 hónap.

A nők és férfiak között is adódnak jelentős különbségek a várhatóan munkával töltött időtartamban. Az Európai Unióban átlagosan 4,5 évvel dolgozik többet egy férfi, mint egy nő, Magyarországon a különbség kisebb: a férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők.

Ahogy arról lapunk nemrég beszámolt, Magyarországon az elmúlt években egyre nőtt a 65 év feletti munkavállalók száma és aránya. Tíz éve még 32,8 ezer 65. évét betöltött dolgozó volt az országban, 2022-ben 111 ezer. Így már az összes foglalkoztatott 2,4 százalékát adják, miközben 2013-ban még csak 0,8 százaléka volt a dolgozóknak 65 év feletti.

Igaz, a 65 év felettiek száma önmagában is emelkedett, viszont arányaiban is nőtt a foglalkoztatottság: míg 2013-ban a 65-74 éves korosztály 3 százaléka dolgozott, 2022-ben már a 9 százalékot közelíti az arány. A legtöbb nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozó a Közép-Magyarország régióban van, minden negyedik idősödő munkavállaló Budapesten dolgozik. Az utóbbi években a teljes állásban dolgozók aránya is nőtt a részmunkaidős foglalkoztatáshoz képest.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt áll feketén-fehéren: ennyire alacsony a magyar idősek nyugdíja az emelés után

2023. januári adat alapján az öregségi nyugellátás átlagos összege 208 168 forint: 26,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Az egészség sem árt a magas életkor mellé

Magyarországon évtizedek óta javulni látszott a születéskor várható élettartam, viszont a 2020-as évben erőteljes visszaesés mutatkozott, amely 2021-ben is folytatódott. A nők születéskor várható élettartama 77,5 évre, a férfiaké átlagosan 70,7 évre csökkent. A 65 éves korban várható élettartam szintén bezuhant a járvány éveiben: a nők a legfrissebb adatok szerint 17,9, a férfiak 14 évre számíthatnak.

Azonban sajnos a várható élettartam nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket: magas életkorban gyakran kell már együttélniük az időseknek valamilyen egészségkárosodással. A magyar nők az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint születésükkor 63,5 évre, 65 év felett pedig 7.9 egészségben eltöltött évre számíthattak átlagosan 2020-ban az Eurostat statisztikái szerint. A magyar férfiak születésükkor 61,6 évre, a 65 év felett 7,2 évre számíthattak 2020-ban, amit még egészségesen tölthetnek el - ez az uniós átlagtól nagymértékben elmarad:

Magány, elszigeteltség, izoláció

Ahogy korábban kifejtettük az, hogy egyre több idős él egyedül, nem csak gondozási, elszegényedési problémákat vet fel, hanem az egészségre is rossz hatással lehet. Az Brit Kardiovaszkuláris Társaság 2016-os publikációja alapján például a magány, és az izoláltság 32 százalékkal növelheti a stroke kockázatát. Ez összefüggésben állhat azzal is, hogy akik magányosak, hajlamosabbak többet dohányozni és kevesebbet mozogni, ami szintén növeli ezt a kockázatot. Ráadásul a betegségekből való felépülés, mint amilyen például a stroke, szintén sokkal nehezebb támogató közeg nélkül.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mi a stressz? A krónikus stressz tünetei, szövődményei, kezelése

Tudjuk-e, mi valójában a stressz, mit teszt a testünkkel, honnan ismerhető fel és mit tehetünk ellene?

Az idősek izoláltsága többek között depresszióhoz is vezethet, amely ugyancsak nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, szociális hálózatra. Társadalmi érdek is tehát, hogy tegyünk az idősek izoláltsága ellen, hiszen a mentális betegségekhez kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint például a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség, amint az a Portfolio részletes elemzésében olvasható. A depresszió, és az izoláltság pedig szerepet játszhat a későbbi demencia, szenilitás kialakulásában is.

Depresszió, demencia, Alzheimer

Az izolációs problémák tehét nagyban összefüggnek a mentális betegségekkel, azon belül is főként a demenciával, és a depressziós idősek számának növekedésével. Az Eurostat demenciával és Alzheimer betegséggel összefüggő statisztikái közül 2019-es a legfrissebb. Eszerint 2018-ról 2019-re 13 százalékkal nőtt azok száma, akik demencia következtében hunytak el. Számuk akkor 3782 volt egy év alatt.

