Pénzcentrum • 2009. július 1. 06:20
A fejlett világban a demográfiai mutatók tükrében egyre több országnak okoz gondot a megfelelő nyugdíjrendszer kialakítása. Az aktív korosztály emelkedő nyugdíjkorhatárra számíthat, a nemzetgazdaságok a GDP egyre nagyobb arányát kénytelenek nyugdíjakra fordítani.
Otto von Bismarck (Forrás: Wikipédia)
Amikor Otto von Bismarck 120 évvel ezelőtt kiadta nyugdíjrendeletét, az abban meghatározott 70 éves nyugdíjkorhatár elérése a legtöbb munkásnak csak álom volt, mivel a várható élettartamuk alig érte el a 45 évet. Amikor az USA 1935-ben kifeszítette szociális védőhálóját, a 65 éves nyugdíjkorhatár három évvel meghaladta az átlagosan várható élettartamot.
A fejlett nyugat-európai országokban az élettartam növekedésével előfordulhat, hogy valaki annyi ideig lesz nyugdíjas, mint ahány évet aktívan a munkaerőpiacon töltött. Az Egyesült Államokban jelenleg - részben az előrehozott nyugdíjazások következtében - átlagosan 16 évet tölt nyugdíjban egy állampolgár.
Korábban: A nyugdíjkorhatár további emelése sincs kizárva
Amíg a tengerentúlon 1935-ben a GDP 0,2 %-át fordították nyugdíjakra, addig az OECD országokban átlagosan jelenleg a GDP 7 %-át teszik ki a nyugdíjkiadások (hazánkban ez az arány 10-11 % között található). A nyugdíjkiadások aránya az idősek számának folyamatos emelkedésének következtében 2050-re megduplázódhat, miközben jelentős összegeket emésztenek fel a megelőzésre, az egészségügyi ellátásra és az egészséges életmód támogatására fordított kiadások is.
A korhatár átgondolatlan emelésével a száz évvel ezelőtti próbálkozások idején tapasztalt szintre zuhanhatunk vissza, amikor is a nyugdíjkorhatár elérésre a többség számára elérhetetlen volt, a nyugdíjrendszer pedig csak formális szerepet töltött be.
A születéskor várható élettartam évtizedenként 2-3 évvel emelkedett az elmúlt időszakban, bár több jelentés arról számolt be, hogy már nincs tere a további növekedésnek. Míg korábban ritkaságszámba ment, ha valaki megélte a 100. születésnapját, addig jelenleg csak az Egyesült Államokban több mint százezer 100 év feletti lakost tartanak nyilván (ez a teljes népesség 0,0003 %-a).
Korábban: 43 237 604 000 forintos mínuszban a nyugdíjkassza
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A várható élettartam emelkedése mellett további tényezők is nehezítik a nyugdíjrendszer kialakításán dolgozó szakemberek dolgát. A világháború után született népes generáció (Magyarországon a Ratkó gyerekek nevezett korosztály) nyugdíjba vonulása megkezdődött, ugyanakkor a fejlett országokban élő nők még annyi gyermeket sem vállalnak, amennyi a populáció fenntartásához volna szükséges.
50 évvel ezelőtt egy 65 év feletti emberre hét 20-64 éves jutott, mára az arányuk négy az egyhez, becslések szerint 2050-re 2:1 lehet az arány. A munkaerőpiacon keletkezett űrt számos országban bevándorlókkal próbálják pótolni, de sokak szerint a rövidtávon kedvező megoldásnak hosszú távon súlyos társadalmi és gazdasági következményei lehetnek.
A spártai nyugdíjrendszerrel rendelkező Japánban nem ritka, hogy valaki még 70 évesen is dolgozik, a nagy - főként ipari - cégek igyekeznek megoldást találni a nyugdíjkorhatárt elért szakemberek további alkalmazására rövidebb munkaidőben, alacsonyabb fizetés mellett.
Világszerte vannak ugyanakkor olyan áruházak és gyorsétterem láncok, ahol a vásárlók szívesebben látnak idősebb munkavállalókat, mert a tapasztalataik szerint sokkal barátságosabbak és segítőkészebbek, mint a fiatalok.