A néhány évvel ezelőtti lakásárrobbanás és az azóta is tartó emelkedés után némi visszaesés tapasztalható az új lakások piacán. A kereskedelmi, ipari ingatlanok esetében viszont a megnövekedett keresletnek köszönhetően éppen fordított a helyzet.
A néhány évvel ezelőtti lakásárrobbanás és az azóta is tartó emelkedés után némi visszaesés tapasztalható az új lakások piacán. A kereskedelmi, ipari ingatlanok esetében viszont a megnövekedett keresletnek köszönhetően éppen fordított a helyzet.
Sokan bíztak abban, hogy az áremelkedési tendencia a lakáspiacon töretlen marad, ennek köszönhetően dinamikusan nőtt az építési kedv. Az új lakások építése tizenöt éves rekordszintre emelkedett az utóbbi egy évben. Ezáltal hatalmas új lakás kínálat alakult ki a piacon, ugyanakkor részben a lakáshitelek támogatásához kapcsolódó szigorítások miatt ezzel a kereslet nem tudott lépést tartani. A korlátozott kereslet az építtetőket is mérsékletre intette, a beruházók egyre kevesebb építési engedélyt váltnak ki a tavalyi év közepe óta mivel a már meglévő ingatlanjaik értékesítése is nehézségekbe ütközik. A lassuló építési ütem hatása körülbelül másfél év múlva jelentkezhet az átadott lakások számában. Addig is marad a mostani jelentős túlkínálat ami az árak mérséklődéséhez vezet.
A frekventált helyen lévő extra minőségű lakásokat továbbra is viszonylag könnyű „árban” eladni, ugyanakkor piaci átlagban már nem ilyen rózsás a kép, az árak sok helyen csökkennek, illetve több az „ingyen” extra a lakásokhoz. Összességében a lakáspiacot egyelőre a vevők uralják, elmúltak azok az idők, amikor az új lakások percek alatt elfogytak, a délben megvásárolt Expressz ingatlan rovatában megjelent hirdetéseket hívogatva pedig már csak azt hallhattuk, hogy elkelt.
A lakóingatlan piac mellett az ipari, kereskedelmi ingatlanok piaca továbbra is élénk, sorra épülnek a logisztikai központok, az irodapiac a csökkenő hozamok ellenére is aktív. Az érdeklődés igen jelentős mind a külföldi, mind a belföldi befektetők oldaláról. A befektetők egy része szakmai, ugyanakkor jelentős a részaránya azoknak, akik csak kvázi pénzügyi befektetőként jelennek meg ebben a szegmensben. Ez utóbbi csoportba sorolhatóak a hazai ingatlanalapok, melyek a folyamatos tőkebeáramlás miatt egyfajta befektetési kényszerben vannak. Az ingatlanalapok vagyona az év elejéhez képest 140%-os növekedést mutat. Ezen alapok átlagos feltöltöttségi szintje 30-40 %-os, tehát még igen jelentős összeg keresi a helyét az ingatlanpiacon. Az alapkezelők olyan ipari, logisztikai ingatlanokat és irodaházakat keresnek megvételre, amelyek frekventált helyen fekszenek és hosszú távra bérbe adhatók. Jellemzően előnyben részesítik az áruházláncok ingatlanjainak megvásárlását, fejlesztését és logisztikai központok üzemeltetését is. Ez az érdeklődés ezen ingatlanok illetve területek árában is érezhető, az árnövekedés folyamatos.
Forrás: BAMOSZ
Összességében elmondható, hogy a jelenleg lakást vásárlóknak kedvez a most kialakuló túlkínálat okozta eladói árverseny. Akik befektetési céllal szeretnének beszállni az ingatlanpiacra azok talán jobban járnak, ha választanak a 18 hazai ingatlanalap közül. Az alapok fő előnye, hogy már kisebb összeggel is részesülhet a befektető a piac esetleges fellendüléséből, valamint ezek a befektetések a visszaváltásokon keresztül – egy „ajánlott” időtávon túl - likvidebbek mint ha konkrét ingatlanba fektetnénk. Az ingatlanalapok jegyeinél befektetéseknek legalább egy évre kell hogy szóljanak, mivel az éven belüli visszaváltásokat az alapkezelők 1-2 %-os büntető jutalékkal „honorálják”.