Tovább gazdagodott a járvány alatt a magyar elit: ebbe fektették a pénzüket

Amit a piac stabil növekedés mellett, 20 év alatt nehezen tudott elérni a hazai felső középosztály és a felső szegmens körében, azt a Covid19 alig 6-8 hónap alatt elérte mind a befektetés eszközök iránti érdeklődés, mind a technológiai platformok használata tárgyában. A Blochamps Capital összegyűjtötte azokat a trendeket, amelyek a piaci szereplők közvetlen jövőjét formálják.

2021 új normákat épített. Robottanácsadás, mesterséges intelligencia alapú applikációk, önkiszolgáló terminálok, átfogóbb, mélyebb értékajánlatok, hiperszegmentációs kényszer és magukat multifunkcionális tanácsadóvá képző privátbankárok - címszavakban így fest a vagyonkezelés jövője a hazai és a nemzetközi viszonyok elemzése alapján

- mondja Karagich István, a Blochamps Capital Kft. alapítója. 

Egyre több vagyonos, egyre nagyobb elvárások

A hazai privátbanki kezelt vagyon éves növekedése 2019-ben 22 százalék, 2020-ban pedig a pandémia ellenére is 11 százalék volt. Tavaly év végén a szolgáltatók már 6361 milliárd forintot kezeltek, ez az összeg pedig a Blochamps prognózisa szerint idén 6900 milliárdra, 2022-ben pedig 7500 milliárd forint fölé nő. 3 éven belül 16 500-ra emelkedik az 1 millió dollárnál, azaz 300 millió forintnál nagyobb vagyon felett rendelkezők száma. A milliárdosok száma 2024-ben már 7500 lesz, közülük várhatóan 5 embert dollármilliárdosként tartanak majd számon.

Amilyen intenzív a szektor növekedése, olyan intenzíven alakulnak át az ügyféligények is. Mást várnak el a fiatal generáció tagjai, a nők és a különböző vagyonmérettel rendelkező tehetősek. Sőt, a pandémia óta már a digitális felületek használatához sikerrel alkalmazkodó idősek is. Az a szolgáltató, aki nem elemzi rendszeresen mélységi szinten az ügyfelek viselkedését és igényeit, lemarad a versenyben. A hiperszegmentáció immár elengedhetetlen

- mutat rá Karagich István.

Adatalapú fókuszváltás

2021-ben már a hiperperszonalizáció a vagyonkezelés digitális jelene: a Blochamps gyűjtése szerint a kezelt vagyon növelése és a termékfejlesztés helyett az elmúlt években egyértelműen a szolgáltatások bővítése és az IT-fejlesztések irányába tolódott el a szolgáltatók fókusza. Ötből négy nemzetközi válaszadó szerint legnagyobb versenytársaik 5 éven belül már a digitalizált tanácsadó platformok lesznek.

Idén pedig a piaci szereplők 80 százaléka több forrást fordít majd IT-fejlesztésekre, mint az elmúlt 20 évben bármikor. Mindez egybevág a nemzetközi trendekkel, amelyek azt mutatják, hogy a digitalizációs kényszer az árazástól az egyedi kockázati profilok kidolgozásán át a 0-24 órás, interaktív portfóliójelentésekig a vagyonkezelés minden területén gyorsuló ütemben jelentkezik.

Erre a folyamatra még rátett egy lapáttal a koronavírus-járvány, ami a bankszektorban is bebizonyította: nagyon is van létjogosultsága az akár százszázalékban online kiszolgálásnak még a vagyonkezelésben is. Az adatközpontú működési modell, hatékony felhasználás esetén komplexen segít a vagyonkezelő szolgáltatóknak jobban megérteni az ügyfeleket.

Privátbankárból multifunkcionális tanácsadó

A világ vagyonosainak hatékony kiszolgálása az elkövetkező években sokkal bonyolultabbá válik, a szolgáltatóknak rendszeres szektorspecifikus képzésekre és működési stratégiájuk felülvizsgálatára van szükségük. A szakmai edukáció során a privátbankárok befektetési tudása mellett a soft skillek fejlesztése is elengedhetetlen lesz.

Az ügyfelek ma már nem elsősorban egy kellemesen kommunikáló, pénzügyileg képzett brókerre vágynak, hanem egy rugalmas, asszertív, társadalmi problémákra érzékeny multifunkcionális szakemberre, aki adott esetben akár még coach-ként is megállja a helyét. A jövő vagyonkezelői előtt itt az út tehát, hogy a XXI. század polihisztorai, reneszánsz emberei legyenek. A megfelelő hátteret ehhez a tudásbővítéshez a szolgáltatóknak kell biztosítaniuk

- mondja a szakember.

Társadalmi felelősség táplálta befektetési igények

Az ESG-k, azaz a társadalmilag felelős, a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektetések iránti igény egyre nő. A 25-34 éves korosztályban már közelíti a 80 százalékot. Ezzel párhuzamosan 2012 óta drámaian megugrott az ESG-befektetésekkel kapcsolatos szabályozások száma világszerte, ami az ESG szemlélet rohamos térnyerésének csalhatatlan bizonyítéka.

A szolgáltatók nem hagyhatják figyelmen kívül ezt a trendet, annál is inkább, mert mára nyilvánvalóvá vált: a vagyonos réteg legfiatalabb tagjai teljesen másképpen gondolkodnak a befektetésekről is, mint felmenőik. Nem is beszélve a nőkről, akik szignifikánsan nagyobb arányban érdeklődnek az ESG-k iránt, mint a férfiak. Márpedig például a brit vagyonok 60 százaléka 2024-ben már nők kezében lesz az előrejelzések szerint, és Magyarországon is ők számítanak majd az egyik legfontosabb célcsoportnak az ügyfelek körében.

Polarizálódó vagyonos réteg

Az elmúlt évek statisztikáinak tanulsága szerint minél gazdagabb valaki, annál gyorsabban nőnek a megtakarításai. A 2020-as év (a befektetési rally és a gazdaságélénkítő injekciók révén) szintén leginkább a legfelsőbb vagyonréteget gyarapította, míg a fogyasztás híján az egekbe szökő lakossági megtakarítások az affluens réteg megtakarítói erejét növelték jelentősen. A középső, 30 és 100 millió forint közötti vagyonnal rendelkező sáv viszont sem alulról, sem felülről nem érzett különösebb bővülési hatást.

Mindez alapvető fontosságú a szolgáltatók stratégiája szempontjából, hiszen a különböző vagyoni rétegek képviselői nagyon másképp viselkednek és gondolkodnak. Kutatásaink szerint míg a 30 millió forint alatti megtakarítással rendelkezők főként a kockázatmentesebb lehetőségek felé mozdulnak szívesen, 100 millió forint fölött már erős prioritás a fenntarthatóság, de a privátbanki szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárások különbözőségében is tetten érhető ugyanez. 100 millió forint felett a privátbankár személye, 30 millió alatt viszont a termékek és szolgáltatások ára a döntő

- mondja Karagich István.