Pénzcentrum • 2011. június 7. 15:32
Május elején állt elő a kormány a Szociális Konzultáció ötletével. Ennek keretében kikérik az emberek véleményét többek között a nyugdíjakat, illetve a devizahiteleseket érintő kérdésekben is. Az elmúlt hetekben a Pénzcentrum.hu is szavazásra buzdította olvasóit a kérdőív egyes kérdéseit illetően. Az általunk szavazásra bocsájtott négy kérdésre összesen több mint harmincezer(!) szavazat érkezett. Íme az eredmények.
A Szociális Konzultáció 4. pontja
"Vannak, akik azt javasolják, hogy több nyugdíjat kapjanak azok, akik gyermeket vállaltak és neveltek föl, mert az is teljes értékű munkavégzés. Mások szerint éppen elég az, hogy a gyermekvállalás költségeit mostantól nem lehet megadóztatni. Ön mit gondol?" - teszik fel a kérdést a kérdőív 4. pontjában.
A közel 6 ezer válaszoló többsége (46%) szerint csak azok kapjanak a gyermeknevelés elismeréseként több nyugdíjat, akik emellett megfelelő időtartamú munkaviszonnyal is rendelkeznek. Közel ugyanennyien (40%) vélik úgy, hogy a nyugdíjban nem kell honorálni a gyermekek nevelését.
Szabics Zsolt a Portfolio.hu elemzője a Pénzcentrum.hu-nak elmondta: A demográfiai átalakulás közepette felértékelődik a gyermekes családok szerepe, hiszen ők azok, akik egy vagy több gyermek vállalásával biztosítják a jövő járulékfizetőit. A nyugdíjrendszer szempontjából hatalmas jelentősége van mindennek, a szakértők közül ezért is többen javasolták azt, hogy akár a nyugdíjformulában is kedvezményeket kapjanak a gyermeket nevelő szülők - mondta az elemző.
Mindannyian tudjuk, hogy egy gyermek felneveléséhez mekkora erőfeszítésre van szükség, a kérdés csak az, hogy ennek az erőfeszítésnek az ellentételezése hogyan történjen meg. Ha a mai magyar nyugdíjrendszert megnézzük, akkor most is el van ismerve a gyermekneveléssel töltött idő, a nyugdíjat ugyanis szolgálati idő alapján állapítják meg, ebbe pedig beleszámít ez az idő is többek között.
Az elemző elmondása szerint vannak olyan nyugdíjrendszerek, ahol el lehet ismerni a gyermekes családok többlet erőfeszítéseit magában a nyugdíjformulában is, azonban jellemzően ezek olyan rendszerek, ahol jól beazonosítható a járulékfizetők munkaerő-piaci státusza. Nálunk ez egyelőre nem áll rendelkezésre, azonban ha megvalósulnak a kormány tervei, akkor jövő év nyarára a technikai akadályok elhárulnak. Elviekben semmi akadálya nem lenne, hogy egy egyéni számlás állami rendszerben a gyermekek után pótlólagos nyugdíjjogosultsághoz jussanak a szülők, azonban ennek költségei is vannak, amit fedezni kell. Ennek megfelelően csak megfelelő előkészítés, és modellszámítás után lehet egy ilyen változtatást bevezetni, ügyelve arra, hogy az ösztönzőrendszerek konzisztensek legyenek - mondta Szabics Zsolt.
A Szociális Konzultáció 6. pontja
"Vannak, akik szerint a deviza alapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell nyújtani, hogy ne kerüljenek az utcára. Mások szerint az államnak nem kell segítséget nyújtani senkinek, aki nem tudja fizetni az adósságát. Ön mit gondol?" - hangzik a következő általunk is fontosnak ítélt kérdés.
Igencsak megoszlik a szavazók véleménye a 6. pontban taglalt kérédst illetően. A több mint ötezer válaszoló többsége (47%) szerint a devizaalapú lakáshitellel rendelkezőknek állami segítséget kell kapniuk, hogy ne kerüljenek az utcára. Közel ugyanennyien (43%) pontosan ellenkező álláspontot képviselnek. Ők úgy vélik, hogy nem érdemelnek állami segítséget azok, akik nem tudják fizetni adósságaikat.
A Szociális Konzultáció 7. pontja
"Vannak, akik azt javasolják, hogy ismét lehessen fölvenni deviza alapú lakáshitelt, mert az elmúlt évek történései alapján mindenki tisztában van a kockázatokkal. Mások szerint veszélyes lenne feloldani a deviza alapú lakáshitelek tilalmát, mert újra ugyanaz történne, ami korábban. Ön mit gondol?" - hangzik a konzultációs kérdőív 7. kérdése.
