Gazdálkodj okosan! (x)

Lassuló gazdasági növekedés (recesszió) idején a háztartások és gazdálkodó szervezetek fokozott előrelátással igyekeznek tartalékolni a szűkösebb időkre - halljuk mindenfelől. De valóban elmondható ez Magyarországról is? - - kérdezzük Mészáros Jolantát, a KDB Bank Treasury Üzletágának vezetőjét.

Nagyszüleink idejében természetesnek tűnt a tartalékolás, egy bizonyos szintű előrelátás.  Azonban a gazdasági fejlődéssel - illetve a volt szocialista országokban  a rendszerváltással - ez a magatartás is jelentősen megváltozott. Társadalmunk, követve a  nyugati gazdaságok fejlődési irányát,  fogyasztói társadalommá vált. Mind a lakosságra, mind a gazdálkodó szervezetekre jellemzővé vált a túlköltekezés, a túlzott fogyasztás ezzel párhuzamosan az eladósodás, azaz a megnövekedett fogyasztás hitelekkel - ezen belül is szinte teljes egészében devizaalapú hitelekkel -  történő fedezése. Ebben a helyzetben elmondható, hogy a globális pénzügyi válság és az ennek következtében kialakuló lassuló gazdasági növekedés fokozottan érezteti hatását Magyaroszágon valamint a hozzá hasonló sajátosságokkal bíró gazdaságokban. Önmagában az eladósodottság ténye  nem feltételezi a magasabb érintettséget, azonban, ha ez a megtakarítások jellemzően alacsony szintjével párosul - mint Magyarország esetében is -, úgy már valóban elmondható, hogy a válság által fokozottabban érintettek vagyunk.

A média folyamatosan hangoztatja, hogy globális gazdasági válságot él át a világ. Tudatosul ez a gazdasági szereplőkben? Hozhat némi változást a szemléletben?

A gondolkodásmód változása egy hosszú folyamat eredménye. Kétségtelen, hogy a jelenlegihez hasonló szituációk jelentősen hozzájárulnak ahhoz , hogy ez a változás végbemenjen. Hazánkban a nyugdíjasok nem képesek komolyabb megtakarításokat eszközölni. A jelen kedvezőtlen gazdasági helyzet - munkahelyek megszűnésével járó tömeges elbocsátások, gazdasági visszaesés okozta fogyasztáscsökkenés - a keresőképes lakosság megtakarítási hajlandóságát illetve képességét is nagy mértékben befolyásolja, hiszen nagyrészük hosszabb-rövidebb futamidejű hitellel rendelkezik, így a megtakarításra szánt összegeket ma kénytelenek hiteleik törlesztésére fordítani. A legifjabb korosztály esetében pedig hatalmas problémát jelent az alapvető pénzügyi ismeretek hiánya, s így a pénzügyi "felkészületlenség" is egyben. Követendő példa híján az oktatási rendszer lenne hivatott ezen ismeretek időben történő továbbadására azzal a céllal,  hogy egy pénzügyekben is felelős gondolkodású generáció kerüljön ki az iskolapadból.

A relatív magas - jegybanki alapkamat feletti - betéti kamatszintek hogyan hatnak a lakossági megtakarításokra? Mennyire növekszik  a lakosság megtakarítási hajlandósága ezeknek a betéti konstrukcióknak köszönhetően?

Akciós kamatok mindig is léteztek, ám rendszerint - a fentiekben már említett sajátosságoknak köszönhetően - jellemzően egy szűkebb réteget érintettek. Ami változást jelent a mostani helyzetben az az, hogy a bankok - a minimum lekötési összeg jelentős mérséklésével - kiszélesítették azt a betétesi kört, amely jogosult az akciós betéti kamatokra. A statisztika azonban jelentős változást nem mutat a lakossági megtakarítások állományában, hiszen a bankok túlárazott betéti konstrukcióinak pozitív hatását szinte teljes mértékben ellensúlyozzák a kedvezőtlen gazdasági környezet által kiváltott megnövekedett kiadások.

Felmerül a kérdés, hogy a bankok valóban rá vannak-e kényszerülve az új forrásokra, vagy egyszerűen a néhány szereplő által diktált versenyhez kell,  alkalmazkodniuk azért, hogy elkerüljék a lemaradást? Az MNB legfrissebb adatai ugyanis  azt mutatják, hogy rekord méreteket ölt a pénzintézetek által a jegybanknál elhelyezett rövid lejáratú betétek állománya. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ebben a helyzetben miért versenyeznek mégis a bankok a szokatlanul magas forrásköltségen begyűjtött lakossági megtakarításokért?

