Szociális Konzultáció: a devizahitelesekről is szavazhatunk

A Szociális Konzultáció 6. pontja (SZAVAZZ!)

A kérdés lényege

A kérdés arra vonatkozik, beavatkozzon-e az állam a hitelezők és adósaik szerződéses viszonyába azokban az esetekben, amikor az adós lakása a hitelező tulajdonába kerülne a törlesztőrészletek tartós nem-fizetése miatt. A cél az lenne, hogy az így bajba kerülő hitelesek közül legalább azok ne veszítsék el lakhatásukat, akik az érintett lakás felépítésére vagy megvásárlására vették fel devizahitelüket. A kérdés azért vált aktuálissá, mert a jelenlegi helyzet szerint július 1-jén a lakáscélú hitelek esetében is megszűnik a kilakoltatási és árverezési moratórium, vagyis a bankok ekkortól elvileg szabadon érvényesíthetik majd jelzálogjogukat. Ugyanakkor nem derül ki a kérdésből, hogy a még jól fizető ügyfelek esetében, preventív jelleggel is nyújtana-e segítséget az állam, mindenesetre a második válaszlehetőség önmagában azt sejteti, hogy nem.

A fenti formában ugyanakkor még a legveszélyeztetettebb adósok közül sem mindenki számára nyújtana megoldást a kérdés, hisz nem említi azokat a jelzáloghiteleseket, akik nem lakáscélra vették fel hitelüket, és azokat az egyéb adósokat sem, akik esetében végső lépésként akár a lakás árából is érvényesítheti követelését a hitelező. Másrészről csak a lakáshitelesek közel kétharmadát kitevő devizahitelesekről van szó, holott a forinthitelesek ugyanúgy veszélyeztettek lehetnek. Igaz, nekik a devizahitelesekkel ellentétben nem kell az árfolyamkockázatokkal hónapról hónapra szembesülniük, de például egy részüket a kamatkockázatok legalább ugyanannyira érinthetik. A kérdés tehát csak azokra az adósokra vonatkozik, akiket az alábbi ábrán a piros vonal mutat, és akik az összes deviza alapú jelzáloghiteles közel tizedét alkotják.

A kérdés háttere

Általában azért kezelik ezt a csoportot kiemelten, mert a leglátványosabb probléma náluk jelentkezett: még a jól fizetők törlesztőrészletei is jelentősen nőttek a forint elmúlt két és fél évben mutatott gyengülése miatt. Bár a kamatemelkedések is sújtották őket, leginkább az árfolyam miatt szenvednek: közel 70%-uk 145 és 165 forint közötti árfolyamon vette fel hitelét, az elmúlt egy évben azonban nem hogy ezen a szinten nem tartózkodott, de 200 forint alá is csak pár napra nézett be az árfolyam.

A kérdés ezért az elmúlt években nemzetgazdasági kockázattá vált, amit jól mutat az is, hogy a háztartások átlagos jövedelemarányos törlesztési terhe a 2002-es 5%-ról 15% fölé nőtt, számos családban ugyanakkor a havi jövedelem nagyobbik felét is elviheti a hiteltörlesztés.

Mindezek nyomán mára több mint százezer jelzáloghiteles vált 90 napon túl nem fizetővé, az érintett lakások száma pedig a Magyar Nemzeti Bank becslései szerint közel 91 ezer. Õket védte eddig a kilakoltatási moratórium, ami az elmúlt időszakban önmagában is hozzájárult a fizetési morál romlásához, most azonban már az a kérdés, engedje-e az állam, hogy tömegek veszítsék el otthonukat.

Felesleges kérdés?