A közel két és félezer válaszadó többsége (57%) úgy vélte, hogy a tiltás elérte a célját, most már lehetővé kell tenni szigorú feltételek között a devizaalapú hitelezést. A szavazók kicsivel több mint egyharmada (38%) ugyanakkor továbbra sem engedélyezné a más devizanemben való eladósodást.
Itt a segítség?
Bár még nem zárult le a Szociális Konzultáció 2011, mégis úgy tűnik, hogy a devizahiteleseket érintő két kérdésben máris történtek fejlemények. Egy hétel ezelőtt sajtótájékoztatón jelentette be a kormány és a
Bankszövetség között több hónapja tartó tárgyalások eredményét Orbán
Viktor miniszterelnök, Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Az öt pontos
programot otthonvédelmi akciótervnek kersztelték el.
Az öt pont:
1. Árfolyamgát: önkéntes módon rögzített törlesztési árfolyam a lakáshitellel rendelkező devizahitelesek számára. 2014. december 31-éig a frankhitelesek 180 forintos árfolyamon törleszthetnek, hasonló árfolyamgát lesz érvényben az euró- és jenhitelesek esetében is. Az euró estében 250 forint, a jen esetében 200 forint lesz a védőárfolyam.
2. Lakásárverezések: a moratórium nem tartható fenn, ugyanakkor meg kell védeni az adósokat a lakáspiaci hiénáktól. Ezért először csak nagy értékű és alapterületű ingatlanok árverezésére kerülhet sor, valamint egy településtípus ill. megyék szerinti kvótarendszert alkalmaznak.Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közlése szerint 2011. július 1. és 2011. október 1-je között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok és 20 milliónál nagyobb hitelösszegek esetében lehet árverezni az ingatlanokat. A negyedik negyedévben az érintett, kisebb értékű lakások 2%-a árverezhető el, majd ez az arány 2012-ben negyedévente 3% lesz, 2013-tól pedig 1 százalékponttal nő.
3. Segítségnyújtás a bajba jutottaknak: a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása. Ez két módon segít a lakásukat elvesztőknek: zöldmezős állami beruházásként lakásépítési programot épít, valamint a társaság megvásárolja az adós lakását, aki bérlőként lakhat tovább a lakásban. Erre az önkormányzatokkal szoros együttműködést indítanak.
4.Visszaáll az euró alapú lakáshitelezés, mivel a jelenlegi helyzet az EU szabályai szerint nem tarható fenn, de csak az euróalapú, a minimálbért 15-szörösen meghaladó jövedelemmel,rendelkezők vehetik igénybe.
5.Lakásváltási kamattámogatás lép életbe legfeljebb öt éven át, ez legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5%-ot is.
Kinek nem ajánlható az árfolyamvédelem?
1. Aki
minden nehézség nélkül képes jelenleg is törleszteni, de tart attól,
hogy a frank hosszú távon jelentősen erősödni fog, így előbb szeretné
letudni a törlesztések egy részét.
2. Aki számára fontos, hogy tőketartozása később se nőjön, mert például hitele elő- illetve végtörlesztésén gondolkodik.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
3. Aki úgy látja, nem jelent számára vonzó befektetési lehetőséget a havonta elérhető megtakarítás.
Kinek ajánlható az árfolyamvédelem?
A csomag részletein és a gyűjtőszámla részletes kondícióin (előtörlesztési, végtörlesztési stb. díjak) túl az adós preferenciáitól függ, érdemes-e kihasználni a védőárfolyam lehetőségét. Amennyiben a kondíciók az adósok számára vállalhatóak lesznek, a programban való részvétel az alábbiak számára javasolható:
1. Aki jelenleg fizetőképessége határán mozog, és a mostaninál erősebb frankárfolyam mellett nagy valószínűséggel késedelembe esne
2. Aki számára fontos, hogy a törlesztőrészlete a következő négy évben legalább árfolyamszempontból kiszámítható legyen (figyelem: a program a kamatkockázat ellen nem nyújt védelmet, csupán az árfolyamkockázat ellen!), ezt követően azonban már képes lesz elviselni az árfolyammozgásokat
3. Aki képes a 42 hónapon keresztül elért törlesztőrészlet-megtakarításait félretenni, és a BUBOR feletti várható hozam mellett befektetni (figyelembe véve a gyűjtőszámla esetleges végtörlesztési díját is).
