Válságos helyzetben van rengeteg magyar nyugdíjas: ezt is elvette tőlük 2020

A járvány márciusi begyűrűzése után hamar elszálltak az élelmiszerárak, és azt sem lehetett tudni, mikor lesz vége a drágulásnak, meddig drágulnak még a termékek. Először Júniusban látszott megtorpanni az élelmiszerárak emelkedése, ezt viszont július és augusztus folyamán további drágulás követte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiszerint. A nyáron - hiába csökkent jelentősen az idényáras termékek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára - összességében többet kellett fizetni az élelmiszerekért.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen nyugdíjemelés? A legtöbben 1700 forintot sem kapnak havonta

Az 1,2 százalékos nyugdíjemelés kb. egy kiló kenyérrel jelent többet azoknak, akik a minimálnyugdíjat kapják.

Áprilisban a fogyasztói árak összességében az élelmiszerekkel együtt éves szinten 2,4 százalékot, májusban 2,2 százalékot, júniusban 2,9 százalékot, júliusban 3,8 százalékot, augusztusban 3,9 százalékot emelkedtek. Szeptemberben az infláció végre nem emelkedett tovább: 3,4 százalékos volt, októberben pedig a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,0 százalékra lassult - bár ez még mindig magasabb, mint tavasszal.

2020. szeptemberben a fogyasztói árak 3,4 százalékos éves növekedésén belül az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt egy év alatt, októberre ez valamivel mérséklődött 6,5 százalékkal fizettünk többet a közértben, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül is

Egy hónap alatt - szeptemberről októberre - pedig átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek az árak, az élelmiszerek ára összességében stagnált, viszont pl. a száraztészta 2,6, az étolaj 2,3, a cukor 0,7, a sajt 0,5 százalékkal drágult. Ugyanakkor csökkent a péksütemények ára 1, az idényáras élelmiszereké 1,6 százalékkal - viszont ezeket nem számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal magasabb lett.

A nyugdíjasok az árdrágulás nagy vesztesei

Az, hogy az élelmiszerek drágulása mennyiben érint egyes társadalmi csoportokat, annak függvénye, hogy jellemzően milyen termékeket vesznek és milyen mennyiségekben. Ez alapján a magyar nyugdíjasok sokkal árérzékenyebbek, mint az aktív keresők, őket sokkal hátrányosabban érinti az árak emelkedése.

Erről a KSH is vezet statisztikát: augusztusi kimutatásuk szerint a nyugdíjasok fogyasztói kosara szerint számolt éves infláció 4,3 százalék volt, tehát 0,4 százalékponttal több, mint az összlakosságra vonatkozó adat. Szeptemberre ugyan mérséklődött a nyugdíjas fogyasztóiár-index, azonban megmaradt a 0,4 százalékpontos többlet az átlaghoz képest: 3,8 százalékot jegyzett a KSH. Októberben pedig 3,4 százalékot számoltak - tehát

A 2020. január-október közti időszakban pedig az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 3,5 százalékkal, de csak a nyugdíjas háztartásokat vizsgálva 3,9 százalékkal emelkedtek! Nem lehet alaptalan tehát a panasz, hogy a mai nyugdíjak kevesebbet érnek, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt - főként a járvány évében.

Általában az ilyen kijelentéseket arra alapozzák: mennyibe került régebben a kenyér kilója, vagy a tojás darabja, és ahhoz képest mennyi volt az öregségi nyugellátás havi összege. A Pénzcentrum most utánaszámolt, hogy valóban sokkal kevesebbet érnek-e a mai nyugdíjak zsemlében, vagy parizerben számolva.

Rosszabbul élünk mint...

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint 2020. januárjában 142,1 ezer forint volt az átlagnyugdíj. Lapunk azt már korábban kiszámította, hogy tíz évre visszamenően milyen élelmiszerből mekkora mennyiségre lett volna elég az átlagos nyugdíj az adott évben - ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, hogy mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja zsemlében, tojásban, tejben, krumpliban, lisztben, cukorban, sertés- és csirkehúsban, vagy éppen almában. Most a 2020-as adattal is kiegészítettük a számítást, a legfrissebb, októberi átlagárakat véve alapul az egyes termékeknél:

(Fontos, hogy számításunk az összehasonlíthatóság érdekében még nem az emelt összegű nyugdíjjal számol, amelyet novemberben kapnak meg idén először a nyugdíjasok! Ugyanis az átlagárakról a legfrissebb adataink októberiek, amikor még nem az emelt összeg járt az időseknek.)

Amint a grafikonról leolvasható, mindössze egy termék, a burgonya esetében jobb az eredmény, mint a 2019-es (viszont a többi évet tekintve azok alatt marad, mivel a tavalyi rossz év volt a krumplira). Ahogy a grafikon az egyes termékek esetében kimutat egy évet, az is látható viszont, hogy lehet hogy 4-5 éve zsemlében számolva még jóval többet ért a nyugdíj, de 8-10 éve viszont a mostaninál is kevesebbet. Viszont ez termékenként igencsak változó.

