Érik az összeomlás: nincs, aki gondoskodjon több százezer idős magyarról

Az Európai Unióban a 65 felettiek 31,4 százaléka él egyedül, Magyarországon pedig minden harmadik idős ember.

A demográfiai öregedés problémája éppúgy sújtja Magyarországot, ahogy az EU legtöbb országát. 2021-ben a magyar lakosság ötöde 65 évnél idősebb volt, arányuk pedig az össztársadalomhoz képest évről évre nő:

Egyes előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Ebből következik, hogy időskori eltartottsági ráta is egyre nő (ez az arányszám mutatja meg, a 65 éves és idősebb személyek előreszámított számát a 15–64 év közötti személyek előreszámított számának százalékában). Ez a ráta 2030-ban 35,1 százalékos lehet, 2060-ra pedig már az 50 százalékot is meghaladhatja majd.

Azonban nemcsak gazdasági problémákat okozhat az, hogy ennyi aktív korúnak kell majd eltartania az időseket: a gondozási feladatok is nagy terhet jelentenek majd a társadalom számára. A helyzet súlyossága már most is érezhető - hosszú várólisták az idősotthonokba, megfizethetetlen ápolói bérek, alacsony otthonápolási díj - később ez csak romlani fog.

EZ IS ÉRDEKELHET

Idősgondozónak csábítják külföldre a magyar ápolókat: szállás, étkezés is jár a csúcsfizetés mellé

Bár az ápolók bére januártól emelkedett, a nyugati munkalehetőségek még mindig elég kecsegtető fizetéseket kínálnak.

Nem elég, hogy egyre nő a 65 felettiek aránya Magyarországon, ráadásul egyre többen élnek közülük egyedül. Ez pedig több, egymással összefüggő hátránnyal is jár. Egyrészt, a statisztikák szerint, ahogy nő az életkor, úgy romlik az egészségi állapot is, és gyakran a családtagok - házastárs, gyermek, unoka - kényszerülnek a gondozási feladatokat ellátni. A közép-európai térségben ugyanis a kormányok általános álláspontja, hogy az idősek gondozása a családok feladata, bár ennek a háttere nincs megteremtve.

Aki pedig 65 év felett egyedül él, annak esetében valószínűbb, hogy nem lesz, aki gondozza majd, amikor az egészsége már nem a régi. Nem is beszélve arról, hogy az időskori izoláltság, magány is összefügésben áll a romló fizikai és mentális egészséggel. Sosem volt ez olyan világos, mint a koronavírus világjárvány óta jelenleg. Sokakban ekkor tudatosult, hogy rengeteg idős él izoláltan, vagyis nincsen segítsége, társasága - hiába vannak gyerekei, családja, ha ők távol élnek -,  és nincs, aki elmenjen a közértbe pár zsemléért helyettük. Pedig a járvány előtt is rengeteg idős élt így.

Különösen sok magyar idős él egyedül

Az Európai Unióban átlagosan a 65 felettiek 31,4 százaléka élt egyedül 2020-ban, hazánkban ez az arány 35 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik idős ember egyedül él Magyarországon. Már 2019-ben is csak egy hajszállal volt jobb a helyzet (34,9%). Svédország, Franciaország és Finnország után Magyarországon él a legtöbb idős egyedül. A legkevesebben Cipruson, Portugáliában és Észak-Macedóniában:

Magyarországon ráadásul a nemek aránya is nagyban eltér ebből a szempontból: míg a 65 feletti férfiaknak 20,4 százaléka él egyedül, addig a 65 év feletti nők esetében ez az arány 44,2 százalék! Az EU-ban nincs ekkora különbség a férfiak (19,9%) és nők (40,2%) aránya között.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyarországon az időseket egyre nagyobb arányban fenyegeti az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés veszélye is. Különösen igaz lehet ez az egyedül élőkre, hiszen egy nyugdíjból sokkal nehezebb kijönni, és fenntartani egy háztartást, mint kettőből, vagy több keresetből a több fős háztartásokban. Egyedül az ember helyzete sokkal sérülékenyebb.

Az tehát, hogy egyre nagyobb az idős emberek aránya Magyarországon, és egyre többen élnek közülük egyedül sokféle problémát vet fel, melynek szociális, gazdasági, egészségügyi vetületei is vannak. Hamarosan pedig szembe kell néznie a társadalomnak ezekkel a problémákkal.

Nyugdíjasok helyzete Magyarországon

A magyar lakosság számtalan kihívással szembesült a koronavírus világjárvány kitörése óta, főként egészségügyi és pénzügyi téren. A válság hatásainak különösen ki voltak téve a magyar nyugdíjasok. A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek ezt az időszakot, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. Töltsd ki te is a kérdőívünket, hogy képet kaphassunk az idősek helyzetéről Magyarországon!