Az Amerikából kiinduló - időközben globális méreteket öltő - pénzügyi válság egyik szinte rögtön jelentkező hatása a nemzetközi pénzpiacok szereplőinek bizalomvesztése volt. Ez a helyzet hozta magával azt, hogy a pénzpiac szereplői a náluk jelentkező átmeneti likviditási többletet inkább a "biztonságosnak" ítélt jegybankokhoz helyezték el. Ez a piaci bizalmatlanság csak lassan oldódik. Következménye a források beszűkülése és látványos drágulása, mellyel minden pénzpiaci szereplőnek szembesülnie kellett. Ez a folyamat egyértelműen maga után vonta a hitelek drágulását. Ebben a helyzetben tehát - figyelembe véve a hitelintézetek eltérő adottságait, forráshelyzetét - egyértelművé válik, hogy vannak bankok, melyeknek fokozottabban számít minden egyes forint, melyet forrásként képesek bevonni, míg másokra ez kisebb mértékben jellemző. Ugyanakkor - mint már említettem - ezek a pénzintézetek sem maradhatnak le a piaci versenyben, így kénytelenek lépést tartani. Jól tükrözik ezt a magatartást a bankok egymást követő akciós betéti kampányai is.

Általánosságban elmondható azonban, hogy a bankok elfogadják, hogy ez a megoldás áldozatokat követel, de ügyfélakvízíciós kiadásként tekintik a magas kamatok által okozott többletkiadást, hiszen a gazdasági helyzet normalizálódásával már jelentős betétesi állományt tudhatnak magukénak, tehát gyorsabban képesek reagálni a hitelpiac újraindulásakor jelentkező megnövekedett igényre. Fontos megjegyezni azonban, hogy az akciós ajánlatok jellemzően csak egy - általában rövid - futamidőre érvényesek, és a lejáratkor újra és újra megismétlődik a folyamat a megfelelő konstrukció felkutatásával  illetve kiválasztásával. Tanácsos figyelemmel követni a bankok kampányait, felmérni, hogy melyik pénzintézet az, mely a rövid akciós időszakokon túlmenően is tartósan kedvező kamatokat nyújt ügyfelei számára.

Mi a helyzet a KDB mindennapjaiban? Mennyire érintett a válság kapcsán?

Szerencsére elmondhatjuk, hogy a KDB Bank jelenleg is abszolút stabil helyzetben van. Köszönhetően a tőkeerős, biztos háttérnek, melyet anyavállalatunk a KDB nyújt, kedvező pozícióból tekintünk a piac újraéledésével egyidejűleg jelentkező kihívások elé. Anyacégünk a Korea Development Bank (KDB) kizárólagos tulajdonosa a dél-koreai állam, amely a világ 6. legnagyobb, 202 milliárd dolláros devizatartalékával rendelkezik. A KDB őrzi a teljes biztonságot jelentő "A" minősítését a világ vezető hitelminősítőinél. Az anyabank - ahogy azt korábban is hangsúlyozta - regionális, sőt bizonyos értelemben európai központként tekint a KDB Bank (Magyarország) Zrt.-re - noha Londonban és Írországban fiókkal, Frankfurtban pedig képviselettel rendelkezik, ám univerzális banki szolgáltatásokat csak itt Magyarországon kínál. A magyar pénzintézet fejlődése töretlen, tulajdonosunk pedig -a folyamat támogatására - minden segítséget megad. A korábbi években folyamatos fejlődésünket többszöri tőkeemeléssel segítette, a mostani válság nyomán pedig - ahol a bizalomvesztés a fő ellenség - az anyabank írásos nyilatkozatot tett magyarországi bankja feltétlen támogatásáról. Természetesen mi sem mentesülhetünk teljesen a válság hatásai alól - a gazdasági visszaesés nekünk is komoly kihívásokat jelent, ám ilyen háttér mellett mégis magabiztosan tervezhetjük üzleti folyamatainkat - ez a nyugalom meg is látszik a bank idei teljesítményén.

Mit érezhetnek az ügyfelek ebből a magabiztosságból?

A biztonságot. A KDB Bank a korábbi években is kiszámítható partnere volt a lakossági, kis- közép és nagyvállalati ügyfeleknek. Szolgáltatásaink terén számos esetben a hazai banki versenytársaknál rugalmasabb, ügyfélközpontúbb megoldásokat tudunk kínálni. Betéti termékeink esetében például a bank évek óta stabil élszereplője a top-kamat összehasonlításoknak - nem most "fedeztük" fel ezt a területet. Nálunk, a KDB-nél, abban is biztos lehet az ügyfél, hogy a választott futamidő lejárta után is élenjáró betéti kamatot kap - mi nem akciókban gondolkodunk.

http://www.kdb.hu

(X)