Ők lehetnek a jövő luxusnyugdíjasai: így neked is összejöhet, egyre több magyar lépi meg

A magyarországi nyugdíjpénztárak lapunk kérdéseire nyilatkoztak az elmúlt év tapasztalatairól. A Pénzcentrummal közölt adatok, tapasztalatok alapján kiderült, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás - akárcsak az egészségpénztári megtakarítás - egyre népszerűbb, különösen a XXX éves korosztályban. Rengeteg dolgozó használja ki a 20 százalékos, évi legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés lehetőségét - a befizetések összege is folyamatosan nő. A pénztárak a 2023-as évben is növekedést várnak a befizetések terén és bővülést a tagok létszámát tekintve. 

Egyre népszerűbb az öngondoskodás

Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztárnál az utóbbi két évben 2-3 ezer fő között mozgott a belépők száma, amely a 2020. évi COVID-19 járvány okozta kisebb visszaesés után növekvő tendenciának számít. Lapunk kérdésére azt is közölték: a korábbi évekhez viszonyítva 30-40 százalékkal nőtt a kilépések száma. Ez véleményük szerint részben a korábbi években tapasztalható számlamegszüntetések jelentős visszaesésének konszolidálására, részben a 2022. évi piaci körülmények okozta negatív hozamra, részben a 2022-es évben megnövekedett kiadások okán a megtakarítások monetizálására vezethető vissza.

Az Erste Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2 százalékkal növekedett a taglétszám 2022-ben, és 15 százalékkal többen csatlakoztak, mint az előző évben. Azt is közölték, hogy az új belépők folyamatosan magasabb befizetéseket vállalnak, a 2022-ben csatlakozok havi átlagos vállalása 7 százalékkal több, mint a 2021-es belépőké. A megszűnt szerződések kapcsán arról tájékoztattak, hogy az ilyen esetek száma kismértékben növekedett, azonban számosságuk lényegesen kisebb, mint az új belépőké.

A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál befolyásolja a számokat, hogy megtörtént a Gyöngyház Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadása. Enélkül a hatás nélkül összességében a 2022-es nyitó létszámhoz képest a zárólétszám csökkent nagyjából 500 fővel, vagyis kisebb volt a taglétszám növekedés. A megszüntetett szerződések száma pedig 2020-hoz képest csökkent, 2021-hez képest nőtt a tavalyi év során.

Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágazata 2022-ben több mint 72 ezer fős taglétszámmal zárta az évet, amely minimálisan, 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest a pénzintézet közlése szerint. A kilépő tagok száma (nyugdíjszolgáltatást igénylő ügyfelek nélkül) az elmúlt 3 éves átlagához mérten nagyságrendileg azonos mértékű volt.

Az OTP Nyugdíjpénztárnál az elmúlt évek során jelentős bővülést tapasztaltak: csak 2022-ben több mint tizennyolcezer új pénztári taggal kötöttek szerződést. Az elmúlt két évben több mint 22 ezer fővel bővült ügyfélállományuk - figyelembe véve a tagságot megszüntető tagokat is, vagyis gyors és dinamikus növekedésről tudtak beszámolni. Arról is tájékoztattak, hogy a korábbi évekhez képest kis növekedés tapasztalható a kilépők számát illetően, 2022-ben körülbelül hétezer főnek szűnt meg a tagsági jogviszonya. Viszont az elmúlt öt év átlagást tekintve hasonló szám jön ki: évente átlagosan 7000 főnek szűnt meg a tagsági jogviszonya. 

Pénzzé teszik az öröklött megtakarításokat

Az OTP tapasztalatai szerint az elmúlt tíz év adatai alapján a pénztártagok az öröklött megtakarítások 1,2 százalékát viszik tovább saját nyugdíjpénztári számlára. Kiemelték azonban, hogy az örökrész átörökítése saját egyéni nyugdíjszámlára, mint tőke kerül jóváírásra, vagyis ha az örökös pénztártag az egyéni számlájáról később adóköteles kifizetést igényel, akkor az örökrész elszámolása is adóköteles lesz. Ez az alapvető oka annak, hogy kevés örökös él a saját egyéni számlára történő örökrész elszámolásának lehetőségével. Az előnye az ilyen típusú elszámolásnak az, hogy a szerzett jogokat is örökli a pénztártag, vagyis az elhunyt pénztártag eredeti tagsági jogviszonyának kezdetét felülírja az örökös pénztártag tagsági jogviszonyának kezdetével, így értékes időt is tud szerezni az örökös pénztártag - tették hozzá.

