Ezek már a sírig tartó munka évtizedei lesznek: könyörtelen számokon a magyar valóság

Egy átlagos 15 éves európai uniós lakos 2019-ben azzal számolhat, hogy összesen 35,9 évet kell majd munkában töltenie. Ez 0,2 évvel több, mint ami 2018-ban volt, viszont 2000-hez képest már 3,6 évvel (!) magasabb munkában töltött idővel kell számolnia egy fiatalnak. Rossz hír ráadásul a férfiak számára, hogy nekik valamivel magasabb a várható munkával töltött éveik száma, nem is kevéssel - derült ki az Eurostat friss jelentéséből.

2019-ben például egy 15 éves férfi átlagosan 38,3 év munkára készülhetett, míg a nők ezzel szemben "csak" 33,4-re. Érdekes azonban megjegyezni, hogy mióta az Eurostat gyűjti az adatokat a férfiak mindig is több munkaévvel számolhattak, mint a nők, ugyanakkor a különbségek a két nem között, évről évre halványulóban vannak. 2000-ben például az EU-s férfiak átlagosan 7,1 évvel számíthattak több munkára, mint a nők, ám 2019-ben a különbség már csak 4,9 év volt. 

És akkor az országok

Az Európai Unióban 2019-ben a svédek, hollandok, dánok számolhattak a legtöbb munkaévvel életük során. E három ország mindegyikében 40 vagy még annál is több munkában töltött évre kell készülni egy átlagos fiatalnak. Ezzel szemben a lista végén az olaszok, horvátok, görög kerültek. Előbbi kettő esetében még a 33 évet sem érte el a várható munkával töltött évek száma, míg Görögországban ez a szám átlagosan 33,2 év.

Ahogy a számokból látszik Magyarországon ma egy 15 éves fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet. Ez egyébként az EU-s átlag alatt van 1,5 évvel. Azonban a környező országok közül ennél több munkával töltött évre csupán a szlovének és az osztrákok készülhetnek, 35,9, illetve 37,6 évvel. 

Ami pedig a nemeket illeti. Egy magyar férfi a legfrissebb, 2019-es számok alapján 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. A különbségek a nemek esetében tehát nagyobbak, mint az EU-s átlag. Ennél azonban sokkal brutálisabb az a változás, ami 19 éve leforgása alatt történt az országban.

Ha ez így folytatódik...

Azt tehát látjuk a számokból, hogy Magyarországon még most is több mint egy évvel az EU-s átlag alatt van a várható, munkaévekkel töltött idő száma. Érdemes kiemelni ugyanakkor, hogy 

Egészen pontosan 6,9 évvel, aminél többet csak Málta tudott produkálni 7,6 évvel. Ez pedig azt is jelenti, hogy ha Magyarországon hasonló ütemben emelkedik az elkövetkezendő majd 20 évben is a várhatóan munkával töltött évek száma, nem sokáig maradunk majd az EU-s átlag alatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik a nyugdíjkatasztrófa: ezt nehéz lesz helyrehozni, jöhet a sírig tartó munka

8 ijesztő tény, amivel előbb-utóbb minden magyar nyugdíjas szembesül.

Ez már a sírig tartó munka?

Az utóbbi évek adataiból jól látszik, hogy egyre több és több nyugdíjas korú magyar ember marad vagy tér vissza a munka világába. Néhány éven belül azonban lehet, hogy ez nem önkéntes alapú vállalás lesz majd, hanem törvénybe iktatva fog nőni az öregségi nyugdíjkorhatár. Feltéve, ha addig nem változik semmi, és hazánk marad, a jelenleg is érvényben lévő felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben. Ennek ugyanis lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy 

Ez a forgatókönyv pedig egyáltalán nem ördögtől való, hiszen az elkövetkezendő években oly drasztikusan fog megnőni hazánkban a 65 év feletti lakosság aránya, hogy a rendszer egy idő fenntarthatatlanná fog válni. Ez jól szemléleti például a függőségi rátánk, ami azt mutatja meg, hogy az aktív korú (15-64 évesek) népességre, mekkora mennyiségű idős (65 éves vagy annál idősebb) ember jut. 2011-ben ez a ráta Magyarországon 25 volt, tehát 100 aktív korú honfitársunkra 25 időskorú magyar jutott. Az Eurostat előrejelzése szerint azonban 

A brutális méretű hazai népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk

Igen ám, csakhogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Ezt nem lehet majd kivédeni

Mindezekből az következik, hogy ha nem is egyik napról a másikra, de belátható időn belül növekedni fog Magyarországon a nyugdíjkorhatár. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez sok más Európai országban is így lehet, ugyanis a népességfogyás és a társadalom elöregedése szinte mindenhol probléma az öreg kontinensen. És akkor az ágazatokon átívelő munkaerőhiányról még nem is ejtettünk szót, ami szintén azt vetíti előre, hogy az idősebb korosztályt még inkább be kell majd vonni a munka világába.