Egyre nagyobb a baj Magyarországon: tovább csökkent a fizetőképességünk, nem látni a végét

Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, 2018 óta rendszeresen publikált Intrum Fizetőképességi Indexe (IFI) szerint a magyar lakosság fizetőképessége tovább romlott 2024 utolsó negyedévében. Az index 18%-os csökkenést mutatott az előző negyedévhez képest, 10,3-as értékre visszaesve. Ezzel a 2024. augusztus óta tartó folyamatos csökkenés folytatódott.

Ugyanakkor 2023 azonos időszakához képest továbbra is jelentős javulás tapasztalható, hiszen az index több mint háromszorosára nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Továbbra is keveset fogyasztanak a magyarok

A KSH adatai szerint a háztartások fogyasztása 4,1%-kal bővült 2024 harmadik negyedévében az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Emellett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633,5 ezer forintra emelkedett, amely 13,7%-os nominális, és 9,6%-os reálértékű növekedést jelent. A háztartások megtakarítási rátája továbbra is kiemelkedő EU-s viszonylatban, ami arra utalhat, hogy a magyarok rendkívül óvatosak és bizonytalanságot éreznek a jövőt illetően. Ezzel együtt a jövedelmi különbségek növekedése is megfigyelhető: egyre kevesebb ember kezében halmozódik fel egyre több megtakarítás.

“Érdemes a helyzetet tágabb, európai kontextusban is megvizsgálni, ugyanis vásárlóerő-paritáson számolt tényleges fogyasztás alapján, az Eurostat adatai szerint Magyarország, Bulgária, Lettország és Észtország teljesít a legrosszabbul az Európai Unióban. 2023-ban a magyarországi fogyasztás csupán az uniós átlag 70%-át érte el. Tizenöt évvel ezelőtt Magyarország még messze nem tartozott a sereghajtók közé; a lemaradás többek között annak is köszönhető, hogy azóta a többi ország sokkal nagyobb ütemben zárkózott fel az uniós átlaghoz” - értékelte az eredményeket Deszpot Károly, az Intrum általános vezérigazgató helyettese.

A háború, a zöld átállás és az MI-verseny formálják Európa gazdaságát

A világgazdaságban tapasztalható geopolitikai feszültségek komoly hatással vannak Európa gazdaságára. Különösen az orosz-ukrán háború hatásai érzékelhetők, amelynek lezárása még mindig nem belátható. A gazdasági szankciók és a fegyverkezési kényszer tovább szűkítik a növekedési lehetőségeket. Emellett az ingadozó nyersanyagárak (különösen az olajárak emelkedése) tovább növelik a gazdasági kihívásokat. A kereskedelem széttöredezése pedig tovább bonyolíthatja a globális kereskedelmi hálózatok működését.

A zöld átállás és a fenntartható gazdasági modellek egyre meghatározóbb szerepet játszanak a globális gazdasági stratégiákban. A digitális átalakulás és a technológiai fejlődés gyors üteme új lehetőségeket kínál, az Európai Unió is egyre nagyobb hangsúlyt fektet az innovációra, a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztésekre. E törekvések hosszú távon hozzájárulhatnak az uniós versenyképesség növeléséhez, különösen a technológiai szektorban.

A 2025-ös év gazdasági stabilizációt hozhat

A szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a jövőbe. A magyar háztartások fizetőképessége 2025-ben enyhe javulást mutathat, ugyanakkor a gazdaság szerkezeti problémái továbbra is gátolják a gyors felépülést. Az infláció relatív magas mértéke kiegészülve a beruházások alacsony szintjével korlátok közé szorítja a fogyasztás bővülését, míg a hazai gazdasági döntések hosszú távú hatásai még nem láthatóak pontosan.

A reáljövedelmek várható 4%-os növekedése és a választási időszak előtti jövedelemkiáramlás némi fellendülést adhat, de a hosszú távú stabilizáció még várat magára. Az infláció alakulása, a bérnövekedés fenntarthatósága, az elektromos autópiac, valamint a gazdasági döntések jelentős hatással lesznek a jövőbeli kilátásokra.