A jogszabály azt mondja ki az öröklést illetően, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás nem része a hagyatéknak. Kizárólagos tulajdonosa a pénztártag által korábban megjelölt kedvezményezettek, ha pedig ilyen nem volt, akkor a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökösök. Az örökösök, kedvezményezettek több lehetőség közül is választhatnak. Kérhetik az elszámolást egyösszegben kiutalásra az általa megadott teljesítési helyre, kérhetnek járadékfolyósítást, de átvezethetik a saját nyugdíjpénztári számlájukra is az örökölt összeget

- tájékoztatott az OTP.

Az MKB az öröklés kapcsán azt közölte: haláleseti kedvezményezett jelölés esetén a megnevezettek öröklik a pénztári egyéni számlán levő megtakarítás összegét, ezért érdemes élni a kedvezményezett jelöléssel, és ezt akár időszakosan ellenőrizni, esetlegesen változó élethelyzetéhez alakítani is. Ha nem jelöl a pénztártag haláleseti kedvezményezettet, akkor a törvényes öröklés szabályai szerint kerül sor az öröklésre.

Az örökös mindkét esetben adó- és illetékmentesen kérheti az elhunyt egyéni számláján felhalmozott összeg kifizetését. Ha az elhunyt korábban megjelölt haláleseti kedvezményezette(ke)t, akkor a kifizetés nem függ a hagyatéki eljárástól, csupán a haláleset dokumentált bejelentése szükséges hozzá. Kedvezményezett jelölés nélkül az elhunyt Tag természetes személy örökösei válnak az elhunyt egyéni számlájának kizárólagos tulajdonosává. Az egyéni számlán lévő megtakarítás az örököseket örökrészük arányában illeti meg. Az egyéni számlán levő összeg eléréséhez ezért szükséges megvárni a hagyatéki eljárás végét, mivel csak a jogerős végzés alapján történhet meg a kifizetés

- közötle a pénztár, kitérve arra is, hogy maga a kifizetés tipikusan az örökös(ök) saját lakossági bankszámlájára történik, de az érintett dönthet úgy is, hogy azt saját nevén a pénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatása nélkül. Előfordul, hogy egy-egy ügyfél az MKB-nál saját már meglévő tagi egyéni számlájára kéri átutalni a hagyatékból származó öröklött pénztári megtakarítást, ebben az esetben a várakozási idő is „örökölhető” és átvihető. Ezen kívül – ügyfélérdeklődésekre alapozva - vélhetően olyan esetek is előfordulnak, hogy az örökösök belépnek új pénztártagként, vagy a már meglévő saját egyéni számlájukra akár elhelyezik a számukra bankszámlára kifizetett pénztári örökséget (vagy annak egy részét) egyéni befizetés jogcímen, ezáltal jogosulttá válhatnak az állami 20%-os adóvisszaigénylésre is, amennyiben van adókedvezményre jogosító tárgyévi SZJA befizetésük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar tévhitben él az öröklés kapcsán: nem a végrendelet az egyetlen mód

Több módja is van annak, hogy jelentősebb vagyont hagyjon valaki egy általa kijelölt kedvezményezettre közvetlenül, nem csak a végrendelkezés.

A Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárnál jellemzően kiveszik az öröklött megtakarításokat. A megjelölt kedvezményezett(ek) vagy ennek hiányában a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös(ök) nyilatkozata(i) alapján történik a számlaegyenleg kifizetése két részletben: a számlaegyenleg 85%-a a dokumentumok benyújtását követő 15 napon belül, majd az adott negyedévet követő 50 napon belül a fennmaradó rész és az adott negyedév hozamának összege.

Az Allianz szintén azt közölte, hogy az örökölt megtakarításokat jellemzően kiveszik a jogosultak. A tagsági jogviszony időtartama alatt kedvezményezett jelölhető, aki elhalálozás esetén jogosult a számlaegyenlegre. Kedvezményezettként tetszőleges számban, tetszőleges arányban bármely természetes személy megjelölhető. Amennyiben a tag nem jelöl kedvezményezettet, elhalálozás esetén a számlaegyenleg jogosultjává az örökös válik, ugyanakkor a pénztári számlán felhalmozott megtakarítás összege nem képezi a hagyaték részét. Mind a kedvezményezettek, mind az örökösök részére történő kifizetés adó- és illetékmentes - közölték.

Az Erste szintén azt nyilatkozta az öröklés kapcsán, hogy mivel a megtakarítás adómentesen felvehető, az örökösök jellemzően azonnal kiveszik a megtakarításokat.

Többet tesznek félre, mint eddig

A Generali azt közölte, tapasztalataik szerint nem nőttek az egy tagra jutó befizetések az előző évhez képest: 2021-ben egy főre számolva 12 ezer forint volt a havi befizetés (éves szinten 143 ezer Ft/fő), míg 2022-ben pedig egy főnél 11 ezer forint volt a havi befizetések átlaga (évi 128 ezer Ft/fő).

