Legalább 300 ezer magyarnak engedték el a kezét: nekik nincs más, csak az uzsora

Pár éve még rendre olvashattunk olyan rendőrségi beszámolókat, amelyek uzsorások lekapcsolásáról szóltak, manapság már csak elvétve találkozhatunk egy-egy esettel. Utoljára 2018-ban írtunk például itt a Pénzcentrumon egy miskolci uzsorásról, aki 10 évig szedett pénzt az áldozatáról. Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a jelenség kikopott a magyarországi településekről, de a kép ennél sokkal árnyaltabb, mint kiderült, nem tűnt el, csak lényegesen átalakult.

Itt az uzsora 2.0

- mondta a Pénzcentrumnak Béres Tibor, a kirekesztett csoportokat támogató és roma integrációval foglalkozó Autonómia Alapítvány programvezetője. Mint felidézte, a kétezres évek elején tűnt úgy, hogy csúcsra ért Magyarországon a pénzbeli uzsora, de 2010 után megváltoztak az állapotok:

- magyarázta a programvezető, aki szerint ennek megfelelően olyan helyeken működnek az uzsora-bűncselekmények, ahol valamilyen szolgáltatásból jelentős hiány, vagy lefedetlenség van.

Arra a kérdésünkre, hogy az addig pénzzel foglalkozó uzsorások átváltottak-e élelmiszerre például, Béres Tibor szerint nem lehet egyértelmű választ adni, a "szolgáltatás" sokféleképpen alakult ki a különféle régiókban. Cserehátnál például az úgynevezett "Lengyelországozás" keltette fel a figyelmüket: onnan hoztak először csak teasüteményeket, majd egyre több terméket a környékre.

- vázolta Béres Tibor, aki szerint a pénzbeli uzsora sem tűnt még el teljesen, de eléggé visszaszorult. Régebben itt is jellemző volt az úgynevezett bekínálás: ment az uzsorás a falu főutcáján, és az autóból egy köteg pénzt lóbálva mindenkitől megkérdezte, hogy kell-e pénz.

Ugyanakkor Béres szerint az akkori akciókban csak "a nagy halakat", a regionális hatáskörű uzsorásokat kapcsolták le, csak a jéghegy csúcsát érintette a rajtaütés, a többieket pedig megfegyelmezte.

Újabban taxiban utaznak

Viszonylag új jelenség még az úgynevezett uzsorataxi is, amely esetében az Autonómia Alapítvány programfelelőse szerint nehéz meghúzni a határvonalat: mozoghat a szívesség-szolgáltatás-uzsora fogalmi háromszögben, nem egyszerű megmondani, hogy mikortól számít a szolgáltatás uzsorázásnak. Hiszen a szegényebb településeken élő emberknek is időnként be kell menni a városba, ám a tömegközlekedés elmaradottsága miatt ez akár egy napot is igénybe vehet (például az Ormánságban), így logikusnak tűnhet, hogy olyan falusiak hozzák-viszik az embereket, akiknek van autója.

- mesélte Béres Tibor.

Nehéz tetten érni

Hasonlóról számolt be a Pénzcentrumnak egy neve elhallgatását kérő rendőr is, aki az egyik érintett térségben dolgozik. Ő is arról beszélt, hogy sokan ebből a fekete sofőrködésből élnek, de azért nem mindenki uzsorataxis. Mint kifejtette szinte lehetetlen tetten érni a törvénysértést:

- fejtette ki. A rendőr hozzátette, tapasztalataik szerint nincs egységes tarifa az uzsorataxiban, legalábbis úgy tudni, hogy "a családi pótlék és a nyugdíj érkezése környékén valahogy mindig megdrágul a benzin." Hozzátette, azért a "klasszikus" uzsora is működik még az elmaradottabb falvakban, csak sokkal visszafogottabban, az emberek nem akarnak beszélni róla:

- mesélte.

De mi is az uzsora?

Kevesen tudják, de az uzsora nem csak azt jelenti, hogy valaki irgalmatlan kamatra ad kölcsön pénzt, és erőszakkal hajtja be az adósságot. A Btk. szerint ugyanis uzsora-bűncselekményt követ el az, aki

Az elkövető bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A törvény valamennyire igyekszik segíteni az ilyen bűncselekmények felszámolását, mivel az áll benne, hogy

Sokszázezer magyar kényszerülhet rá

A hazai uzsorahitelezés mértékét egy az MNB Hitelintézeti Szemléjének júniusi számában megjelent tanulmány is igyekszik megbecsülni. A szerzők is kifejtik, hogy meghatározóan a szegényebb rétegek kényszerülhetnek ilyesféle megoldásokra, hiszen ők "kiesnek a banki látókörből", mivel vagy alacsony jövedelemmel rendelkeznek, vagy pedig egyáltalán nincs bejelentett fizetésük. Így pedig az adósságfék szabályok miatt nem is számítanak hitelképesnek - ergó, ha pénzre van szükségük, a bankok nem fognak tudni nekik segíteni.

