Adóköteles nyugdíjbiztosítási díj? A következő a nyugdíj lesz...

Először is tisztázzuk, hogy a személyi jövedelemadó törvény szerint mi számít nyugdíjnak.

Nyugdíjnak számít többek között a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, illetve a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj.

Ezen felül, bár szűkebb kört érint, nyugdíjnak számít a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások.

Ebbe a körbe tartozik a magánnyugdíjpénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás, a saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (a mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék is), a bányásznyugdíj, az olimpiai járadék, valamint a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék.

A nyugdíj összege adóterhet nem viselő járandóság, ami növeli az adóalapot, ha van adóköteles jövedelme a nyugdíjasnak. Viszont az erre eső adót nem kell befizetni. A számított adót viszont csökkenti az összevont adóalap részét képező, a magánnyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés összegére számított adó 50 százaléka.

Van, ami adóköteles és van, ami nem

A munkáltató a dolgozójának munkáját jutalmazhatja a munkabér mellett különböző egyéb juttatásokkal, mint például egy biztosítás kötése is. Az üzleti biztosítások a leggyakrabban az életbiztosítás, a balesetbiztosítás, betegségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás terültére terjedhetnek ki. Az ilyen jellegű megkülönböztetés azért is fontos, mert egyéb biztosításokhoz nem rendel adójogi következményeket, így adókedvezményt sem a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Ez alapján két féle biztosítás létezik, az adómentes és az adóköteles.

Az szja-törvényt a biztosítások három területen érintik, a díj befizetésekor, az adókedvezmény érvényesítésekor, illetve a biztosítói kifizetés alkalmával.

A törvény alapján minden olyan a munkáltató által a magánszemély javára kötött biztosítás díja, ami nem adómentes, az adóköteles, ha a biztosított kedvezményezettként válik jogosulttá. Így adóköteles az életbiztosítások nagy része, kivéve a kockázati, halál esetére szóló életbiztosítást, illetve az olyan betegségbiztosítás is, ami nem a teljes és végleges munkaképtelenségre szól. A magánszemély adóköteles jövedelme a munkáltató által fizetett nyugdíjbiztosítás díja is.

A munkáltató által fizetett biztosítási díj a dolgozónál viszont nem önálló tevékenységből származó jövedelem. Ez olyan juttatás, amiből a foglalkoztató nem tud előleget levonni, így azt a juttatást követő hónap 12. napjáig köteles befizetni, amit majd levon a dolgozótól.

Abban az esetben viszont, ha adómentes biztosításról van szó, akkor az nem képez járulékalapot, így járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Az adóköteles díj után viszont fizetési kötelezettség lép fel, a biztosítási díj befizetésekor a munkáltató 29 százalék tb-járulékot is köteles fizetni. A dolgozó szintén be kell, hogy fizesse a törvényben előírt járulékokat, a 9,5 százalék nyugdíjjárulékot, és a 6 százalék egészségbiztosítási járulékot.

Mi a helyzet a csoportos biztosítással?

Erre a területre speciális szabályozás vonatkozik. Itt ugyanis a szerződésben név szerint nincsenek megnevezve a magánszemélyek, akikre ez kiterjed, így természetbeni juttatásnak minősül a kifizetett adóköteles biztosítási díj, ha nem egyénileg, hanem például szolgálati idő, vagy munkakör alapján van meghatározva a biztosítottak köre. Ez után az adó mértéke 54 százalék, amit a munkáltatónak kell megfizetnie.

Biztosítói kifizetés

Fő szabályként a biztosító szolgáltatása adómentes, amihez viszont az szja-törvény egyéb feltételeket is szab. Így a biztosítási szolgáltatás akkor adómentes, ha a biztosító megfelel a következő feltételeknek:

A biztosító a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott, belföldön székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező biztosító, továbbá az olyan államban székhellyel rendelkező, ezen állam joga szerinti biztosító, amely állammal a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.

Adómentes kifizetés esetén sem a biztosítónak sem a magánszemélynek nem keletkezik személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége.

Viszont a törvény szerint kamatnak minősül, így 20 százalékkal adózik a 10 évnél rövidebb lejáratú életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címén vagy a 3 évnél rövidebb időtartamú nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címén keletkező bevételnek az a része, ami meghaladja a befizetett biztosítási díj költségként elszámolt összegét, vagy az adóköteles biztosítási díjat.

Adókedvezmény

Az összevont adóalap adóját csökkenti a belföldi székhelyű biztosítóval kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százaléka, valamint az adóévben megfizetett díjából az előző adóévben megfizetett díjat meghaladó rész további 10 százaléka (biztosítási adókedvezmény).

Bár nem egyszerű az adókedvezményeken és fizetési kötelezettségeken kiigazodni, mindenképpen érdemes előre gondolkodni azon, hogy akár munkáltatói segítséggel, akár saját erőből, de kiegészítsük a későbbi nyugdíj összegét.