Így nézhet ki a kormány legújabb adója: tényleg kell ez nekünk?

Fut még egy kört a kormány az Európai Bizottságnál a luxusáfa bevezetésének ügyében - közölte július végén a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök utalva ezzel arra, hogy az ötlettel már 2011-ben is előhozakodtak. Az uniós testület ugyan 2011-ben nem zárkózott el mereven Matolcsy György, volt nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésétől, miszerint a közösség vegye fontolóra egyes termékek esetében a 35 százalékos áfakulcs bevezetésének lehetőségét, a felvetés végül nem került be az áfarendszer reformját taglaló javaslatcsomagba. Így a bizottság válasza lényegében egy udvarias "nem"-ként értékelhető - emlékeztet Földes Balázs, a KPMG tanácsadó cég igazgatója. 

A konzultációt összefoglaló bizottsági dokumentum mindössze annyit említ, hogy néhányan felvetették, az alapvető szükségletek kielégítését szolgáló termékek és szolgáltatások (így például az élelmiszerek, újságok, tömegközlekedés, lakásbérlés, egészségügy és oktatás) áfakulcsának 0 százalékosnak kellene lennie, míg a luxustermékeket magasabb adókulccsal kellene sújtani. Mindezek után Földes Balázs szerint nagyon nehezen elképzelhető, hogy az áfarendszeren belül be lehessen vezetni a 35 százalékos luxusáfát. Ahhoz ugyanis az Európai Unió tagállamainak egyhangú döntésére lenne szükség. Az unió törekvései azonban épp ellentétes irányba, az áfakulcsok számának csökkentése, illetve egységesítése irányába mutatnak. 

Egyértelműen elutasító válaszra számít Angyal József okleveles adószakértő is, vagyis nincs minek nekirugaszkodni. Az általános forgalmi adóról szóló megnyilvánulásokban két téma keveredik. Valóban van olyan kérdés, amelyben az Európai Bizottság engedélyére van szükség, ilyen például a fordított áfa, amelynek az alkalmazását megengedi az uniós áfa irányelv, amennyiben ahhoz a bizottság hozzájárul. Az elmúlt időszakban két esetben kérte Magyarország, hogy fordított adóztatást alkalmazhasson, a gabonatermékeknél engedélyezte ezt az unió, míg a sertés esetében elutasító választ kaptunk. 

Egészen más az áfakulcs kérdése. Az áfa irányelv három kulcsot enged meg: egy általános, illetve két kedvezményes kulcsot. A normál áfakulcs Magyarországon jelenleg 27, míg a két kedvezményes 18, illetve 5 százalékos. Az áfa irányelv megváltoztatása nem lehetséges az Európai Bizottság engedélyével, az uniós tagállamainak egyöntetű jóváhagyására van hozzá szükség - magyarázza Angyal József. 

Tudni kell, hogy az egyes termékeket úgynevezett vámtarifaszám alapján sorolják be a különböző áfakulcsok alá. Tehát egyes csoporton belül árkategória alapján nem más-más adómértéket alkalmazni - teszi hozzá az okleveles adószakértő.

Véleménye szerint egyszerű példával megvilágítható, hogy valójában már létezik az eltérő mértékű adóztatás. Gondoljuk csak el, hogy ha egy rántott szeletet egy kiskocsmában eszünk meg, annak sokkal kisebb az áfatartalma, mintha egy első osztályú étteremben fogyasztunk el egy szelet rántott húst, hiszen utóbbi esetben magasabb a nettó ár, így magasabb összegű a rárakodó áfa is.

A luxusfogyasztás megadóztatásának egyértelműen politikai üzenete van a lakosság alacsonyabb keresetű többsége felé. Kérdés azonban, valójában mi is számít luxusfogyasztásnak? A luxus a minőséget jelenti vajon? Luxus-e például az, ha valaki vesz egy márkás női táskát, amit nem csak egy évig tud használni, hanem öt évig, és csak azután vesz egy újat, amíg más öt olcsó táskát elkoptat? A miniszterelnök konkrét példaként említette az ékszereket, mint luxuscikkeket. Felmerül a kérdés, valóban luxusfogyasztásnak minősül, ha valaki házasságkötése alkalmából jegygyűrűt vásárol? Vagy, ha a nyugdíjas az unokája ballagására, esküvőjére egy szép arany ékszert ajándékoz? - sorolja a megfontolandó kérdéseket Angyal József. Véleménye szerint luxusnak inkább a pazarló költekezést lehet nevezni. A korábban említett példánál maradva luxusnak számíthat az, ha valaki első osztályú étteremben eszik rántott húst. Ebben az esetben azonban - mint korábban említettük - a magasabb ár miatt ugyanakkora áfakulcs mellett összegszerűen több adót is kell fizetni.