- írják a tanulmányban a szakértők. A helyzet olyannyira súlyos, hogy a lakosság 25 százalékának nincsen semmilyen kapcsolata a bankokkal, tehát nincs például folyószámlájuk sem, így pedig nem tudják igénybe venni a különféle pénzügyi termékeket (hitelek, megtakarítások). Ennek egyfelől bizalmi oka van (egy tavalyi MNB-felmérés szerint a magyarok negyede egyáltalán nem bízik a bankokban), de megemlítik a hozzáférési tényezőket is.

Hiszen, ha valaki már azért is uzsorás szolgáltatásait veszi igénybe, hogy a boltba eljusson, akkor a bankfiók sem lehet sokkal elérhetőbb számára. A tanulmány készítői is megjegyzik, hogy összességében a hazai települések 78 százalékában nem található fiók, de míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön szinte mindenhol biztosított az elérés, Észak-Magyarországon, valamint Veszprém, Somogy, Zala és Vas megyékben csak a legnagyobb városokban:

- fejtették ki. A tanulmányban azt is próbálták megbecsülni, hogy a lakosság nagyjából hány százaléka lehet érintett az uzsorakölcsönökben. Ehhez több szempont alapján vizsgálták a magyar háztartásokat aszerint, hogy mennyire sérülékenyek pénzügyi tekintetben. Végül arra jutottak, hogy

Vagyis a becslések szerint a 4 millió magyar háztartásból 113 ezer és 523 ezer közé tehető azon háztartások száma, amelyek sérülékenységüknél fogva ki lehetnek téve az informális pénzügyi közvetítésnek, és potenciális keresletet támaszthatnak az ilyen jellegű pénzügyi szolgáltatások iránt.

A szakemberek települési szintre lebontva is megnézték, hogy Magyarország mely területein élnek azok, akik ki vannak téve az uzsorásoknak, azaz valamilyen okból nincs lehetőségük igénybevenni a bankok pénzügyi termékeit. Összesen 64 olyan települést listáztak ki, ahol a gazdasági-lakhatási feltételek, illetve a hitelpenetrációs mutatók is arra utalhatnak, hogy az ott élőknek az uzsorán kívül sok más lehetőségük nincs. Ezek többsége (53%) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, kisebb léptékben képviselteti magát Szabolcs-Szatmár-Bereg (17%), Zala és Hajdú-Bihar megye, továbbá egy-egy településsel Baranya, Nógrád és Heves megye.

Az is szemléletes adat, hogy az említett 64 település közül csak egyben található bankfiók. Összességében a becslések szerint ezeken az uzsorásoktól leginkább függő településeken mintegy 40 ezer ember él.

Az alapvető jogok biztosa is közbeszólt

A tanulmány emlékeztet, hogy 2013-ban az alapvető jogok biztosa felszólította a kormányzatot, hogy hozzon létre egy komplex kríziskezelő szolgáltatást az uzsora-bűncselekmények visszaszorítása érdekében. Ezt követően a "klasszikus", tehát pénz kölcsönadásán alapuló uzsorázás valóban visszaszorult, ám ez csak a statisztikákban látszik, hiszen az uzsora más formái kezdtek el inkább elterjedni - például a már fent említett taxizás, vagy az élelmiszer-uzsora.

Kereslet-kínálat

A lehetséges megoldások kapcsán Béres Tibor arról is beszélt, hogy az uzsorának keresleti és kínálati oldala is van, és szerinte sokkal könnyebb és látványosabb a kínálati oldalon közbelépni, lekapcsolni az uzsorásokat.

Hozzátette, az etnitizált mélyszegénység egy területi fejletlenségi probléma, hiszen vannak olyan leszakadó régiók, ahol szinte törvényszerű, hogy ha valaki oda születik, akkor soha nem fog kitörni a szegénységből. Szerinte az elmúlt években a helyzet egyáltalán nem javult.

- húzta alá Béres Tibor.