A nyugdíjpénztárak tapasztalatai azonban általánosságban afelé mutatnak, hogy a tagok növelik a befizetéseiket. Az OTP arról számolt be, hogy 2022-ben az egyéni tagdíjbefizetés 11 százalékkal, míg a munkáltatói tagdíjbefizetések 17,5 százalékkal nőttek 2021-hez képest. Az egy aktív főre jutó havi befizetés összege átlagosan növekedett, 14 ezer forintról 14 750 forintra.

Az Allianz közlése szerint az aktív tagjaink átlagos havi befizetése meghaladja a 15 ezer forintot. Az átlagos befizetés az aktív létszám tekintetében az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. Az Ersténél az aktív tagok folyamatosan emelik befizetéseiket, és az új belépők is magasabb összegeket vállalnak. Az aktív tagok átlagos tagdíjbefizetése közel 17 ezer Ft/hó volt 2022-ben.

Az MKB Nyugdíjpénztár aktív tagjainak arányához viszonyítva folyamatosan nőttek a befizetéseik az elmúlt években. 2022-ben 2021-hez nézve 2 százalékkal, 2020-hoz viszonyítva közel 10 százalékkal, míg 2019-hez képest 16 százalékkal volt több az egy főre jutó befizetés mértéke. A beérkezett teljes befizetéseket nézve az előző évben a tagdíjfizető aktív tagok egy főre jutó évi átlag befizetése 209 052 forint (havi átlag befizetés 17 421 Ft/fő) volt. 2021-ben még 205 260 forint (havi átlag 17 105 Ft/fő), 2020-ban 190 356 forint (havi átlag 15 863 Ft/fő), míg 2019-ben 179 472 forint (havi átlag 14 956 Ft/fő) volt az átlagszámítás alapján. 

Az MKB azt is közölte, hogy az utóbbi években az egyéni tagdíj-befizetések összege arányaiban nézve több mint a duplája volt a munkáltatóktól kapott juttatásoknak. Pozitív eredménynek nevezték, hogy az átlagos havi tagdíjak mértéke alapján a fizető ügyfelek az előírt minimális tagdíjnál némileg nagyobb mértékben gyarapították számláikat, és több mint 5,2 milliárd forintot tettek félre tavaly nyugdíjcélra. A befizetett összegek alakulása a nyugdíjpénztári szolgáltatásokra való igényt mutatják - írták.

A fiatalok is egyre aktívabbak

Az MKB Nyugdíjpénztár önkéntes ágának 72 ezer feletti tagjából a középkorúakra volt jellemző nagyobb létszámban az aktívabb megtakarítás 2022-ben. A korösszetétel megoszlása alapján több mint egyharmad részben - azaz közel 24 ezer tag-, a negyvenes korosztályból kerül ki, és azonos nagyságrendben képviselteti magátaz ötvenes korosztály szintén mintegy 24 ezer taggal. A harmincas korosztály közel 9 ezer tagot számol, míg a hatvanas korosztály nagyságrendileg 12 ezer taggal következik számosság szerint. A hetvenes korosztály közel 2 ezer taggal, míg a 30 év alattiak több mint 1 ezer taggal képviseltetik magukat a megtakarítók között - közölték. Tavaly a pénztár tagságának létszáma elsősorban a harminc év alattiak, a harmincas, negyvenes korosztály új belépőivel bővült közel azonos mértékben, ezt követte az ötvenes korosztály, és a legkisebbbb mértékben 60 év feletti új belépőkkel gyarapodott a pénztári tagság.

Az Allianznál a tagok életkora széles skálán mozog. A 40-50 év közötti tagok száma képviseli a legnagyobb súlyt. Az új belépőket legnagyobb arányban a 30-40 év közötti korosztály képviseli, ugyanakkor jelentős a 20-30 év közötti életkorban belépő tagok száma is. A pénztár egyik célja elmondásuk szerint a fiatalabb generáció megszólítása, hiszen adóköteles jövedelemmel rendelkezés esetén már a munkába állás időpontjától az egyéni és munkáltatói befizetések, továbbá a támogatói adományok után is igénybe vehető 20%-os adókedvezmény összegével jelentősen növelhető a megtakarítás.

Az OTP-nél trendforduló történt az elmúlt időszakban az új belépők korát tekintve, ugyanis új tagjaink átlagéletkora 38 év. Ez azt mutatja, hogy az emberek egyre fiatalabban kezdenek tudatosan tervezni a későbbiekre. Pénztártagjaink átlagos életkora 47 év. 