A Szociális Konzultáció 9. pontja
"Vannak, akik szerint az egyéni számla alapján kiszámolt nyugdíj megállapításánál elsősorban a munkával eltöltött éveket kell figyelembe venni. Mások inkább a jövedelem arányában állapítanák meg a nyugdíjat. Ön mit gondol?" - szól a kérdőív kilencedik kérdése.
A közel tíz és félezer válaszadó legnagyobb része (77%) úgy vélte, hogy a munkával eltöltött éveket és a jövedelem nagyságát is azonos módon kell figyelembe venni a nyugdíj megállapításánál. A válaszadók 15 százaléka szerint elsősorban a munkával eltöltött éveket kellene figyelembe venni, míg csak a szavazók hat százaléka vélte úgy, hogy a jövedelem arányában kellene meghatározni a nyugdíjakat.
A ma ismert állami nyugdíjrendszerek többsége mind két tényezőt figyelembe veszi a nyugdíj kiszámításánál, ebben a magyar rendszer sem kivétel. A nyugdíj kiszámítása egyszerűen úgy történik, hogy a munkaviszonyunk alatt kapott kereseteknek veszik egy speciális átlagát, majd egy táblázatból kiválasztják, hogy adott munkaviszony mellett az átlagkereset mekkora százalékát kaphatjuk meg kezdőnyugdíjként. A magyar rendszer elvileg 2013-tól teljes egészében arányossá válik, hiszen egy állami rendszer tag esetében egy év az átlagjövedelem 1,65 százalékát jelenti pluszban a nyugdíjban (ezt meghaladóan a még meglévő degresszió is kikerül a nyugdíjszámításból, ami a magasabb jövedelműeknek kedvez).
Lényeges feltétel, hogy csak bizonyos szolgálati idő után lehetünk jogosultak nyugellátásra. A hatályos törvények szerint 15 év szolgálati idő után résznyugdíjra leszünk jogosultak, míg 20 év után teljes öregségi nyugdíjra. Sok esetben ez nem jelent megkötést, hiszen a férfiak és a nők többsége is 30-35 év feletti szolgálati idő után megy nyugdíjba, viszont az alacsonyan képzett csoportok esetében a feltétel nagyon komoly problémák forrása lehet. A Nyugdíj és Időskor Kerekasztal már korábban is arra hívta fel a figyelmet, hogy akár félmillióan is kiszorulhatnak a minimális szolgálati idő követelmény miatt a nyugdíjrendszerből, velük azonban nem tehetjük meg, hogy ne gondoskodjunk róluk.
A kérdés közvetetten utalhat arra is, hogy a minimális szolgálati idő feltételét - megfelelő felhatalmazás birtokában - a kormány meg akarja szüntetni, és 15-20 év alatti munkaviszony esetén is fizetnének nyugdíjat a korhatár elérése után. Az egyéni számlás rendszerben ez minden további nélkül megvalósítható, hiszen a járulékok átlátható módon vannak nyilvántartva. Viszont mivel jóval kisebb a munkában töltött idő, és ennek megfelelően a virtuális vagyon, a nyugdíj jóval alacsonyabb is lehet. A probléma viszont továbbra is adva van: mi lesz azokkal, akik a korhatárt nem érik el, nem tudnak dolgozni, és nagyon kevés szolgálati idejük van? Jelenleg is a szociális ellátásokkal oldják meg ezt a problémát, és vélhetően a kormány szándékai szerint a jövőben is ez lesz a gyakorlat.
Az Országgyűlési Biztos Hivatal kedden juttatta el Jóri András közleményét az MTI-hez, amely szerint a szociális konzultáció során - az alkotmányozással kapcsolatos korábbi konzultációtól eltérően - a kérdőívek "megszemélyesítettek", így feldolgozásukkor személyes adatokat kezelnek, mégpedig politikai vélemény körébe sorolható különleges adatokat. A biztos szerint politikai véleménynek minősül a nemzeti konzultációban való részvétel ténye is.
A biztos felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő és az adatfeldolgozó figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot. A visszaérkezett kérdőíveket, tehát a szociális konzultáció keretében kezelt összes személyes adatot ezt követően haladéktalanul meg kell semmisíteni. Ha a biztos felszólításában foglaltaknak a hivatal nem tesz eleget, határozatban rendeli el a jogosulatlanul kezelt adatok törlését - áll a közleményben.
A címlapon, valamint a cikkben látható kép a hivatalos Szociális Konzultácó 2011 című kérdőívről származik.