Forintra kiszámoltuk: ennyi pénzt húzott ki a nyugdíjasok zsebéből a koronavírus

A koronavírus-járvány kapcsán ismét fellángolt az a téma, amely évről évre előkerül a nyugdíjkiegészítés, nyugdíjprémium megállapításakor: a nyugdíjak jelenlegi számítás szerint nem követik a bérek nagy ütemű emelkedését, és a fogyasztói árak emelkedésének pedig fokozottan ki vannak téve. Most megnéztük, mire volt elég egy éve az átlagnyugdíj, és mire elég most, a járványidőszakban.

{{EMBED:infogram_7529a179-de33-49d2-a86f-177aaea4f40f}}

A Pénzcentrum korábban azt is kiszámította tíz évre visszamenőleg tíz alapvető élelmiszer átlagárának változása alapján, hogy melyik évben mire volt elég az átlagnyugdíj. A korábbi számításból látszik, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összege az adott évben hány darab zsömlére, tojásra, hány liter tejre, vagy hány kg burgonyára, lisztre, kristálycukorra, sertés- és csirkehúsra, valamint almára lett volna elegendő. Ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja a kiválasztott termékekben:

{{EMBED:infogram_effe1a37-15e1-4c2a-982b-322838c05bc2}}

A 2020-as évben az élelmiszerárakban nagy drágulást hozott a koronavírus, mely leginkább a tavaszi hónapokban éreztette a hatását. Ezért megvizsgáltuk, hogy a korábban választott tíz termék ára, hogyan alakult 2019 és 2020 között:

A Központi Statisztikai Hivatal frissen közölt májusi átlagárai alapján most meg tudtuk vizsgálni egészében a tavalyi és az idei tavaszi időszakot. Látható, mekkora különbségek vannak a 2019-es év márciustól májusig tartó időszaka, és a 2020-as járványidőszak között az átlagárakat tekintve. Míg a zsemle darabja egészen az előző év novemberéig 25 forint volt átlagosan, addig 2020 májusára 28 forintra nőtt az átlagár, amely - bár csak 3 forint eltérés - jelentős növekedés a korábbi évekhez képest.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális árrobbanás a hazai boltokban: ez kerül 75 százalékkal többe

Miért pont az élelmiszerek drágulnak a legjobban?

A tojás darabja szintén sokáig 40 forint körül mozgott, 2020 tavaszára két forintot emelkedett az átlagár. Míg 10 dkg párizsi 2019 tavaszán még 150-155 forint volt átlagosan, 2020-ra 190-195 forintra nőtt az ára. A burgonyaár is emelkedett, de a drágulás szinte elenyésző az almaárhoz képest. Míg 2019-ben 270-280 forint volt tavasszal az alma kilója átlagban, addig 2020 márciusára eleve 385 forintról kezdődött az emelkedés, amely májusra 497 forintra nőtt. 75 százalékot drágult egy év alatt a gyümölcs.

A liszt és kristálycukor árakon is meglátszik a megnövekedett forgalom, előbbi kb. 10, utóbbi nagyjából 40 forintot is drágult. A húsárak is borzasztóan elszálltak. 2019 májusában még 1310 forint volt átlagosan a sertéscomb kilója, 2020-ra 300 forintot nőtt a kilóár. A bontott csirke ára szintén megugrott 683-ról 727 forintra átlagosan.

Mennyit ért a nyugdíj zsemlében a járvány alatt?

Mivel 2020-ban még nem áll rendelkezésre adat az éves átlagnyugdíjról, ezért a 2019-es évi öregségi nyugellátás átlagos összege a legfrissebb adatunk. Számításunkban a 2019. tavaszi és 2020. járvány alatti havi átlagárakat leosztottuk a 2019-es évi átlagnyugdíjjal. Így az alábbi ábrán az látható, hogy 134 947 forintból mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki 2019 májusában, és 2020-ban a járvány alatt.

Látható, hogy 2019 tavaszán - a grafikonon kék színnel jelöltük a hónapokat - még nagyjából 5400 zsemlét tudtunk volna venni az átlagos öregségi nyugellátás összegéből, 2020 március-április hónapban már 400-zal (!) kevesebbet és májusban pedig már csak 4820 darabot, azaz majdnem 580 darabbal kevesebbet, mint tavaly májusban.

Tojásból is jóval kevesebb jön ki az átlagnyugdíj összegéből: tavaly tavasszal még kb. 3350-3400 darab tojásra volt elég az összeg, idén tavasszal már csak 3200 darab jött volna ki ugyanannyi pénzből. Általánosságban elmondható, hogy mindenből kevesebb lett a megvásárolható mennyiség, de nagy eltérés a párizsi, az alma és a sertéshús esetében látható.

A sertéscomb kilós ára már 2019 májusában is emelkedni kezdett, de mostanra jelentősen megdrágult. 2019. március-áprilisban még több mint 110 kg sertéshús jött volna ki a nyugdíj összegéből - 2020 tavaszára már csak 84-85 kg.

Az alma árának drasztikus emelkedését már sokszor kiemeltük. Az alma-index megmutatja, hogy 2019-ben ugyanaz az összeg még elég lett volna kb. 500 kg almára - májusban már csak 477 kilóra - addig a 2020-as járványidőszakban almában egyre kevesebbet ért a pénz. 351 kilóról 272 kilóra süllyedt a megvehető mennyiség almából, ugyanabból az összegből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Parizerben számolva rosszabbul élnek a nyugdíjasok, mint az elmúlt 10 évben

A koronavírus erre is rátett egy lapáttal.

Tavaly még úgy nézett ki, párizsiből egyre több juthat az asztalra, hiszen tavasszal süllyedni kezdtek az árak, ezért a megvehető mennyiség az átlagnyugdíj összegéből nőni kezdett. 2019. márciusban még 882-szer tudtunk volna 10 dkg párizsit venni, májusban már 906-szor, ugyanabból az összegből.

A járvány alatt jelentősen megdrágultak a felvágottak is, köztük a parizer, amiből az elmúlt hónapokban már csak 70 kg jött volna ki a nyugdíj összegéből. Hogyha belegondolunk, ez annyit jelent, hogy egy-egy kilós párizsi rudakból összesen 70-et ér a nyugdíj. Tűzifában - bár nem élelmiszer, nagyságrendileg érdemes belegondolni - ugyanez az összeg közel 33 mázsát ért májusban, egy évvel korábban még 34-re futotta volna belőle.

Az még mindig nagy kérdés, hogy hány hónapig tart majd a koronavírusjárvány áldatlan hatása az árakra, és az év második felében, ha árcsökkenés mutatkozik, tudja-e majd kompenzálni ezt a megugrást, vagy már nem fog visszacsökkenni az árszint a 2020 év eleji szintre. Az biztos, hogy a nyugdíjak - akár zsemlében, akár tojásban vagy párizsiban számoljuk, most jóval "kevesebbet érnek" a járvány alatti drágulás hatására, mint egy évvel korábban.