Válságos helyzetbe jutott rengeteg magyar nyugdíjas: ennyit húz ki a tavasz a zsebükből

Amint a koronavírus tavaly márciusban megjelent Magyarországon, azonnal megmutatkoztak a gazdasági hatásai is: rengetegen veszítették el munkájukat, kényszerültek fizetésnélküli szabadságra menni, és hamarosan az élelmiszerárak az egekbe szöktek. Ezt mindenki tapasztalta, azonban azóta már egy év is eltelt, mégsem tudtak visszazökkenni az élelmiszerárak a járvány előtti mederbe.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. márciusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbi áraknál – ez 0,6 százalékponttal több, mint februárban. Hiába stagnált az éves infláció már november óta 2,7 százalékon, tél végén ismét emelkedés kezdődött. A múlt havi infláció azért még mindig nem éri el a nyári csúcsot: júliusban 3,8 százalékos, augusztusban már 3,9 százalékos drágulást mért a KSH. Szakértők szerint viszont igazán csak a nyitás után fog elszabadulni az infláció. 

Az élelmiszerek inflációja lassan de biztosan csökken

A fogyasztói-árindex minden fontosabb kiadást magában foglal, viszont ha az élelmiszerek árát külön vizsgáljuk - például a csökkent árú üzemanyagoktól vagy az ingyenes parkolástól -, akkor azt látjuk: sokkal nagyobb volt a drágulás. Szeptemberben például a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt! Azóta folyamatosan csökken a különbség: decemberben 4,9 százalékra mérséklődött az élelmiszerár-emelkedés, januárra pedig 3,9 százalékot mutatott a KSH mérése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felmérést készít a Pénzcentrum a magyarok élelmiszer vásárlási szokásairól

A Pénzcentrum olvasóinak több mint fele nyilatkozott úgy, hogy fontos számukra, hogy magyar termékeket vásároljanak.

Az éves élelmiszerár-emelkedés márciusban 2,7 százalék volt, egy teljes százalékponttal alacsonyabb, mint a teljes infláció. Februárban ez is magasabb volt: 3,4 százalék volt, 0,3 százalékponttal magasabb, mint a teljes inflációtól.

Az élelmiszereken belül viszont továbbra is óriási kilengések lehetnek egyes termékek árváltozásában. Az étolaj ára 21,3, a liszté 8,2, a cukoré 7,6, a rizsé 6,8, a munkahelyi étkezésé 6,6, a tojásé 6,4 százalékkal emelkedett, viszont a sertéshús ára 7,8, a sajté 1,9 százalékkal csökkent.

A nyugdíjasok nem panaszkodhatnak?

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Erről a KSH is vezet statisztikát, amely alapján – általában - a nyugdíjasok és a kis jövedelemből élők számára sokkal nagyobb az érzékelhető árdrágulás mértéke, mint más társadalmi csoportoké.

Ez valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az elszabaduló élelmiszerárak rájuk nagyobb hatással vannak, mert a bevételeik nagyobb részét költik arányaiban ezekre a termékekre, mint például a jobb anyagi helyzetben lévő rétegek, vagy a három vagy több gyermeket nevelő családok. (Az úgynevezett fogyasztói árindexek alakulásáról részletesen itt írtunk.)

Decemberben a nyugdíjas-infláció 3,8 százalékra emelkedett, miközben az általános áremelkedés mértéke 2,7 volt, tehát a különbség 0,9 százalékpontot tett ki. 2021 januárjában a nyugdíjas fogyasztói árindex 2,9 százalékra mérséklődött, februárban viszont 3,2 százalékra emelkedett (ekkor mindössze 0,1 százalékpont volt a különbség az érzékelt inflációban). Márciusban a különbség az össztársadalom és a nyugdíjasok által érzékelt inflációban viszont a nyugdíjasok javára billen: 3,4 százalék volt. Ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az összes fogyasztóra érvényes.

Az alacsony jövedelmű háztartások számára viszont 3,8 százalék volt az infláció márciusban. Ez 0,1 százalékponttal több, mint a mindenkire vonatkozó, és 0,4 százalékponttal több, mint a nyugdíjasokra.

Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy hiába mutatják a Magyar Államkincstár adatai, hogy 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj, és derült ki miniszteri megszólalásokból, hogy 2021-ben az átlagos nyugdíjösszeg eléri a 150,6 ezer forintot, rengeteg nyugdíjas háztartás számíthat alacsony jövedelműnek.

A KSH-nak erről nincsenek 2021-es adatai, viszont a 2019-es, 2020-as statisztikákból is kiderül, hogy a nyugdíjasokat általánosságban jobban sújtja a szegénység, mint a társadalom többi rétegét. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya a teljes társadalomban 17,7 százalék volt, a 65 év felettiek esetében 18,8 százalék. A 2020-as szubjektív jóléti felméréséből az derül ki, hogy 10-es skálán 5,7 a magyar társadalom elégedettsége a háztartása anyagi helyzetével. A 65-74 év közöttiek körében ez 10-ből 5,5 és a 75 év felettieknél 5,4.

Ezek a legjobb nyugdíjbiztosítások: itt a teljes lista!

A MÁK utolsó, részletes közlése szerint nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még a 60 ezret sem érte el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kapott; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladta meg a 300 ezer forintot. Azonban akár 60 ezer forint, akár 300 ezer forint valakinek a nyugdíja, számára a tojás vagy a kenyér ugyanannyi forinttal drágul.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újra lecsaphat Európára a tojásvész? Húsvéttól horror árakra kell készülni

Húsvét előtt nem csak a tojásfestés hagyománya növeli meg a keresletet a tyúktojás iránt, hanem a levesekhez, főtt és sült főételekhez, süteményekhez is több tojás fogy.

Mennyit ér az átlagnyugdíj élelmiszerre váltva?

Vajon valóban csak nosztalgikus panaszkodás, hogy többet ért a nyugdíj 5-10 éve? Azért, hogy erről számszerűen meg tudjunk bizonyosodni, hónapról hónapra segítségül hívjuk a KSH által számított éves és havi élelmiszer-átlagárakat, illetve az átlagnyugdíjról szóló információkat. A két átlagos számot elosztva egymással egy indexszámot kapunk, amely azt mutatja meg, mennyit ért az adott évi (havi) nyugdíj zsemlében, párizsiben, tejben, sertéshúsban, stb. mérve. Minél magasabb az index, annál többet ért adott termékben a nyugdíj.

Úgy tűnik, zsemlében (aminek 30 forint az átlagára jelenleg) mérve nem élnek jobban a nyugdíjasok idén sem, mint 2020-ban, annak ellenére, hogy emelkedett a nyugdíj. A tojásindex márciusban sem esett vissza, pedig eléggé megdrágult a termék (és további drágulás várható). Viszont a 2020-as szint alá nem esett, és még ez is magasnak számított a korábbi éveket tekintve (2019 kivételével).

A tejindex is csökkenő tendenciát mutat, de még tartja magát, a párizsi viszont hiába mutat jobb eredményt idén a 2020-as visszaeséstől: még mindig a nyomába se ér a korábbi éveknek. A burgonyaindex talán idén végre visszakapaszkodhat a 2019-es és 2020-as drasztikus esés után, az almaáraknak viszont valószínűleg több évre lesz szüksége, hogy kiheverje a két éve tartó rossz hozamot. A lisztindex 2021 első három hónapjában nem tudta megütni még a 2020-as szintet sem, pedig annál csak 2014 előtt volt alacsonyabban az arányszám. Talán áprilisban. A cukorindex stagnál.

Megtakarítanál a nyugdíjas éveidre? Nézz szét az önkéntes pénztár kalkulátorban!

Ami a húsárakat illeti: a sertéshúsindexen meglátszik, hogy drasztikusan és tartósan csökkenni kezdtek tavaly a sertéshúsárak, több együttes hatás eredményeképpen. A baromfikat illetően nem ilyen tiszta a kép, az viszont előrevetíthető, hogy hamarosan újra elkezdenek visszakapaszkodni az árak.

Felmérést készít a Pénzcentrum!

A Pénzcentrum legújabb felmérésében arra keresi a választ, miért keresik elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák. Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd te is a munkánkat!