A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 132,42 pontos, 0,17 százalékos emelkedéssel, 79 229,24 ponton zárt csütörtökön.
Az öngondoskodás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Napjainkban ugyanis egyre inkább az látszik, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány évtized múlva már nem lesz képes tisztes megélhetést nyújtani a majdani nyugdíjasoknak. Éppen ezért az elmúlt hetekben a Pénzcentrum sorra vizsgálta azokat a nyugdíjcélú megtakarítási formákat, melyeket az állam adójóváírás formájában támogat. Most sorozatunk harmadik, azaz utolsó darabjaként a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás után a nyugdíjpénztárakat járjuk körbe tüzetesen.
A nyugdíjbomba továbbra is ketyeg, úgyhogy senkinek sem lehet meglepetés, hogy a jelenleg ismert felosztó-kiróvó nyugdíjrendszer, melynek lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, nem lesz képes az elvárt színvonalat biztosítani a leendő nyugdíjasok számára.
Az ok egyszerű: a rendszer működőképességet elsősorban az határozza meg, hogy mekkora az aktív/inaktív népesség aránya. A lakosságszám viszont egyre rohamosabban és látványosan csökken hazánkban. A helyzet annyira súlyos, hogy egy friss ENSZ jelentés szerint 2050-re 1,44 millió magyar fog eltűnni. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az aktív, munkaképes lakosság aránya jóval kisebb lesz a jövőben, mint a - megemelkedett várható élettartammal rendelkező - nyugdíjas állományban levőké.
A rendszer hiányosságait tehát valahogyan pótolnia kell annak, aki idős korára olyan életszínvonalat akar magának fenntartani, ami nem a nélkülözésről, hanem a békés időskorról szól. Szerencsére ma Magyarországon három, az állam által is támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is elérhető. Ezek a NYESZ, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíjpénztár. Előbbi kettővel az elmúlt hetekben foglalkoztunk behatóan, így most a harmadik, egyben utolsó - államilag támogatott - megtakarítási formaként számon tartott nyugdíjpénztári megtakarítási formát vesszük górcső alá.
Mi is az a nyugdíjpénztár?
A nyugdíjpénztár egy olyan, törvényileg szabályozottan működő intézmény, mely lehetőséget ad tagjai számára, hogy azok aktív éveik jövedelméből nyugdíjas éveikre előtakarékoskodjanak. Mindezt úgy, hogy a magánszemélyek által befizetett nyugdíjcélú megtakarítást - minél nagyobb hozamok reményében - különböző portfóliókba rendezett értékpapírokba fektetik.
Portfólió, hozam... mi a szösz?
A valóságban mindez azt jelenti, hogy
- mondta el lapunk megkeresésére az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ). Az pedig, hogy valaki milyen hozamokra számíthat egyértelműen a választott portfóliókon múlik.
A nyugdíjpénztárba belépni kívánó leendő tagnak tehát választania kell a pénztárak által előre meghatározott portfóliók közül, amik általában kockázati szintjük alapján három, jól elkülöníthető csoportba osztályozhatók:
- Klasszikus: alacsony kockázatú, relatív kis hozamok, túlnyomó részt (akár 90 százalékban) állampapírok alkotják
- Növekedési: magas kockázatú, magas (jelenleg akár 8-15%) hozamok, nagy arányú (akár 90 százaléknyi) részvénytartalommal
- Kiegyensúlyozott: közepes kockázatú, relatív magas hozamok, 25-40 százaléknyi részvénytartalom
Választásnál elsődlegesen tehát a kockázatvállalási hajlandóságunk mértéket kell szem előtt tartunk. Akinek például még évtizedek vannak hátra a nyugdíjáig, az bevállalhat magasabb kockázatú, magas hozammal kecsegtető portfóliókat, míg akinek kevés ideje van hátra a nyugdíjig, az a biztonságos gyűjtögetést előtérbe helyezve dönthet egy-egy klasszikus portfólió mellett. Fontos, hogy az
- hívja fel a figyelmet az ÖPOSZ. Portfólióikat tekintve a pénztárakat sokáig érte az a szemrehányás, hogy az előre felkínált, csekély lehetőségek miatt nem tudják kellően lefedni a meglehetősen diverzifikált befektetői igényeket. Ez mostanra azonban változni látszik, hiszen például már vannak olyan szolgáltatók, akik engedik a különböző portfóliók közötti vagyonmegosztást, annak érdekében, hogy tagjaik minden felmerülő megtakarítási igényét kielégítsék.
