Menekülnek a dolgozók ezekről a helyekről: a legtöbb cég tehetetlen ebben a helyzetben

A kulturális eseményeknek otthont adó intézmények, klubok, szórakozóhelyek és a mozik is megérzik azokat a munkaerőpiaci nehézségeket, amelyektől például az éttermek is szenvednek. Hozzájuk képest azonban sok szempontból máshogy élik meg a problémákat, hiába volt mindkét iparág egymáshoz hasonlóan bezárásra kényszerítve - írja a G7.

Az ágazatban a tavalyi lezárásokat követően ugyan előfordultak felmondások, de nem volt kifejezetten jellemző, hogy tömegesen küldjenek el embereket, vagy csoportosan álljanak fel maguktól a munkatársak. Más kérdés, hogy esetenként ez az alkalmazottaktól komoly kompromisszumokat követelt meg. A téli és a kora tavaszi időszak átvészelésében több nagyobb koncerthelyszínen is segített a kormányzat egy olyan pályázat kiírásával, amely lehetővé tette, hogy a zárva tartással töltött időt például felújításokra, fejlesztésekre fordíthatták. Az elsősorban a turizmust és a vendéglátást célzó bértámogatás ugyanakkor csak elenyésző segítséget jelentett sok cégnek.

Azok a dolgozók, akik végül nem tartottak ki a szorult helyzet végéig, leginkább olyan munkahelyekre mentek tovább, amelyek védettebbek a járvány gazdaság hatásai elől, például áruházi eladónak álltak.

Az ágazatban dolgozók száma persze így is csökkent, a nyitáskor pedig a kulturális szektor is toborzási nehézségekkel szembesült. "Felszolgálás terén könnyebb a helyzet, a mi szintünkön különös tudás, előképzettség nem szükséges, csak érzék. És emiatt a merítési lehetőség is nagyobb, például az egyetemisták vagy a mellékállást keresők köréből" – mondja Boskovics Gábor, a Jedermann Kávézó tulajdonosa. Más beosztásban azonban már akadnak gondok.

Az nem újdonság, hogy a konyhára nehéz megfelelő embert találni, de most a technikusok felvétele is nehézségekbe ütközik. Hankó Béla, a miskolci Helynekem friss tapasztalatait összegezve elmondta, hogy ennél a munkakörnél egyre nagyobb veszélyt jelent a szórakoztatószektor számára az építőipar elszívó hatása. Utóbbi most nagyon pörög, így a kínált bérek is vonzóbbak. Ezt erősítette meg Barda Bea, a Budapesten működő Trafó ügyvezetője is: "Technikusnak, berendezőnek nehezebb tapasztalt, gyakorlott szakembert felvenni."

A pultosokat, biztonsági őröket, takarítókat normális körülmények között is csak szezonálisan foglalkoztató, zömmel szabadtéri szórakozóhelyek helyzete ugyanakkor valamelyest különböző. A Budapest Parknál például arról számoltak be, hogy a téli időszakban a járvány következtében sokan nem tudtak a saját szakterületükön elhelyezkedni a vendéglátásban dolgozók közül, és az anyagi biztonság miatt más pályát választottak – így a koncerthelyszín nyitásakor a megszokotthoz képest is jóval nehezebb volt a látogatók kiszolgálásához kapcsolódó, eleve csak az év egy részében végezhető munkára embereket találni.

A mozikban sem jobb a helyzet

Bár a járvány miatt a mozis piacról is tízmilliárdok tűntek el, a cégvezetők igyekeztek megtartani az állandó munkaerőt. Ebben valószínűleg segítette őket, hogy a mozik jelentős része a pandémia előtt nagymértékben támaszkodott a diákmunkára, méghozzá főleg épp a vetítésekhez köthető munkakörökben, például a pénztárakban, büfékben vagy a jegyellenőrzésnél. Így a személyi kiadások csökkentéséhez sok helyen valóban nem volt szükség elbocsátásokra, elég volt a diákmunka-közvetítőknek jelezni, hogy most egy ideig nem lesz szükség hallgatókra.

"Bár mi nem küldtünk el embert, és a béreket is fizettük, de így is többen felmondtak. Nagyon erős az alkalmazottakban a szorongás, attól félnek, hogy ha jön egy negyedik hullám, akkor szeptembertől ismét be kell majd zárnunk, és a bizonytalanság elől inkább más szektorba menekülnek" – mondta egy vidéki mozi vezetője. Hasonlóról számolt be Liszka Tamás, a Corvint és öt fővárosi művészmozit működtető Budapest Film Zrt. vezérigazgatója is. A vállalat fenntartója a fővárosi önkormányzat, és részükről is prioritás volt, hogy senkit ne kelljen a járvány miatt elbocsátani, illetve mindenki megkapja rendben a fizetését. Bár ez így történt, a Budapest Film Zrt-től is többen elmentek más ágazatokba dolgozni.

Liszka Tamás szerint ennek sosem a pénz volt az oka, még akkor sem, ha a mozis egyébként világszerte alulfizetett szakma. Az alkalmazottakat egyrészt a bizonytalanság zavarta, másrészt az, hogy sokaknak megváltozott a munkaköre. A cég bő 60 százalékos árbevétel-zuhanását részben úgy próbálta meg költségcsökkentéssel ellensúlyozni, hogy a korábban külső szolgáltatóktól megrendelt munkákat rábízta a vetítések híján feladat nélkül maradt alkalmazottakra. Ezt azonban nem mindenki viselte jól.

A járvány előtt sok diákot foglalkoztattak, jelenleg erre nincs módjuk. Ehhez ugyanis – mivel a cég köztulajdonban van – már hónapokkal ezelőtt közbeszerzést kellett volna kiírni, amit az akkori bizonytalanságban nagyon kockázatos lett volna meglépni. Liszka Tamás szerint ha nem kell zárniuk egy negyedik hullám miatt, akkor szeptember környékére állhat vissza a pandémia előtti forgalom, ezért most úgy számol, hogy nagyjából akkortól alkalmazhatnak újra diákokat.