Az Erste Nyugdíjpénztár 28 éve működik, sokezer ügyfélnek teljesített már nyugdíjszolgáltatást, és jelenleg is vannak tagok, akik közel vannak a nyugdíjhoz, ezért a teljes tagság átlagéletkora 47 év, azonban az új belépők átlagosan 41 évesen csatlakoznak. 

A Generalinál a tagok 47 százaléka 44-56 év közötti, a legfiatalabb pénztártag 16, a legidősebb 88 éves. Az új belépők többsége jellemzően a 25-45 év közötti korosztályba tartozik.

Mi várható 2023-ban?

A 2023-as évre vonatkozó várakozások tekintetében az Ersténél abban bíznak, hogy a jelenlegi környezet tovább erősíti a megtakarítási hajlandóságot, és rávilágít az öngondoskodás szükségszerűségére.

A Generali szerint viszont a tartósan magas infláció várhatóan megállítja a megtakarítási hajlandóságot, mivel a nyugdíjpénztári befektetés hosszú távú befektetésnek minősül, a kedvezőbb kamatozású állampapírok vásárlása pedig előtérbe kerülhet azok magas kamata miatt is. Azt írták, ennek ill. a negatív hozam eredmények hatása már 2022-ben az év végi befizetések - korábbi évekhez képesti - elmaradásán is érződött.

Az Allianz szintén azt tapasztalta, hogy az elmúlt 1-2 évben tapasztalható magas infláció negatív hatása érezhető a nyugdíjcélú megtakarításra való hajlandóság tekintetében. Az átlagos befizetés az aktív létszám vonatkozásában az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott, ugyanakkor a megnövekedett kiadások okán a megtakarítások gyarapításának ütemében mind az aktív létszámot, mind az átlagos befizetést illetően stagnálásra számítanak 2023-ban.

Az OTP szerint a piaci környezet jelenleg nagyon kiszámíthatatlan, így igen nehéz várakozásokat megfogalmazni. Bizakodásra azonban van okuk, mivel az elmúlt év tapasztalatai szerint a pénztártagok megtakarítási hajlandósága nem csökkent, illetve taglétszámuk is jelentősen növekedett. Úgy látják, hogy

felértékelődött a hosszú távú tartalékok képzésének fontossága.

Az MKB azt közölte a 2023-as várakozások kapcsán, hogy az infláció miatt egyre kritikusabb mindenki számára a kérdés, hogy őrizhető meg a vásárlóerő. A szokatlanul erős pénzromlás idején minden olyan eszközt érdemes megragadni, ami segít a vásárlóerő megőrzésében a pénzintézet szerint.

Éppen ezért kiemelten fontos az államtól nyugdíjpénztári (és egészségpénztári) megtakarítások alapján járó 20% százalék, akár 150 000 forint összeghatárig visszaigényelhető SZJA kedvezmény. Ezt akár egyéni, akár vállalati hozzájárulásból gyarapított megtakarítása alapján érvényesítheti az adójából a Pénztártag magánszemély. Egyre többen ismerik fel, hogy érdemes minden esetben fizetni az egyéni számlák, nyugdíj-megtakarítások növelésére szolgáló pénztári tagdíjakat, és emellett esetileg akár nagyobb összegeket is félretenni a jövőre. A nyugdíjpénztári megtakarítás ebben nem csak a 20% adókedvezménnyel tud segíteni, hanem a 10 és 15 éves távlatban vizsgált hozameredményekkel is, ami akár jelentős vagyongyarapodást jelenthetnek a nyugdíjas évekre a hosszútávú pénztári tagság pozitív eredményeként

- fejtették ki. Arra is kitértek, hogy a nyugdíjpénztárak teljesítményét az elmúlt években hosszú távon kivétel nélkül a pozitív hozamok jellemezték. Az MKB szerint a korábbi évek tendenciáiból az látható, hogy mégha esetleg a gazdasági válság hatására – ahogy azt tavaly is láthattuk - egy évben kedvezőtlenül is alakultak a hozamadatok,  a nyugdíjpénztári befektetések hosszú távon megtérülnek. Ezért az időszakosan alacsonynak ítélt, vagy akár negatív hozam nem jelenti nyugdíj-megtakarítások értékének tartós csökkenését.

Nem érdemes a pillanatnyi eredmény alapján megítélni a nyugdíj megtakarítást - szögezték le.

Kutatást készít a Pénzcentrum a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban

A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek az elmúlt egy év válságait, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. A kérdőívet nyugdíjasok és nem nyugdíjasok is kitölthetik. Köszönjük, ha válaszaival segíti a munkánkat!