Szépen hoztak a konyhára
Az MNB honlapján elérhető pénztári árfolyamadatok alapján anyugdíjpénztárak tavaly meglehetősen jó évet zártak. Az önkéntes pénztáraknál nem volt ritka a 10-12 százalék körüli vagy a feletti éves hozam, de általánosságban elmondható, hogy az 5 százalék feletti hozamokat elsősorban a nagyobb kockázatvállalású portfóliókkal lehetett elérni.
Az Allianz Hungária kockázatvállaló portfóliója a teljes mezőnyt lekörözte 15,45 százalékos hozamával. Ezt az OTP önkéntes pénztárának két portfóliója követte, az OTP dinamikus portfóliója 12,61 százalékot, növekedési portfóliója pedig közel 12 százalékot hozott a tagoknak. Ahhoz, hogy ilyen jól teljesítettek a növekedési portfóliók, egyértelműen hozzájárul a tőzsdék tavalyi kiugró teljesítménye, a hazai és a globális részvénypiacon is szép hozamokat lehetett elérni.
Az Allianz kockázatvállaló portfóliója 10 százalékban magyar állampapírokat, 90 százalékban pedig magyar és nemzetközi részvényeket tart, olyan tagoknak ajánlják, akik nagyon hosszú távon gondolkodnak és a nyugdíjba vonulásig több mint 20 évük van hátra, ami a portfólió magasa kockázatából adódik.
Az OTP dinamikus termékét a pénztár leírása alapján elsősorban a 16-35 éves, tehát a magasabb kockázatot is vállalni hajlandó pénztártagoknak ajánlják, a portfólió közel 90 százalékban hazai és külföldi részvényeket és külföldi kötvényeket tart
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az OTP növekedési portfóliója szintén magas kockázatvállalású, miután befektetéseinek közel kétharmadát hazai és nemzetközi részvények, valamint külföldi kötvények alkotják, így a pénztár elsősorban a 35-45 éves pénztártagoknak ajánlja.
A csúcshozamú portfóliókon túl is van természetesen élet, kijelenthető ugyanis, hogy a többi pénztári portfólió sem teljesített rosszul. Hiszen a vizsgált portfóliók többsége 5 százaék felett teljesített. Az 5 százalék alatti hozamok lényegében csak azoknál a portfólióknál fordultak elő, amelyek kockázatkerülő befektetési politikájuk miatt csak alacsonyabb hozampotenciálú eszközöket tartottak.
Fontos azonban leszögezni, hogy a múltbéli hozamok sohasem jelentenek garanciát a jövőre nézve, ezeket ugyanis rengeteg, előre nem látható tényező befolyásolja. Átlagos hozamról tehát nem is nagyon van értelme beszélni, ami biztonsággal elmondható az annyi, hogy minél nagyobb a kockázat mértéke, annál nagyobb a potenciális hozam/bukás mértéke, ezzel arányosan pedig minél kisebb a kockázat, annál kisebb a várható hozam/bukás mértéke is.
Hogy jön ide az állam?
Mint azt már a bevezetőben is említettük a nyugdíjpénztár egyike az állam által adójóváírás formájában támogatott nyugdíjcélú megtakarítási formáknak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy magánszemély éves befizetései után 20 százalékot, maximum 150 ezer forintot igényelhet vissza személyi jövedelemadójából.
Ez egyébként a három támogatott megtakarítási formát figyelembe véve a legtöbb, amihez évi legalább 750 ezer forintos befizetésre, és természetesen kellően magas befizetett adóra van szükség.
...és mit keres itt a munkáltató?
A legmagasabb igénybe vehető adójóváírás mellett a nyugdíjpénztárak nagy előnye, hogy azokba a magánszemélyeken kívül, béren kívüli juttatásként (cafetéria) a munkáltatók is fizethetik a hozzájárulást. Ez a munkáltatóknak azért jó, mert alacsonyabb járulékfizetési kötelezettséget von maga után, mint például a jövedelem, viszont fontos tudni, hogy a juttatásban részesülőnek, az így beérkezett pénz nem képezi adókedvezmény alapját.
Érdemes megjegyezni, hogy ilyen esetekben is csak és kizárólag a pénztári tag dönt arról, a munkáltatótól beérkezett összeget milyen portfólióba szeretné befektetni, természetesen akkor, ha erre egyébként van lehetősége:
- mondta el lapunknak az ÖPOSZ.
A hozamokon és támogatáson túl...