Nemcsak a betegek száma, hanem az összes elhalálozáshoz viszonyított arányuk is egyre nő: míg 2011-ben az elhalálozások 1,7 százalékában állt demencia a háttérben, addig 2019-ben már 2,9 százalékban volt ez a betegség a halál oka. Az Alzheimer betegség ritkább, viszont ugyancsak folyamatosan nőtt az arány az elmúlt 10 évben. Ez a növekedési ütem 2019-ben megtört. Az biztos, hogy a járvány 2020-2021-ben megbolygatta a halálozási statisztikákat, de valószínűleg a növekvő trend a pandémia után folytatódni fog.

Elég csak arra gondolni, hogy a koronavírus-járvány következtében elhunytak között rengeteg olyan időst tartanak nyilván, aki demenciával, Alzheimer-betegséggel küzdött. Gyakran a haláloki adatsor meg sem mutatja, mennyi idős érintett: becslések szerint a mentális betegségektől szenvedők száma itthon nagyjából 200-250 ezerre tehető.

A WHO közlése alapján 2017-ben Európa országaiban 10 millió volt a demens betegek száma, ami 2030-ra várhatóan megduplázódik.

Rengetegen szorulhatnak szakszerű ápolásra

Gyarmati Andrea tanulmánya szerint annak ellenére, hogy a demens betegek mindössze 6 százaléka kerül be idősek otthonába, arányuk az összes bentlakóhoz viszonyítva az idősotthonok férőhelyein már 23 százalékot tesz ki. Európában a 60 év feletti lakosság 6 százaléka szenved a demencia enyhe, középsúlyos vagy súlyos típusában, a 90 év felettieknek pedig közel 30 százaléka érintett. A betegség végső stádiumában már 24 órás felügyelet szükséges, így nagy gondozási terhet és költségeket jelenthet a jövőben a helyzet kezelése mind a családok, mind az állami ellátó rendszer számára.

Családon belüli ápolás

Az idősápolás szintén a jövő egyik nagy kihívása, amely egyrészt az idősotthonokat, másrészt az otthonápolás megoldhatóságát érinti. A felnőtt családtagot ápoló családi gondozók becsült száma 400-600 ezer fő, ehhez képest Magyarországon a töredékük kap csak alanyi jogú ápolási díjat. Feltételezhető, hogy sokan nem is tudják, hogy jogosultak lennének az ellátásra.

Az ápolási díj idős hozzátartozó ápolása esetén kétféleképpen alakulhat: a kiemelt ápolási díj (jelentős egészségkárosodás esetén) magasabb összegű családi pótlék jár a családnak, és az ápolási díj összege az alapösszeg (2023-ban bruttó 45 665 forint) 180%-a, vagyis 82 197 forint 2023-ban.

A másik eset a tartós ápolást végzők időskori támogatása, melynek összege 50 ezer forint. Az könnyen belátható, hogy egy állandó felügyeletet, ápolást igénylő családtag ellátása nemhogy 8 órás, hanem inkább 24 órás munka. Emellett az ápolást végző családtag nemigen tud munkát vállalni, ha pedig mégis, maximum részmunkaidőben, és korlátozottak a lehetőségei.

A családtagjukat gondozókra ezért fokozottan jellemző a jövedelmi szegénység.

Ez pedig nem az egyetlen hátulütője az idős családtagok gondozásának: a családi gondozók életkora eleve magas, átlagosan 50 év körül van, és az egészségi állapotukat rendkívül megviseli az intenzív gondozás. A tehermentesítő szolgáltatások hiányosak, vagy elérhetetlenek, így a gondozás nemcsak elszegényedéssel, hanem izolációval, valamint fizikai, és mentális egészségromlással járhat.

Idősek otthona, szociális ellátás

Mivel az otthonápolás sokszor nem jelent megoldást, egyre több az idősotthonban élő magyar. A járvány következtében viszont 2020-ra ebben is visszaesés történt és 2021-ben sem tértünk vissza a járvány előtti ellátottsági szinthez. Amíg 2019-ben összességében 55 500 fő élt tartós bentlakásos idősek otthonában és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben, addig 2020-ra számuk 47 701-re csökkent. Ilyen kevesen utoljára 2008-ban vették igénybe ezeket az otthonokat, gondozóházakat. A 2021-es adat 53 443-ra nőtt a KSH szerint.

