Nyakunkon a nyugdíjkatasztrófa: sok magyar tudomást sem vesz a közelgő összeomlásról

Az online felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek 51 százalékának generációtól függetlenül a járványhelyzetet megelőzően is prioritás volt és maradt is az önmagukról és a szeretteikről való gondoskodás. Sőt, a válaszadók mindegyikében felvetődött már a kérdés, hogy mi történne, ha a szerettei anyagi támogatásra szorulnának, de ők nem tudnának segíteni.

A legjobban a baby boomerekre volt hatással a COVID és az azt kísérő gazdasági visszaesés, 50 százalékuk emiatt szánta el magát gyakorlati lépésekre az ön- és családgondoskodás terén amellett, hogy korábban is tudatosan kezelték a pénzügyeiket. Ezzel szemben a 26–41 évesekből álló Y generáció körében a legnagyobb azok aránya (14 százalék), akik addig szeretnék használni a pénzüket, amíg élni is tudnak vele, ezért a korábbi életvitelükhöz hasonlóan inkább a minél tartalmasabb életre koncentrálnak.

A legtöbben szerencsésen átvészelték a pandémiát anyagi szempontól: a kutatásban résztvevők 87 százalékának ebben a kihívásokkal teli időszakban sem kellett hozzányúlnia a lekötött befektetéseihez, pénzügyi alapjaihoz vagy biztosításaihoz. Kivételt képeztek ez alól viszont a fiatalabb generációk tagjai: az Y-osok 19 százaléka és a Z-sek 29 százaléka. Az ő esetükben a befektetések felhasználásával kapcsolatos kép vegyes: az Y korosztály 13 százaléka hatalmas segítségként élte meg ezeket a tartalékokat és amint lehet, újra szerződik, a pénzügyi befektetéseiket felszámoló Z-sek állításuk szerint viszont kivétel nélkül rosszul jártak. 

A Z-korosztályt tekintve ez érthető is, hiszen a hosszabb távú befektetésekben lévő pénzügyi eszközök rövid távon kockázatosabbak, hosszabb távon tudnak várhatóan magasabb hozamot elérni. Ha a fiatalok ezt a kockázatot szeretnék mérsékelni, akkor célszerű a nyugdíjbefektetéseiket úgy diverzifikálni, hogy rövidebb és hosszabb távra is nyitnak megtakarításokat

 – tanácsolják az Allianz Hungária szakértői, a biztosító nyugdíjbiztosításain dolgozó termékmenedzserek.

Elsősorban magunkról szeretnénk gondoskodni

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók közel fele elsősorban saját magát szeretné pénzügyi biztonságban tudni hosszú távon, de a gyerekek sorsa is hasonlóan fontos (37 százalék). Az 58-76 évesek csak magukat tartják szem előtt, az Y generáció számára viszont a hozzátartozóik anyagi jövője is fontos. Általánosan elmondható azonban, hogy ahogy öregszünk, egyre inkább önmagunk felé tolódik a pénzügyi fókusz. Ezzel párhuzamosan jelentkezik az a trend, hogy a baby boomerek és az X generáció tagjainak többsége szülőként önmagáról szeretne gondoskodni időskorában, a gyermekeik – az Y és Z korosztály képviselői – pedig úgy gondolják, az ő feladatuk gondjukat viselni az idős szülőknek akár anyagilag is. Az idősek tehát ezzel a hozzáállással több forrásra is támaszkodhatnak: önmagukra és a gyermekeikre is.

Többségünk teljesen vissza szeretne vonulni a munkától a nyugdíjkorhatár betöltésével

A nyugdíjba vonulás idejét illetően optimisták a magyarok: az összes megkérdezett 54 százaléka bízik abban, hogy a mindenkori nyugdíjkorhatár betöltésével teljesen abbahagyhatja majd a munkát, 24 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy már a korhatár előtt pár évvel visszavonuljon a megtakarításainak köszönhetően. A várható aktív évek számát tekintve az összes korosztály közül a baby boomerek a legoptimistábbak, a Z generáció pedig a legpesszimistább.