Tojásra, tejre, bontott csirkére átszámítva 2018-ban ért kevesebbet a nyugdíj utoljára, kristálycukorból 2017-ben, sertéscombból 2015-ben, lisztből 2013-ban vehettek ennél kevesebbet. Párizsiból és almából viszont még sosem vásárolhattak olyan keveset az elmúlt 10 évben a nyugdíjasok, mint idén.

EZ IS ÉRDEKELHET

Karácsonyi támogatások: idén tízezreket kaphatnak a nyugdíjasok, rászorulók

Mutatjuk, melyik fővárosi kerületben lesz szaloncukor osztás. A budapesti önkormányzatok ételosztással, fenyővásárral, csomagokkal is készülnek 2020-ban az adventi időszakban.

Minél alacsonyabb index-érték jön ki ugyanis, annál kevesebbet ér az adott évi átlagnyugdíj, abban a termékben számolva. A legnagyobb eltérést az alma mutatja, azonban ez mostanra már valószínűleg senkit sem lep meg: köztudott, hogy sok hatás együttes eredményeként 2020-ban az almaárak iszonyatosan elszálltak. A KSH idézett adataiból és fenti az ábráról is az látszik, hogy

Mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj?

Ahhoz, hogy lássuk, mennyivel ér kevesebbet a nyugdíj a járvány első hullámának lecsengése után 2019. májustól októberig tartó időszakában és 2020. azonos időszakában megvizsgáltuk, hogy az adott hónapban mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki az átlagnyugdíjból.

A 2019-es havi átlagárakat 134 947 forinttal osztottuk el, a 2020-as átlagárakat pedig 142100 forinttal - ez volt az átlagos nyugdíj értéke 2020. január 1-jén (éves átlagról értelemszerűen még nem tudunk beszélni, és az emelt nyugdíj is csak ebben a hónapban, novemberben érkezik).

Így látható, hogy mennyit ért volna az adott nyugdíjösszeg átszámolva az adott termékekre. Egyes esetekben elég súlyos különbségek mutatkoznak: párizsiből például nagyjából 6 kilónyi párizsivel kevesebbre futotta volna idén a havi nyugdíjból, vagy 290 zsemlével kevesebbre, mint tavaly. Almából 35 százalékkal lehetne egy átlagos havi nyugdíj ellenében kevesebbet vásárolni:

A nyugdíj hogyha a bontott csirke, vagy a sertéshús árakat vetjük össze, nagyjából tartotta az értékét a járvány alatt is. A lisztről és cukorról ugyanez nem mondható el. Viszont legalább egy havi átlagnyugdíj idén október több mint száz kiló krumplival többet ér, mint 2019 októberében. Csakhogy a nyugdíjasok sem ehetnek krumplit krumplival.

Az igazság az, hogy a járvány első hullámának hatása szinte minden termék árán érezteti hatását, hiába számolunk 2020-ra magasabb átlagnyugdíjjal: a 10 vizsgált termék árváltozásának tükrében mondható: kevesebbre elég. Ilyen átlagárakat és átlagnyugdíjat összevető számításnál pedig mindig fontos hangsúlyozni, hogy arról beszélünk, ami az átlagra (tehát még csak nem is feltétlenül a többségre) érvényes. Ugyanis a hazai nyugdíjasoknak csaknem 60 százaléka alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap a Magyar Államkincstár által kimutatott havi 142,1 ezer forintos országos nyugdíjátlagnál.

Nagyjából 73 ezer nyugdíjasnak még 60 ezret sem ér el a havonta folyósított öregségi nyugellátás összege, az összesen 2,05 milliót kitevő nyugdíjastársadalomnak 55,6 százaléka pedig 60 ezer és 139,9 ezer forint közötti összeget kap; 1,14 millióan. A nyugellátás összege pedig mindössze 54 ezer nyugdíjas esetében haladja meg a 300 ezer forintot. Azonban

Természetesen az árdrágulás ütemét mindenki másként érzékeli, aszerint mit, és mennyit vásárol - az üzemanyag árak csökkenését értelemszerűen nem fogja közvetlenül tapasztalni az, aki nem tankol. Bár az infláció egyénenként másként hat, a kisebb jövedelműek, illetve a nyugdíjas korosztály - fogyasztási szokásaik, vagy pl. nagyobb gyógyszerköltségeik miatt - jobban ki vannak téve a fogyasztói árak, főként az élelmiszerek drágulásának.

Az elszabaduló inflációt korrigálandó nyugdíjkiegészítés és nyugdíjemelésis várható ebben a hónapban, vagyis novemberben. Vannak, akik már meg is kapták az összeget. Viszont nem elég, hogy a kis jövedelmű nyugdíjasokat hátrányosabban érinti az árdrágulás, még a nyugdíjemelést és kiegészítést is százalékban számolják. Tehát aki több nyugdíjat kap, több kiegészítésre és emelésre is számíthat, mint az, aki keveset. Ezt a problémát szakértők és a nyugdíjas egyesületek, szervezetek évek óta hangsúlyozzák, azonban talán idén vált a legkritikusabbá ez a kérdés a járvány miatt elszabaduló élelmiszerárak hatására:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kifakadtak a magyar nyugdíjasok: semmire sem elég az 1,2 százalékos nyugdíjemelés

Szerintük a nyugdíjasokat megkárosították.