Rengeteg szabadnapot bukhatnak a magyarok 2023-ban: bezzeg a spanyolok, franciák, dánok

A magyar munkavállalók bizonyos szempontból szerencsések, hiszen 2017 óta, mióta a nagypénteket is annak nyilvánították, 11 munkaszüneti napot kapnak egy évben. Az már más kérdés, hogy ha az adott pirosbetűs nap hétvégére esik, nem jár érte plusz szabadnap. Ha pedig csütörtökre vagy keddre esik, kiegészülhet hosszúhétvégévé, azonban a kieső napot egy szombati munkanapon előtte le kell dolgozni. 2023-ban a 11 munkaszüneti napból mindössze 2 esik hétvégére: a január 1-je vasárnap volt, az augusztus 20-a pedig szintén vasárnap lesz. Mindemellett május 1-je, október 23-a és december 25-e is hétfőre fog esni, így a húsvétot és pünkösdöt is beleszámítva 5 hosszúhétvége is van idén, anélkül hogy bármilyen napot le kellene dolgozni. Március 15-e pedig szerdára esett, ahogy november 1-je is hét közepére fog esni.

Az, hogy az ünnepek, jeles napok, állami emléknapok, stb. után hány munkaszüneti nap jár, nagyon különbözőféleképpen alakulhat országonként - derül ki a Visual Capitalist gyűjtéséből. A világon a legtöbb ilyen „szabadnap” Iránban jár a dolgozóknak, ahol 27 pirosbetűs nap van az évben, amikor nem kell dolgozni. Európában a legtöbb ünnepnapi munkaszüneti napot San Marinóban kapnak a dolgozók, összesen 20-at. Bár ez extrém soknak számít, nem ritka, hogy a 11 magyar munkaszüneti napnál több jár. Ha csak a szomszédos országokat nézzük: Ausztriában, Romániában, Szlovéniában 13 nap jár, Ukrajnában 12, míg Szerbiában 11. A szlovák dolgozóknak viszont 15 nap is jut egy évben.

Pihenőnapokat tekintve az sem mindegy, hány nap egy országban az alapszabadság. Magyarországon 20 napot vehetnek ki egységesen a dolgozók, amelyhez különféle jogcímeken adódhatnak hozzá a pótszabadságok. Ilyen szabadnapok járhatnak bizonyos életkor felett, gyermekek születése esetén, az extrém munkakörülmények miatt, vagy fogyatékkal élő személyeknek.

Vannak továbbá rendkívüli esetekben igényelhető szabadság napok, mint az anyasági és apasági szabadság, vagy a temetési szabadság közeli hozzátartozó halála esetén. Járhat rendkívüli szabadság például tanulmányi célokra, váratlan keresőképtelenség esetére, egészségügyi okokból (véradás idejére, kötelező orvosi vizsgálatok idejére, lombik programban való részvételre, szoptatásra, stb.), önkéntes tűzoltói feladatokra, bírósági eljárásban való részvételre. Ezek azonban nem számítanak bele az alapszabadságba.

Európában, úgy tűnik, a 20 szabadnap a minimum. Több országban, mint Ausztria, Dánia, Franciaország, Luxemburg, vagy Svédország 25 nap is jár, de Monacóban, San Marinoban, Skóciában, Moldovában vagy Andorrában ennél is több. A világ több pontján azonban sokkal kevesebb nap jár: Mikronéziában, Naurun vagy Kiribatin például 0 nap, ahogy hivatalosan az Amerikai Egyesült Államokban is. Az USA hivatalosan egyetlen napot sem határoz meg kötelezően kiadandó szabadnapként, arról a munkáltatók dönthetnek, hány szabadnapot kínálnak a dolgozóknak. A legtöbb munkáltató azonban legalább 10 napot szokott meghatározni.

Paulu szigetén is mindössze 1 szabadnap jár, Tanzániában 3, Kínában és a Fülöp-szigeteken 5 nap az alapszabadság, Thaiföldön, Mexikóban és Nigériában 6, Taiwanon, Bruneiben, Szingapúrban 7. A legtöbb nap a világon, amelyet hivatalosan ki kell adniuk a munkáltatóknak dolgozóiknak az 30 teljes nap, rengeteg helyen jár. Többek között a már említett Monaco mellett Andorrában, Butánban, Madagaszkáron, Dzsibutiban, az Egyenlítői Guineán, Bahreinben, Kuvaitban, Türkmenisztánban, Líbiában és Algériában vagy például Peruban.

