Pénzcentrum • 2009. július 1. 06:20
A fejlett világban a demográfiai mutatók tükrében egyre több országnak okoz gondot a megfelelő nyugdíjrendszer kialakítása. Az aktív korosztály emelkedő nyugdíjkorhatárra számíthat, a nemzetgazdaságok a GDP egyre nagyobb arányát kénytelenek nyugdíjakra fordítani.
Otto von Bismarck (Forrás: Wikipédia)
Amikor Otto von Bismarck 120 évvel ezelőtt kiadta nyugdíjrendeletét, az abban meghatározott 70 éves nyugdíjkorhatár elérése a legtöbb munkásnak csak álom volt, mivel a várható élettartamuk alig érte el a 45 évet. Amikor az USA 1935-ben kifeszítette szociális védőhálóját, a 65 éves nyugdíjkorhatár három évvel meghaladta az átlagosan várható élettartamot.
A fejlett nyugat-európai országokban az élettartam növekedésével előfordulhat, hogy valaki annyi ideig lesz nyugdíjas, mint ahány évet aktívan a munkaerőpiacon töltött. Az Egyesült Államokban jelenleg - részben az előrehozott nyugdíjazások következtében - átlagosan 16 évet tölt nyugdíjban egy állampolgár.
Korábban: A nyugdíjkorhatár további emelése sincs kizárva
Amíg a tengerentúlon 1935-ben a GDP 0,2 %-át fordították nyugdíjakra, addig az OECD országokban átlagosan jelenleg a GDP 7 %-át teszik ki a nyugdíjkiadások (hazánkban ez az arány 10-11 % között található). A nyugdíjkiadások aránya az idősek számának folyamatos emelkedésének következtében 2050-re megduplázódhat, miközben jelentős összegeket emésztenek fel a megelőzésre, az egészségügyi ellátásra és az egészséges életmód támogatására fordított kiadások is.
A korhatár átgondolatlan emelésével a száz évvel ezelőtti próbálkozások idején tapasztalt szintre zuhanhatunk vissza, amikor is a nyugdíjkorhatár elérésre a többség számára elérhetetlen volt, a nyugdíjrendszer pedig csak formális szerepet töltött be.
A születéskor várható élettartam évtizedenként 2-3 évvel emelkedett az elmúlt időszakban, bár több jelentés arról számolt be, hogy már nincs tere a további növekedésnek. Míg korábban ritkaságszámba ment, ha valaki megélte a 100. születésnapját, addig jelenleg csak az Egyesült Államokban több mint százezer 100 év feletti lakost tartanak nyilván (ez a teljes népesség 0,0003 %-a).
Korábban: 43 237 604 000 forintos mínuszban a nyugdíjkassza
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A várható élettartam emelkedése mellett további tényezők is nehezítik a nyugdíjrendszer kialakításán dolgozó szakemberek dolgát. A világháború után született népes generáció (Magyarországon a Ratkó gyerekek nevezett korosztály) nyugdíjba vonulása megkezdődött, ugyanakkor a fejlett országokban élő nők még annyi gyermeket sem vállalnak, amennyi a populáció fenntartásához volna szükséges.
50 évvel ezelőtt egy 65 év feletti emberre hét 20-64 éves jutott, mára az arányuk négy az egyhez, becslések szerint 2050-re 2:1 lehet az arány. A munkaerőpiacon keletkezett űrt számos országban bevándorlókkal próbálják pótolni, de sokak szerint a rövidtávon kedvező megoldásnak hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.
A spártai nyugdíjrendszerrel rendelkező Japánban nem ritka, hogy valaki még 70 évesen is dolgozik, a nagy - főként ipari - cégek igyekeznek megoldást találni a nyugdíjkorhatárt elért szakemberek további alkalmazására rövidebb munkaidőben, alacsonyabb fizetés mellett.
Világszerte vannak ugyanakkor olyan áruházak és gyorsétterem láncok, ahol a vásárlók szívesebben látnak idősebb munkavállalókat, mert a tapasztalataik szerint sokkal barátságosabbak és segítőkészebbek, mint a fiatalok.