Többen rendelkeznek nyugdíj-megtakarítással, mint banki lekötött betéttel

Az Allianz vizsgálata szerint a válaszadók mindegyike rendelkezik valamilyen megtakarítással, és a legtöbb korosztály több lábon áll a pénzügyi előtakarékosság terén. Az egyes generációk jellemzően kétféle öngondoskodási konstrukcióval rendelkeznek, de vannak, akiknek négy (X-sek 6 százaléka), öt (Z-sek 14 százaléka), vagy akár hatféle (Y-osok 3 százaléka) befektetésük is van. Ezek mellett pedig sokan további megtakarítási eszközökkel is terveznek a jövőben – a résztvevők 64 százaléka legalább eggyel, 20 százalékuk pedig kettővel.

A jelenlegi trendeket nézve a kérdőív kitöltői a banki lekötött betétekkel szemben előnyben részesítik az önálló nyugdíj-megtakarítási formákat – például a nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárt vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlát –, amelyek átlagosan nagyobb hozammal járnak. Habár a februári kutatás alapján ezek a legnépszerűbb előtakarékossági típusok, az összes megkérdezettnek mégis csak kevesebb, mint a 20 százaléka rendelkezik ezekkel, ám előremutató, hogy ugyanekkora arányban terveznek ilyen típusú megtakarítást kötni a későbbiekben.

Hasonló a helyzet az előtakarékosság időben való megkezdése szempontjából leginkább érintett Y generáció esetében. A 26–41 éves korosztály képviselőinek csupán az ötöde rendelkezik valamilyen önálló nyugdíj-megtakarítással annak ellenére, hogy az Allianz egy korábbi kutatásából kiderült: a válaszadók átlagosan 35 évesen kezdik el a nyugdíjcélú öngondoskodást, de 27 éves korban még ideálisabbnak tartanák ezt. Pozitív képet mutat azonban, hogy ennél jóval nagyobb arányban (31 százalék) kötnének szívesen ilyen típusú konstrukciókat a jövőben.

Ingatlanokba fektetve vagy a matrac alatt tartanánk legszívesebben a pénzünket

A jövőbeni öngondoskodási szándékok kapcsán az ingatlanbefektetések szerepelnek az elsőszámú helyen a megkérdezettek körében (23 százalék), ezeket követik a nyugdíjfókuszú eszközök (18 százalék). Az összes korosztály közül a Z generáció emelkedik ki e tekintetben, 71 százalékuk tervezi, hogy ingatlanba fekteti a pénzét a későbbiekben. Ugyanakkor meglepő módon 43 százalékuk otthon tartaná a megtakarításait, pedig számtalan kedvezőbb forma közül választhatnak.

Az egészségi állapot, az életkor és a fizetés hármasa a legbefolyásolóbb faktor

Arra, hogy ön- és családgondoskodásba kezdjünk, többféle tényező ösztönözhet minket. A felmérés összes résztvevőjét figyelembe véve az egészségi állapot (28 százalék), a havi kereset (26 százalék) és a kor (24 százalék) azonos arányban szerepelnek az elsőszámú kritériumok között. Azonban érdekes, hogy a különböző korosztályoknál a tagok korából adódó jellegzetességek alapján (mennyire aktív keresők vagy mennyi ideje) hová helyeződik a hangsúly az életkor és a kereset között. A legidősebbeknél egyöntetűen a kor a fő szempont. Az X generációnál is ez áll az élen 34 százalékkal, de a kereset is fontos e korosztály számára (29 százalék). Az Y generációnál már a fizetés veszi át a vezetést a korral szemben (31 vs. 3 százalék), a legfiatalabbak esetében viszont újra megfordul az arány: számukra a kor a döntő feltétel (43 százalék), a kereset mértéke egyáltalán nem számít. Ám a korhoz hasonlóan meghatározó a Z generáció számára az egészségi állapot is. Ez és az életmód az összes korcsoport közül számukra a legfontosabb.