Már a kamaszok sem bíznak állambácsi nyugdíjában

Az OTP Alapkezelő megbízásából végzett Pénzügyi Kultúra Kutatásának fókuszcsoportos vizsgálatainak egyik legfontosabb megállapítása, hogy a pénzügyi válság, valamint a közelmúlt gazdasági eseményei tudatosabbá tették a lakosságot a pénzügyek terén. Ez különösen igaz a társadalom fiatalabb tagjaira.

A különböző generációkba tartozó, megtakarítással rendelkező résztvevők bevonásával készült kvalitatív kutatás tapasztalatai rámutattak: az olyan, továbbra is meghatározó generációs célok, mint a lakás, autó, utazás, valamint az általános anyagi biztonság mellett a fiatalok már hajlamosak gondolni az időskori jólétükre is. Azonban a hosszú távú megtakarítás gondolatát csak ritkán követik konkrét tettek. Pályakezdőként lényegesen nehezebb félretenni, valamint takarékoskodni, mint 30 éves kor felett, amikor már elég magas jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy legyen miből félretenni. Így ők bankbetéteket, a rövidebb távú befektetéseket, a befektetési alapokat valamint az értékpapírszámlákat preferálják.

A kutatásból az is kiderül, hogy a közép valamint idős generáció esetében továbbra is a hagyományos életív célok dominálnak: a család anyagi jólétének megtartását, valamint az időskori anyagi biztonságot tartják szem előtt az érettebb generáció tagjai. Ők elsősorban a biztonságos, garantált hozamú befektetéseket, az életbiztosítást, valamint az állampapírokat részesítik előnyben.

"A fiatalok pénzügyi tudatosságát jól ábrázolja az a tény is, ahogyan a pénzügyi kultúra fogalmáról vélekednek. A fiatalok a fókuszcsoportos kutatás során azzal magyarázták a pénzügyi kultúra fogalmát, hogy az emberek nem bízzák magukat az államra, hanem saját maguk tervezik meg pénzügyeiket. Szerintük a kultúra önállóságot takar. Kialakulásában nagy szerepet játszik a neveltetés és a családi háttér. Ezzel szemben az idősebb generációk a pénzügyi kultúrát a pénzzel való megfelelő bánásmóddal azonosítják" - elemzi az eredményeket Dr. Törőcsik Mária, a Pécsi tudományegyetem professzora, a kutatás vezetője.

A bankoknak azért nincs olyan könnyű dolguk a fiatalokkal

A GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatások 2010 című összefoglaló tanulmánya szerint sok éves tendencia szakadt meg 2010-ben azzal, hogy a bankok nem tudták növelni együttes ügyfélkörüket.

A vizsgált 15-69 éves korú lakosság körében továbbra is négyötödnyi a legalább egy bankkal kapcsolatot ápoló népesség aránya. Pedig kelet-európai összehasonlításban még bőven lenne fejlődési potenciál. Nem csak a gazdaságilag lényegesen fejlettebb Ausztria vagy Szlovénia előzi meg hazánkat ilyen tekintetben, de hasonló a helyzet Csehország, Szlovákia vagy Horvátország vonatkozásában is.

Némileg kedvezőbb a helyzet, ha csak a gazdaságilag aktívnak tekinthető 25-65 éves korosztály banki kapcsolatait vizsgáljuk. Ebben a korcsoportban 88 százalék feletti a banki szerződéssel rendelkezők aránya.