Ha csak a tartós bentlakásos intézményeket nézzük, akkor 52 963-ról 47 701-re csökkent a lakók száma 2020-ban, ez csaknem 10 százalékos visszaesés, a 2021-es növekedés pedig nem volt elég a visszatéréshez. A járványt megelőző években átlagosan 1 százalékkal emelkedett a bentlakásos intézményekben élők száma. Valószínű, hogy a bővülést a férőhelyek száma korlátozta: ha több férőhely lenne, akkor nagyobb lenne az éves bővülés.

A várakozási idő ráadásul egy ilyen intézménybe való bejutáshoz átlagosan két év, a kérelmek körülbelül fele megszűnik a várakozási idő alatt, fele részben időközi elhalálozás miatt.

A szociális ágazatot pedig eközben munkaerőhiány is sújtja: a szektorban dolgozók között rengeteg a pályaelhagyó, amelynek sok különböző oka van, legfőképpen a munkakörülmények, a társadalmi megbecsültség hiánya és az alacsony keresetek. A KSH szerint 2022 decemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete a szociális ellátás terén 196 595 forint volt, míg minden nemzetgazdasági ágban együttesen 386 957 forint. Ez 49,2 százalékkal kisebb átlagjövedelem, mint az országos átlag, tehát lényegében az átlagbér fele.

A pályakezdők pedig csak még nehezebb helyzetben vannak. Egy "szociális munkás és tanácsadó" átlagkeresete az utolsó, 2021-es adatok alapján bruttó 372 195 forint volt a KSH szerint, a 30 év alattiaké viszont csak 322 254 forint. Mivel a munka sem könnyű, ilyen keresetek mellett nem meglepő, hogy a szféra folyamatos munkaerőhiánnyal küzd. Ráadásul a professzionális gondozók átlagélet kora 50 év körül van. Hamarosan tömegesen fognak nyugdíjba vonulni, miközben a szociális felsőfokú végzettek száma 2009 óta drasztikusan lecsökkent.

Információhiány

Bár meglepő lehet az időseket az információhiány is súlyosan érinti: a 65 év felettieknek csak kb. harmada tud arról, hogy mire lenne jogosult. Sokszor az idősekről gondoskodó családtagok sincsenek tisztában a lehetőségekkel. Bár az alapszolgáltatásokat (étkeztetés, házi segítségnyújtás) 1993 óta kötelező minden települési önkormányzatnak biztosítania, ugyanakkor a járványt megelőzően csak a települések 80-90 százalékán voltak elérhetők ezek a szolgáltatások. Sok településen a szolgáltatás helyben nem is volt elérhető.

Ezen a helyzeten bizonyára nem segít az önkormányozatokat a járvány óta sújtó, és az energiaválság miatt fokozódó forráshiány. A kapacitások elosztása szintén egyenlőtlen: míg egyes településeken az idősek 80 százaléka számára volt biztosított az ellátás, máshol csak néhány százalékban.

Az idősek problémái tehát igen sokrétűek, és még rengeteg kérdésről - mint pl. az időseket sújtó daganatos megbetegedések nagy aránya, az időskori alkoholizmus, dohányzás, gyógyszerfüggőség káros hatásai - nem is esett szó. Az időseket fenyegető legnagyobb veszélyek mellett - mint az elszegényedés, a leromló egészségi állapot, vagy az izoláció - a nyugdíjrendszer hibái is krízishez vezetnek majd hosszútávon. A válság évei megmutatták, hogy az éves nyugdíjemelés rendszere bizonytalan időkben milyen veszélyes helyzetbe sodorhatja az időseket. Arról nem is szólva, hogy Magyarországon a nyugdíjazás után az embernek megszűnik az identitásának folytonossága, a kapcsolata a környezetével, ezzel egyidőben redukálódik a jövedelme is. Innen pedig valóban beindul a hanyatlás folyamata mentálisan és fizikailag egyaránt - világított rá korábban Tisza Kata, öregedéskutató. A felsoroltakon túl ez a problémarendszer még rengetegfelé szétágazik, és egyre mélyül, ezért mielőbb átfogó megoldásokra lenne szükség.