Lesz-e nyugdíjkatasztrófa Magyarországon 15 év múlva? (x)

Egyre gyakrabban hallani a közelgő nyugdíjkatasztrófáról (https://bankmonitor.hu/cikk/harom-grafikon-a-kozelgo-nyugdijkatasztrofarol-te-mar-felkeszultel/), amely a jövőben sújthatja Magyarországot a népesség elöregedése miatt. De mire is számíthatunk pontosan a következő évtizedekben? Tényleg ennyire nagy a baj, vagy fölösleges aggodalmaskodnunk? Mindig lesz elegendő bevétele a nyugdíjkasszának, vagy a mai 40-45 éveseket már nem fogja tudni eltartani az utánuk jövő generáció? És mit tehetnénk annak érdekében, hogy elkerüljük az időskori szegénységet? Összegyűjtöttük a legfontosabb válaszokat.

Tényleg nem lesz gond az állami nyugdíjakkal még 15 évig?

A Magyar Nemzeti Bank kutatói 2016-ban jelentették meg a magyar nyugdíjrendszer állapotával foglalkozó tanulmányukat. Fő megállapításuk úgy szólt, hogy a következő 20 évben nem lesz gond a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával. Csakhogy az azóta eltelt 5 évben számos olyan intézkedés lépett életbe, amelyek jelentősen növelik a nyugdíjkassza kiadásait (pl. 13. havi nyugdíj bevezetése), vagy éppenséggel csökkentik a bevételeit (pl. szochó-csökkentések). Éppen ezért az akkori tanulmány megállapításai már nem feltétlenül időtállóak: elképzelhető, hogy 15 év múlva már kezelhetetlen nagyságú pénzhiány lesz a rendszerben.

Mindenkinek tudnia kell, mi vár rá idős korára!

Az aktív korú lakosság nagy része valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen kilátásaink vannak a saját leendő nyugdíjunkat illetően. De hogyan hozhatnánk helyes döntéseket a szükséges információk hiányában? Fontos, hogy elsőként felmérjük, mire is számíthatnak 65 éves kora felett a mai aktív korosztály tagjai.

A magyar nyugdíjrendszer egyik legfőbb tulajdonsága, hogy szinte kizárólag az állami pillérből épül fel. Más országokban az állami pillér mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillér és a saját megtakarítások pillére is komoly jövedelemforrást jelenthet az idősek számára. Hazánkban viszont egyelőre csak gyenge hatást tudnak kifejteni a saját megtakarítások, foglalkoztató nyugdíj pedig gyakorlatilag nem is létezik. Ennek következtében a magyar idősek teljesen ki vannak szolgáltatva az állami nyugdíjrendszernek!

Magyarország súlyos demográfiai válságban van!

A népesség korösszetételét objektív mérőszámokkal is leírhatjuk: az egyik legfontosabb ilyen mérce az eltartottsági ráta. Az eltartottsági ráta azt mutatja, hány 65 év feletti lakos jut egy aktív korúra. Ebből könnyedén kiszámítható az is, hogy hány aktívnak kell eltartania egy nyugdíjas korú állampolgárt. Az első ábrán az látható, miként alakul ez a mérőszám 1990 és 2051 között.

Az elmúlt 30 évben drasztikus elöregedésnek lehettünk tanúi: míg 1990-ben még 5 aktív korú jutott egy idősre, addig napjainkban már alig 3,2! Még fontosabb, hogy sajnos a következő évtizedekben sem várhatunk ebben javulást. Például 2051-ig 1,2 millió fővel fog csökkenni az aktívak létszáma, miközben az időseké várhatóan 400 ezer fővel bővül! Azaz már alig 2,1 aktívnak kellene eltartania egy nyugdíjast, mire a mai 36-40 évesek nyugdíjba mennének. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között az állami nyugdíjrendszer egyáltalán nem lesz képes biztosítani az idősek megélhetését: hiszen a nyugdíjkassza a mai arányok mellett is erősen deficites!

Lesz-e nyugdíjkatasztrófa Magyarországon?

Sokaknak igen. A trendek alapján kijelenthetjük, hogy anyagi szempontból katasztrofális idős éveik lesznek azoknak, akik kizárólag az állami nyugdíjra számítanak. Egyrészt elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése (https://bankmonitor.hu/cikk/nyugdijkorhatar-emelesek-ne-remeld-hogy-meguszhatod-az-ongondoskodast/), másrészt a nyugdíjak értékének csökkentése is elképzelhető. (Emlékeztetésül: 2020-ban az átlagnyugdíj összege kb. havi 150 000 forint volt.) Rossz hír, hogy a felmérések szerint a magyarok nagy többsége még mindig azt várja, hogy az állam gondoskodjon az időskori megélhetéséről.

Ugyanakkor sokan lesznek azok is, akik előrelátóak voltak, és gondoskodtak a saját időskori anyagi biztonságukról. Jelenleg kb. 1,5 millió ember rendelkezik valamilyen nyugdíjcélú megtakarítással, és közülük nagyjából 1 millió fő ténylegesen aktívan takarékoskodik. Egy nyugdíjmegtakarítás érdemi jövedelemkiegészítést biztosíthat az állami nyugdíjon felül, feltéve, hogy kellően korán elkezdtük, és rendszeresen félretettük a megfelelő összegeket.

Mire lesz elég az a pénz, amit félreteszünk?

A K&H Biztosító legfrissebb kutatása alapján a 35 év alatti megtakarítók átlagosan 16 000 forintot tesznek félre havonta, míg a 35 évnél idősebbek körében ez havi 20 000 forint. Ennek apropóján a második ábrán megmutatjuk, hogy mennyi nyugdíjkiegészítésre lesz elegendő egy ekkora összegű megtakarítás, attól függően, hogy hány éves korban indítottuk el.

Látható, hogy a takarékoskodás önmagában nem garancia az időskori pénzügyi biztonságra. Alig 13 000 forinttal tudná kiegészíteni a nyugdíját az a személy, aki 55 éves koráig halogatja a döntés. De ha már 30 évesen elkezdjük a megtakarítást, akkor a kamatos kamat hatásának köszönhetően több mint 61 000 forintot kaphatunk majd az állami nyugdíjon felül! (Természetesen a megtakarítás összege is sokat számít: aki havi 40 000 forintot tesz félre, ő pontosan kétszerannyi nyugdíjkiegészítésre számíthat.)

Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy a mai magyar nyugdíjrendszer komoly bajban van! A korábbi vélekedésekkel ellentétben könnyen elképzelhető, hogy már 15 év múlva is erősen érezni fogjuk ennek a problémának a hatását. Akik nem tesznek félre idős korukra, ők semmi jóra nem számíthatnak: számukra valóban közeleg a nyugdíjkatasztrófa. Akik viszont helyesen mérik fel a helyzetet, és időben megteszik a szükséges lépéseket, ők garantálni tudják a saját időskori anyagi biztonságukat.

Köss nyugdíjmegtakarítást még év végéig, és zsebeld be a 20%-os akár 280 000 forintos állami támogatást! Az optimális nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztásában segítséget nyújthat a Bankmonitor kalkulátora.

(x)