A luxusfogyasztás határát ugyanakkor nem lehet értékhatárhoz kötni. Ha a magyar kormány esetleg az ár alapján különböztetné meg a termékeket a rájuk rakódó áfakulcs szempontjából, akkor megsértené az EU egyik fontos, a termékek, szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó alapelvét, és beavatkozna a piaci folyamatokba - ecseteli az okleveles adószakértő.

Véleménye szerint a luxusáfától semmivel sem lesz igazságosabb a magyar adórendszer. Továbbra sem ért egyet azzal az adókoncepcióval, hogy a forgalmi adóztatást kívánja előnyben részesíteni a kormány a munkát terhelő adókkal szemben. Az adózási rendszer évek alatt kialakult, amiben volt egy egészséges egyensúly a jövedelemadók, forgalmi, illetve vagyoni típusú, valamint a helyi adók között. A forgalmi típusú adók - egyebek között az áfa, vagy akár a telefonadó, illetve a tranzakciós illeték - óriási hátránya, hogy az inaktív rétegeket, így például a munkanélkülieket, a rokkantakat, a tartósan betegeket, a tinédzsereket és a nyugdíjasokat is sújtja.

"Lehet ugyan a tervezett új adónemet luxusáfának nevezni a kommunikáció terén, de forgalmi adó formájában ezt biztosan nem lehet megvalósítani" - mondta el az Adó Online-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. adóüzletág vezetője. Kézenfekvőnek tűnik, hogy akár a telekomadó példájára különadót vezessenek be egy-egy megadott termékre, megadott értékekkel és egy megadott kereskedelmi ponton.

Vélhetően csak a kereskedelmi lánc végén adóztatna a kormány. A gépkocsi esetében például az autóértékesítőkre vetnének ki plusz adóterhet. Ez a megoldás véleménye szerint nem sérti az európai jogokat. Az Európai Bíróságnak a korábban a helyi iparűzési adóval kapcsolatos döntése nyomán egyértelművé vált, mit számít az uniós normák szerint forgalmi adónak. Az európai direktíva csak egy forgalmi adót engedélyez, az pedig az áfa. A forgalmi adóra vonatkozó négy ismérv a következő: általánosan a termékek, szolgáltatások széles körére kivetik, összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával, az értékesítés minden fázisában megjelenik a láncban, az előző szakaszban megfizetett adó a következőben levonhatóvá válik. Ha tehát a "luxusáfát" úgy vezetik be, hogy csak az utolsó fázisban teszik rá az adófizetési kötelezettséget, akkor az vélelmezhetően nem ütközne az európai jogba.

Adótechnikailag tehát be lehet ezt vezetni, azonban adóbevételi szempontból a döntés aligha érné meg, hiszen már a 27 százalékos áfa mértéke is olyan magas, hogy a fogyasztókat arra készteti, hogy amennyiben lehetséges, inkább az országhatáron kívülről vásárolják meg a nagy értékű termékeiket - jegyzi meg Hegedüs Sándor.

Erdős Gabriella adótanácsadó is elképzelhetőnek tartja, hogy az ágazati különadók mintájára hoznák létre a luxusáfát, de hngsúlyozza: érdemben csak a konkrétumok és a jogszabály ismeretében lehet majd többet mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy - bár nem tudni a pontos szabályozást -, ha áfa típusú adó lenne az új közteher, akkor "aggályok merülhetnek fel" - fogalmaz a szakértő.

A politikai szándék világos - szögezte le az Adó Online-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője. Emlékeztetett arra, hogy a mostani Fidesz-kormány első intézkedései között törölte el a nagy értékű vitorlásokra, jachtokra, más gépjárművekre fizetendő vagyonadót, így az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer mellett csak a fogyasztást terhelő adókkal tud operálni. Ennek az állambevételi funkciója azonban erősen megkérdőjelezhető.