A várható hozamokon és az igényelhető adójóváírásokon túl, fontos kérdés az is, hogy örökölhető-e a nyugdíjpénztári számla, milyen költségekkel működnek a pénztárak, és hogy mi történik nem fizetés esetén:
- Örökölhetőség: "az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás adó és illetékmentesen örökölhető. Ez azt jelenti, hogy a megtakarító halála esetén az önkéntes nyugdíjpénztárban összegyűjtött pénzt az örökös vagy a kedvezményezett teljes egészében megkapja (akkor is, ha a tag szempontjából egyébként a várakozási idő még nem telt volna el). A pénztártag haláleseti kedvezményezettet is bejelenthet, ennek hiányában pedig a törvényes öröklés lép be és ez esetben hagyatéki eljárás után jár az örökösnek az elhunyt által felhalmozott összeg" - tájékoztatta a Pénzcentrumot az ÖPOSZ.
- Költségek: "A Pénztár a működési kiadásait az egyszeri belépési díjból és a befizetésekből történt sávos rendszerű levonásokból fedezi. A tag egyéni számláját levonás nélkül növeli a hozam, az egyéni befizetések után járó adókedvezmény és ide kerülnek az adományok is. Ennek fényében a pénztárak átlagos díjterhelése 0,84 százalék" - írja az ÖPOSZ.
- Nyugdíjjogosultság előtti hozzáférés: "az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyik fontos pont a 10 év várakozási idő lejárta. Ennek letelte után a pénztártag megtakarítása adómentes részéhez, a hozamhoz juthat hozzá anélkül, hogy megszüntetné tagságát. A várakozási idő letelte után a hozam tehát adó- és járulékmentesen elérhető. (Várakozási időn túli kifizetés legfeljebb 3 évente igényelhető.) Viszont ha egy tag nem csak a hozamot, hanem a megtakarításának tőke részét is szeretné felvenni, akkor ez a kifizetendő tőkerész az szja törvény alapján adóköteles jövedelemnek számít, jelenleg 15 százalék szja és 22 százalék eho terheli" - hívja fel mindenki figyelmét az ÖPOSZ
Végezetül
A nyugdíjpénztár jó választás lehet tehát mindenkinek, aki rugalmas mértékű rendszeres befizetésen gondolkozik, és nem rendelkezik magas szintű befektetési ismeretekkel. További pozitívum, hogy a leendő tagok kockázatvállalási hajlandóságuk és életkoruk alapján egyre jobban diverzifikált portfóliók közül válogathatnak, sőt adott esetben oszthatják meg vagyonukat az éppen adott életkörülményeiknek megfelelően.
Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy a múltbéli hozamszintek nem garanciák a jövőre nézve, további tudatosítani azt, hogy nyugdíjpénztári környezetben nincs mód egyedi portfólió kialakítására.
Cikksorozatunk zárásaként pedig készítettünk egy táblázatot, mely az MNB által közölt, legfontosabbnak tartott, zanzásított információkat tartalmazza a három, adójóváírás formájában államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításról (NYESZ, nyugdíjbiztosítás, nyugdíjpénztár).
Küszöbön a totális nyugdíjkáosz: nincs tovább, végre kell hajtani a krízis-protokollt Magyarországon
Ha Magyarországon sokáig halogatjuk a reformot, az egyébként is fejnehéz állami nyugdíjrendszer finanszírozása egyre súlyosabb terhet fog jelenteni.
A Wörtering matricák megkönnyítik a nyelvtanulást a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek.
A "Pisztrángok, szevasztok!" című könyv az online zaklatás és egyéb digitális veszélyek témáját járja körül, különös tekintettel a 7-12 éves korosztályra.
Balogh Petya: Ennyi lelkes, inspirált fiatalt egy helyen még nem is láttam életemben.
Nyílt homoktövis élményszüretet hirdet augusztus-szeptemberre egy Tápió-vidéki, többszörösen díjazott gazda.
-
Még könnyebb lesz a lakástakarékok felhasználása: te mit vennél belőle?
A lakástakarék megtakarítás lényegében bármilyen lakáscélra felhasználható.
-
Te mire költenéd a lakástakarékpénztári megtakarításodat?
A lakástakarék típusú öngondoskodás a piaci változások közepette is képes biztonságot adni.
-
20 éves Magyarország egyik legkedveltebb üzletlánca, a Lidl (x)
Közel 3,5 millió magyar elsőszámú választása, ha élelmiszerről van szó.