Könnyen belátható, hogy azokban az országokban vannak a leginkább „elkényeztetve” a dolgozók, ahol sok szabadságot kapnak és még munkaszüneti napokból is sok van egy évben. A listát toronymagasan Irán vezeti összesen 53 szabadnappal - ebből 26 fizetett alapszabadság, 27 pedig hivatalos munkaszüneti nap. Ez azt jelenti, hogy az iráni dolgozók közel 2,5 hónapot maradhatnak távol a munkától. A rangsorban a második San Marino ennél jelentősen kevesen, 46 nappal szerezte meg az ezüstérmet - 20 munkaszüneti nappal és 26 alapszabadsággal. A dobogó utolsó fokán pedig Jemen áll 45 nappal.

A magyar dolgozók 31 szabadnapnak örülhetnek összesen elviekben, viszont minden évben több munkaszüneti nap hétvégére esik. Idén szerencsére emiatt csak 2 nap veszik kárba (2022-ben ehhez képest január 1-je, május 1-je, augusztus 20-a, október 23-a  és december 25-e is szombatra vagy vasárnapra esett). Ezzel az elméleti 31 nappal viszont Európában a sereghajtók vagyunk, a legtöbb országban ennél azért több jár. A német, holland, svájci, görög, ír, angol, és montenegrói dolgozóknak jár csak összességében kevesebb nap a magyaroknák.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 24. cikke szerint: „Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és a rendszeres fizetett szabadságot.” Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata nem maga a törvény, az országonként eltérő lehet, egy olyan dokumentum, mely a minden embert megillető alapvető jogokat rögzíti, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) elfogad. A világ legtöbb országában a szabadidő és a pihenés alapvető emberi jog, melynek meg is teremtik a jogi kereteit.

Okosan kell gazdálkodni a szabadnapokkal

2023-ban nem lesz szombatra áthelyezett munkanap, így meghosszabbított hosszúhétvége sem, lesz volt viszont már egy szerdai nemzeti ünnep (március 15-e) és november 1-je is szerdára fog esni. Ráadásul húsvét után a nyárig még kettő hosszúhétvége is lesz: május 1-e hétfőre esik, illetve pünkösdkor is hosszabban pihenhetnek a dolgozók. A következő „potya” pihenőnap csak októberben következik. Idén augusztus 20-a vasárnapra esik és még a köztisztviselők napja - július 1 - is szombat, így nekik sem lesz plusz pihenő idén nyáron.

Miért érdemes előre végiggondolni, hogy milyen hosszúhétvégék, ünnepnapok, szünetek következnek az évben? Okosan kihasználva a szabadságokat ugyanis hosszabb egybefüggő pihenéshez juthatnak a dolgozók kevesebb szabadnap felhasználással. Például a május 1-i és a pünkösdi hosszúhétvégét (május 27-29.) meghosszabbítva 4 szabadnappal 9 egybefüggő pihenőnapot nyerhetnek a dolgozók. Az október 23-i, és november 1-i ünnepet kiegészítve szintén hasonló a helyzet:

ha pedig valaki 6 szabadnapot is hajlandó beáldozni, akkor október 21-től november 1-ig lehet otthon, ami összesen 12 egybefüggő nap.

Idén a karácsony, december 25-26. pedig hétfőre és keddre esik, ami azt jelenti, hogy mindössze 3 szabadnapot kivéve két ünnep között  10 napnyi pihenést nyerhetnek a dolgozók a hétvégékkel és a 2024. január 1-i munkaszüneti nappal együttesen. Aki még nem vette ki a szabadságait, érdemes átfésülnie a naptárt, hogyan nyerheti a legtöbb pihenést a legkevesebb szabadság felhasználásával.

Azt már most lehet tudni, hogy az utolsó tanítási nap a nyári szünet előtt június 16-a lesz, az első pedig szeptember 1-je . Az őszi és téli szünet dátuma még nincs kőbe vésve (kihirdetve), ráadásul még a rezsiválság sem múlt el, az is beleszólhat a 2023/2024-es tanév rendjébe. Ha csak a korábbi évek tapasztalatai alapján végiggondoljuk, akkor a november 1-i héten lehet az őszi szünet, ha egyáltalán lesz. A téliszünet pedig lehet, hogy megint csak extrém hosszú, fűtési szünet is lesz egyben. Viszont akkor logikusan ismét átnyúlik majd karácsonytól a következő évre.

EZ IS ÉRDEKELHET

Új szabadságtípusok jönnek 2023. január 1-től: ezek a magyarok járnak a legjobban vele

Fontos, hogy a munkáltatók részletesen elemezzék a módosításokat és azokat átvezessék dokumentumaikban és eljárási rendjeikben.