Nem teljesen érthető, a kormány miért veti fel a Szociális Konzultáció keretében a kérdést, ugyanis több szempontból már nyitott kapukat dönget. A kormány és a Bankszövetség tárgyalódelegációja között formálódó javaslatok teljes körűen rendeznék a kérdést. Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, a banki delegáció vezetője a Portfolio.hu május 4-ei konferenciáján úgy nyilatkozott, a megállapodás két héten belül megszületik. A tárgyalásokról szóló sajtóhírek, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium múlt héten közzétett vitairata szerint a bajban lévő hitelesek egy része esetében a követelés és az ingatlan megvásárlásával lépne közbe az állam a moratórium feloldását követően. Így a legrosszabb helyzetben lévőket nem kellene kilakoltatni, egyéb esetekben pedig csak fokozatosan (negyedévente 5% esetében) folyna kilakoltatás. Másrészt a jól fizető ügyfelek helyzetén is javítanának: ők élhetnének azzal a lehetőséggel, hogy törlesztőrészleteiknek azt a hányadát, amely a 190 forint fölötti frankfolyamra jut, egy áthidaló forinthitelnek köszönhetően csak később kelljen törleszteniük. Összefoglalva tehát: az állampolgároknak tehát úgy kellene véleményt nyilvánítaniuk, hogy a válasz már lényegében eldöntött. Inkább csak egy utólagos jóváhagyásról lesz tehát szó, melyet az adósmentés népszerűsége miatt valószínűleg meg is kap a válaszadóktól a kormány.

A Szociális Konzultáció 7. pontja (SZAVAZZ!)

A kérdés lényege

Kis túlzással kényszer alatt sem nyújtana ma már egyetlen bank sem frankhitelt, így a kérdés valójában arra vonatkozik, lehetővé tegye-e a kormány ismét, hogy euró alapú jelzáloghitelt adhassanak a bankok.

A kérdés háttere

Orbán Viktor miniszterelnök 2010. júniusi, a kormány 29 pontos akciótervéről szóló beszédében jelentette be, hogy a devizahitelezés kockázatai miatt a jövőben nem lehet jelzálogjogot bejegyezni devizahitelhez kapcsolódóan. Ezért néhány kivételtől, például a hitelkiváltásoktól eltekintve 2010 augusztusa óta nem nyújtottak euróhitelt sem a magyar bankok. A kormány ekkor még abban bízhatott, hogy a Magyar Nemzeti Bank új Monetáris Tanácsának és az új gazdaságpolitikának köszönhetően a forintkamatok mára megközelítik az euróhitelekét, ez azonban nem következett be, így ismét előkerült az euróhitelezés lehetővé tétele.

Magyarország és az eurózóna kiterjedt gazdasági kapcsolatainak köszönhetően az elmúlt években a forint az euróval szemben jóval szerényebb mértékű gyengülést mutatott, mint a magyar gazdaságpolitika által tökéletesen kontrollálhatatlan frankkal szemben. Ez a tény, illetve az, hogy az átlagosan húszéves jelzáloghitelek futamidején belül valószínűleg mi is az eurózónán belül leszünk, indokolttá teszi, hogy a devizák között egyedüliként euró alapú jelzáloghiteleket is nyújthassanak a bankok. Az eurós jövedelemmel (vagyis természetes fedezettel) rendelkező ügyfelek esetében ennek lehetővé tétele különösen indokolt, ráadásul erre a forintjövedelműek esetében is volt példa: a frankhitelezés tömeges leállítását követően 2009-ben kis volumenben ugyan, de az euró alapúak voltak a legnépszerűbb jelzáloghitel-termékek.

A Portfolio.hu május 4-ei konferenciáján a szakmai közönség is véleményt nyilváníthatott, szükség van-e az euró alapú hitelekre ahhoz, hogy a jelzáloghitelezés fellendülhessen. A szavazók döntő többsége szerint igen, ugyanakkor a résztvevők arra is felhívták a figyelmet: nem szabad, hogy túl nagy kockázat mellett hitelezzenek a bankok. Ezt egy 2010 márciusában illetve júniusában két lépcsőben életbe lépett, a "körültekintő lakossági hitelezésről" szóló kormányrendelet biztosítja is: nem nyújthatnak a bankok a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan(ok) hitelbiztosítéki értékének 60%-ánál nagyobb összegű euró alapú jelzáloghitelt egyetlen ügyfélnek sem, ráadásul a forinthitelek esetében belső szabályzatuk alapján alkalmazott jövedelemarányos törlesztési limitnek csak a 80%-a erejéig engedhetik eladósodni euróhiteleseiket.

Címlapképünk a hivatalos "Szociális Konzultáció 2011" című kérdőívből származik.