1-2 év múlva jöhet az új nyugdíjkorhatár Magyarországon: óriási a vész, közel a katasztrófa

November 11-én érkezett a nyugdíjemelés és a nyugdíjprémium utalása rengeteg magyar idősnek. A 4,5 százalékos emelés mellé, utólagos egyösszegű korrekció és nyugdíjprémium járt az időseknek, a jelenleg tomboló drágulás mellett azonban vélhetően ez sem segített sokat a magyar időseken. Persze a legújabb hírek szerint januártól érkezik az újabb korrekció és lesz 13. havi nyugdíj is, ezek azonban egy hónapról-hónapra élő átlagos időst még nem feltétlen töltenek el nyugalommal.

De még nehezebb helyzetben lehetnek azok, akik még csak álmodoznak arról, hogy valaha majd öregségi nyugdíjban részesülnek: mint lapunk is megírta, a KSH adatai alaján egészen riasztó a népességfogyás üteme, és ennek alapján két kutató már meg is állapította, hogy a fogyás egyszerűen visszafordíthatatlan. A teljes népesség 1990 és 2019 között hat százalékkal csökkent. A kutatók alapmodelljében a népességszám 2050-re 8,5 millióra csökken, ami 2020-hoz képest 13 százalékos csökkenést jelent, több mint kétszeresét az elmúlt 30 évének. A magas termékenységi forgatókönyv megvalósulása esetén szűk 30 év múlva 8,8 millióan leszünk, a népesség “csak” 10 százalékkal fogy. Migráció nélkül 8,2 millióra csökken a lélekszám, ami 16 százalékos csökkenést jelent.

Ki fog dolgozni?

Ennek alapján jogosan tesszük fel a kérdést: aki ma még aktív dolgozó, vajon számíthat-e arra, hogy egyáltalán lesz valaki, aki majd kitermelje a nyugdíját, ha a magyarok lélekszáma ilyen ütemben fogy, és a társadalom elöregedése is borzalmas méreteket ölt? Erről szakembereket kérdeztünk, leginkább arra voltunk kíváncsiak, mi kell ahhoz, hogy a nyugdíjakat valaki kitermelje, kellene-e tovább emelni a nyugdíjkorhatárt? Az egyik magyar nyugdíjszakértő, Borbély Rózsa a Pénzcentrumnak azt mondta: vagy a születésszámot kell növelni, vagy alternatív megoldásokhoz folyamodni.

Biztos vagyok abban, hogy ez egy vagy két év múlva annak ellenére is megtörténik, hogy éppen most vagyunk egy nyugdíjkorhatár-emelési ciklus végén. Vagy rá kell venni az embereket arra, hogy tovább dolgozzanak, vagy a születésszámot kell növelni, mert különben legalábbis kérdéses, hogy pár évtized múlva mekkora nyugdíjuk lesz a most aktívan dolgozóknak. De ami szerintem a legfontosabb, az az öngondoskodás kell, hogy legyen: a most már dolgozó huszonéveseknek, harmincasoknak amilyen hamar csak lehetőségük van rá, gondolniuk kell erre, hogy biztos alapjuk legyen addigra, mire ők is elérik a nyugdíjkorhatárt, és legyen mivel kipótolni az állami juttatást

- mondta lapunknak Borbély Rózsa nyugdíjspecialista.

A szakértő bár fontosnak tartja a születésszám emelését, a KSH adataiból világosan látszik, hogy hiába az évek óta tartó állami gigakampány és juttatások százmilliárdjai, egyelőre nem látszik, hogy ez megállítsa a magyar népesség egyre gyorsabb ütemű fogyását. Míg 2018 elején "mindössze" 3 ezerrel lettünk kevesebben egy hónap alatt, ez az érték folyamatosan növekedve ebben az évben már az 5-6 ezres mínuszt is elérte - ezt szemléltettük az alábbi grafikonon is.

Jelentős gondot tesz a magyarok nyakába az is, hogy az elöregedés folyamata megállíthatatlannak látszik: még a háború előtti utolsó percekben, 1941-ben is sokkal több fiatal volt az országban, mint ahányan a 65 éves kort betöltötték. A trend sok évtizeddel később, már a rendszerváltás után fordult csak meg, de 2011-re már ott tartott Magyarország, hogy sokkal többen érik el a mostani nyugdíjkorhatárnak számító 65 éves kort, mint ahányan születnek.

Lépni kell

Egy másik szakértő szerint lassan az is elodázhatatlan lesz, hogy alternatív megoldásokon is gondolkozzunk annak érdekében, hogy biztosan mindenki kapjon nyugdíjat. Farkas András lapunknak úgy fogalmazott: sikeres nyugat-európai példák is vannak előttünk, amelyből egyet-kettőt akár át is lehetne venni.

A rendszer jelenlegi sajátossága, hogy a nyugdíjat az erre "félretett" nyugdíjhozzájárulási alapból fedezzük, de szerintem nincs már messze az idő, mikor az áfa összegéből kell elkülöníteni majd erre a célra. Persze ez nem azt jelenti, hogy hazánkban a nagyon magas áfa mértékét kell tovább növelni, sokkal inkább a jelenlegi mértékből kell "félretenni" arra, hogy a nyugdíjak megmaradhassanak. Vannak olyan országok is, amelyek születésszám növelésével, vagy bevándorlással igyekeznek növelni a népességszámot - előbbi rendszer van hazánkban is, utóbbi pedig nem hiszem, hogy a kormány tervei között szerepelne

- mondta lapunknak Farkas András nyugdíjszakértő.

Nagyon nagy a baj

Szűk két hete jelentette be a kormány, hogy a nyugdíjasok további emelésre számíthatnak 2023-tól, de ennek mértékét azóta sem közölték. Az elemzők nagyjából 17%-os emelésre számítanak, ez ugyanis összhangban lenne az éves inflációval, amelyre vonatkozóan az elemzők akár 17-18 százalékos emelkedést sem tartanak kizártnak a jövő évre.

Az biztos, hogy a nyugdíjasok valóban komoly bajban vannak: egész Európában Magyarországon drágulnak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, és globálisan is a dobogósok között vagyunk ebben a tekintetben. Nem tett jót a szépkorúaknak az sem, hogy a rezsiemelés miatt sokkal többet kell fizetniük: vannak bőven olyan nyugdíjasok, akik a korszerűtlen, vagy drága fűtési rendszerrel felszerelt házban lakva akár a sokszorosát fizetik ki az energiára, mint eddig. Mivel ez a két termék jelentős súllyal esik latba a nyugdíjasok vásárlói kosarában, így a rájuk vonatkozó infláció meghaladta a 23 százalékot októberben, ami durván elszállt még a 21,1%-os általános inflációhoz képest is. A nyugdíjasokat érintő súlyos bajokról, a veszélyekről korábban hosszan írtunk, ezt a cikket itt olvashatod el újra:

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2022-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

Már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.