Hatalmas döntés előtt állnak most nyugdíjazásukra váró magyarok: mégis az jár jobban, aki kivár?

A nyugdíjba vonulás évét a megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani, így minél későbbi évben igényeljük a nyugdíjunkat, annál jobban járhatunk, még nagyon hasonló életpályák esetében is. A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani - írta hírlevelében a NyugdíjGuru.

2020. évi nyugdíjigénylés esetén a 2018-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kellett a 2019. év kereseti szintjéhez igazítani a 2020. márciusában kiadott kormányrendeletben megjelent valorizációs szorzók révén. 2021. évi nyugdíjigénylés esetén a 2019-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kellett a 2020. év kereseti szintjéhez igazítani a 2021. márciusában kiadott valorizációs szorzók révén. 2022. évi nyugdíjigénylés esetén a 2020-as és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2021. év kereseti szintjéhez igazítani a 2022. áprilisában kiadott valorizációs szorzók révén. 2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell majd a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. márciusában kiadandó valorizációs szorzók révén.

A KSH legfrissebb (2022. augusztus 24-én közzétett) kereseti gyorstájékoztatója tükrében a 2022. január - június hónapokban mért (vagyis a jelenleg is fennálló veszélyhelyzet hatásait már tükröző) átlagkeresetek jelentős mértékben tovább nőttek.A 2022. január–június időszakban a bruttó és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset egyaránt 18%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 

A valorizációs szorzókat a 2022. teljes évre vonatkozó nettó átlagkeresetnövekedés határozza majd meg, az erről szóló KSH gyorstájékoztató várhatóan 2023. február végén jelenik majd meg. Ha az éves jelentésben is keresetnövekedésről számolnak majd be, akkor 2023-ban tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, és minden eddiginél magasabb, a 2022-eshez képest is akár 18%-kal nagyobb értéket érhetnek el. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. 

Ez nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a "rendes" öregségi nyugdíj összegét. A 2020-ban alkalmazott valorizációs szorzók 11,4%-kal voltak magasabbak, mint a 2019. évi nyugdíjmegállapítás esetén alkalmazott szorzók. 2021-ben 9,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2020-ban alkalmazott szorzók, 2022-ben pedig 8,7%-kal voltak magasabbak, mint a 2021-ben alkalmazott valorizácós szorzók.

2023-ban az eddigi adatok tükrében pedig - hacsak a a háborús veszélyhelyzet nem eszkalálódik,   váratlan visszaesést okozva a gazdaságban - még az ideihez képest is tovább javulhatnak, a január-június havi adatok alapján akár 18%-kal növekedhetnek a valorizációs szorzók, így a 2023-ban nyugdíjat igénylőknek nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét. 

A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően.

A világ modern nyugdíjrendszereiben jellemzően egyáltalán nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen teljes mértékben igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik. Két személynek nagyon hasonló életpályával (azonos hosszúságú szolgálati idővel, azonos összegben figyelembe vehető átlagkeresettel) közel azonos értékű nyugdíjat kellene megállapítani, Magyarországon azonban megdöbbentő mértékben különböző nyugdíjakat kaphatnak az érintettek attól függően, hogy melyikük melyik évben ment nyugdíjba.

A 2010-es évek derekától minél későbbi évben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összegű nyugdíjat kaphat. Akár 60-80 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után hat-nyolc évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját. Ennek az az oka, hogy a nyugdíjszámítás során a korábbi évek keresetét a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos nettó kereseti szintjéhez kell emelni, s miután az utóbbi években nagyon meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak. Mindenesetre a 2023-as év nyugdíjigénylői a valorizáció eddigi legnagyobb haszonélvezői lehetnek.

2023-ban egyébként az igényelheti a nyugdíját, aki jövőre tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, továbbá az a hölgy, aki jövőre szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időt (amelynek hossza egyelőre nem változik). Természetesen az is igényelheti jövőre a nyugdíját, aki már korábban teljesítette a nyugdíj feltételeit, de a nyugdíja megállapítását még nem kérte.