Pénzcentrum • 2013. január 30. 09:02
Két illetékes tárca - az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - közötti viták hátráltathatják a korkedvezményes nyugdíjrendszer reformját - írja a Napi Gazdaság.
A lap szerdai száma szerint ebből is adódhat, hogy a kormány a fennálló konstrukciót tavaly év végén két évre - 2014 végéig - meghosszabbította.
A korkedvezményes nyugdíjrendszer szakmai részleteinek kidolgozása az NGM irányítása alá tartozik, az Emmi jelenleg a jogszerzés lezárásában vesz részt, illetve közreműködik az átmeneti szabályok megalkotásában is. Azt egyik minisztérium sem zárta ki, hogy új munkakörök is bekerülhetnek a korkedvezményes listára - írja a lap.
A korkedvezményt évente átlagosan háromezren veszik igénybe, havonta mintegy 18 ezer főnek folyósítanak ilyen járandóságot, az ellátásra jogosultságot szerzők kétharmada a menetrend szerinti tömegközlekedés dolgozói közül kerül ki.
Az Emmi közlése szerint ragaszkodik ahhoz, hogy nyugdíjat a nők kivételével csak a korhatárt betöltők kaphatnak, ezért a jövőben is csak korkedvezményes ellátás folyósítható. A tárca szerint a rendszer tartalmi részleteinek kidolgozása során határozzák majd meg, hogy a szakmai feladatok ellátása milyen szakterület közreműködését igényli, illetve hogy az igazgatási tevékenység milyen szervezet feladatkörébe kerül.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A tervezett változások irányáról egyelőre annyi ismert, hogy az új rendszert a foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi és foglalkoztatási szempontok figyelembevételével kell megalkotni. A korkedvezményre jogosultság megállapítása akkor lehet megalapozott, ha teljeskörűen és részletesen felmérik azokat a hatásokat és tényezőket, amelyek egy adott munkahelyen adott munkakörben dolgozónál tartósan fennállnak - írja a lap.