Izzik a népharag: tényleg a shortosok rövidítik meg most a befektetőket?

Kardos Zsolt szerint az első ellenérv ashortosokellen alapvető: "Minek haragszunk rájuk, ha ugyanis egy jó részvény ára lement 20-ról 10-re, akkor az jó, hiszen fél áron kapunk valamit; hasonlóan, mint amikor a boltban elcsípünk egy 50 százalékos akciót" - fogalmazott a szakértő. A tőzsdén ennek mégsem örülnek, mint fogalmaz, ilyenkor ugyanis felmerülhet, hogy amikor a részvényt megvették, nem a fundamentális, technikai elemzések miatt döntöttek így, hanem mert valaki mondta nekik, és a gyors profit reményében gyorsan fejest ugrottak a tőzsde világába.

- foglalta össze a befektetések pszichológiáját Kardos Zsolt.

Mit jelent ha short-tal keresed a tőzsdén a pénzt?

Nézzünk egy példát a mindennapokból: A sarki zöldséges 100 kg banánt akar venni de nem kap a nagybani piacon. Mivel a banán kezd hiánycikké válni az ára folyamatosan kúszik felfele. 1 hónapja még csak 300 forint volt kilója, de mivel egyre nehezebb találni eladó banánt, mostanra már 1200 forintra emelkedett kilónként az ára. Ekkor jön a shortos és azt mondja, hogy Ő szerez 100 kilogramm banánt 1200 forintért, és erről szerződést is ír a zöldségessel. Most már a shortos feladata, hogy bárhonnan is, de megszerezze a banánt és leszállítsa a zöldségesnek. Ha jól ügyeskedett akkor olcsóbban be tudja szerezni, mondjuk 1000 forintért kilóját, és a 200 forint az Ő profitja, hiszen szerződése van róla, hogy a zöldséges 1200 forintért veszi meg tőle. Ha viszont nem tudja, csak 1400 forintért beszerezni a banánt, akkor kilónként 200 forint vesztesége lesz, hiszen a zöldségesnek is van papírja arról, hogy Ő 1200 forintot fizet a banán kilójáért. Ez most egy nagyon leegyszerűsített példa, a valós világban rendkívüli esetekben létezik Vis maior, de ebbe most ne menjünk bele.

A tőzsdén is hasonló a felállás: Valaki akar venni Amazon részvényt 2000 dollárért. A shortos megígéri neki, hogy leszállitja 2000-ért a részvényt piaci mozgásoktól függetlenül. Ha az Amazon ára leesik 1900-ra akkor a shortos 100 dollárt keres az ügyleten, ha felmegy 2100-ra akkor 100 dollárt veszít. Mivel hosszú távon a részvények felmennek, ezért a shortolást többnyire professzionális befektetők csinálják, akik nap mint nap ülnek a számítógép előtt, és nézik a részvényeket, és próbálnak olyan szituációkat keresni ahol a részvény ára eltért a valóságtól, magyarul túlárazott lesz. Ezekben a szituációkban próbálnak shortolni, annak reményében, hogy az elemzésük helyes volt és a részvény ára idővel lemegy.

Természetesen ők is tévednek: A legjobb példa erre, mikor Bill Ackman amerikai hedge fund manager leshortolta a Herbalife nevü cég részvényeit, mert úgy gondolta, hogy az egész cég egy piramisjátékra épül, ami nemsokára összeomlik, tehát a részvény túlárazott volt. 40 dolláron shortolta a részvényeket, viszont a részvény nem ment le, mert más befektetők úgy gondolták, hogy Ackman elemzése hibás volt. A vége az lett, hogy a részvény 80 dollárig ment fel és Ackman-nek súlyos veszteségeket kellett elkönyvelnie.

"Ezek után felmerül, hogy akkor miért a shortosokat veszik elő ha a piacok nagyot esnek, miért találja meg őket előbb-utóbb a befektetők haragja" - teszi fel akérdést Kardos Zsolt. Szerinte a válaszért az 1987-es tőzsdei krachhoz kell visszamennünk: "Fekete hétfőn" több mint 20 százalékos esett a Dow Jones index és ebben viszont volt szerepe a a shortosoknak is. Hétfőn nap közben már látszódott, hogy ez nem egy egyszerű esés lesz, ezért a profi befektetők elkezdték nagy mennyiségben shortolni a piacot. Ez újabb nyomást adott a piacoknak amitől még lejjebb estek amitől még több shortos jött eladni. Az ördögi körforgást a záró csengő szakította meg - idézte fel az AEGON Alapkezelő szakértője. Hozzátette: "Mikor az utóhangok is elcsendesedtek a krach után pénzügyi szakemberek megoldást kerestek, hogy legközelebb ilyen ne fordulhasson elő, vagy legalábbis az esés magnitúdója ne legyen ekkora."

- tettehozzá Kardos Zsolt.

Mint arra a szakértő emlékeztetett, amikor a '87-es krach volt, a shortosok folyamatosan csak adták a részvényeket a "bid"-en, ezzel egyre lejjebb és lejjebb nyomva az árakat. Az 1987-es krach után viszont azt a szabályt hozták, hogy shortolni csak az offeren lehet. "Ha van részvényed és el akarod adni, azt bárhol eladhatod, de ha shortolni akarsz, akkor az adott bid-offer képletben, csak az offeren teheted meg - foglalta össze Kardos Zsolt. Hozzátette:

Kardos szerint ez a szabály nagyon jól működött egészen 2007-ig; ekkor viszont módosítottak a szabályokon. Hogy miért? Nos, mert már kezdtek egyre népszerűbbé válni az algoritmusok által vezérelt tőzsdei programok (quant-ok), amiknek létfontosságú volt, hogy bármilyen áron tudjanak adni, illetve venni részvényt. "Az algoritmusok szintén shortoltak, ha azt gondolták, hogy a részvény ára le fog menni, de nekik létfontosságú volt, hogy ne csak az offeren hanem a biden is tudjanak adni" - mondta a szakértő. Hozzátette: "Azért lobbiztak tehát a tőzsdén a szabály megváltoztatásáért, mert az algoritmusokat használó kereskedők hatalmas értékben (és mennyiségben) kereskedtek nap mint nap, és ez nagyon nagy bevételt jelentett a tőzsdét működtető cégeknek."

- tette hozzá Kardos Zsolt.

Aztviszont a szakértő leszögezte: egy program nem gondolkozik, nincsenek érzései; amit beprogramoztak, azt fogja csinálni. "Ha az egyenlet azt dobja ki, hogy adni kell, akkor addig ad, amíg egy másik egyenlet nem állítja meg. Az érzések, a pszichológia teljesen eltűnnek a tőzsde világából, és ez hosszabb távon komoly bajokhoz vezethet." Hozzátette: