Pénzcentrum • 2013. március 22. 12:01
Megszállták az adóellenőrök az interneten keresztül értékesítőket - ezt támasztják alá az olvasóinktól érkezett levelek is. Eközben meglepő dolog történt egy bíróságon: nem volt hajlandó figyelembe venni egy korábban indult ellenőrzési eljárásban érintett magánszemély ügyét tárgyaló bíró azt a Kúria-ítéletet, amely százakat menthetne meg attól, hogy meg kelljen fizetniük a korábbi években indított ellenőrzések nyomán rájuk kirótt horribilis összegű adóterhet. A Kúria tegnap tájékoztatta lapunkat: anonimizált formában közzétette honlapján a három és fél hónappal ezelőtt hozott, precedens értékű ítéletét.
Sorra bünteti több tízezer, sőt előfordul, hogy százezer forintos bírsággal az adóhatóság azokat az interneten kereskedőket, akik nem adnak számlát az értékesítésükről - értesült a Pénzcentrum.hu. Az adóhatóság úgy szerez információkat az eladókról, hogy próbavásárlásokat végez, majd az aukciós oldaltól adatokat kér arról, hogy az érintett magánszemélyek mekkora forgalmat bonyolítanak az internetes webáruházban.
Az adóhatóság ugyanis azzal érvel, hogy évi 600 ezer forint bevétel után számlát kell adniuk az értékesítőknek. Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont ezt nem lehet levezetni a hatályos személyi jövedelemadó törvényből, nincs jogalapja az adóhatóságnak, hogy mindenkit számlaadásra kötelezzen, aki 600 ezer forintnál nagyobb összegben értékesít ingóságokat.
A jogszabály ugyanis csak annyit ír elő, hogy évi 600 ezer forint bevételig nem kell adóbevallást benyújtani, így adót sem kell fizetni. Akár évi 800 ezer forint bevétel is adómentes lehet abban az esetben, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, így a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek, ami azért adómentes, mert azokat a jövedelmeket sem kell bevallani, amelyek nem haladják meg a 200 ezer forintot. Ezekből a szabályokból nem vezethető le, hogy 600 ezer forint fölött üzletszerű a tevékenység, és az sem következik belőle automatikusan, hogy ezen értékhatár fölött adószámot kell kérni az adóhatóságtól - véli az okleveles adószakértő.
Lapunk információi szerint ráadásul nemcsak azokra szállt rá az adóhatóság, akiknek az értékesítései meghaladták a 600 ezer forintot. Tudomásunk van olyan esetről is, amikor néhány kiskutyát értékesített valaki az interneten keresztül, pechjére egy adóellenőrnek, nem adott számlát, emiatt megbírságolta az adóhatóság.
Mi a helyzet akkor az üzletszerűséggel?
A törvény nem határozza meg, mikor minősül üzletszerűnek a tevékenység. Az szja-törvénybe 2012 januárjától került be a gazdasági tevékenység fogalma. Eszerint gazdasági tevékenység"valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik".
Az adóhatóság szerint akkor minősül üzletszerűnek a tevékenység, ha az a magánszemély megélhetésében, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz mérten nem elhanyagolható mértéket képvisel - ez derült ki a NAV korábbi kérdésünkre adott válaszából. Az adóhatóság hozzátette: az üzletszerűség vizsgálata során az értékesített tétel mennyiségét, az értékesítés körülményeit, valamint az életszerűségét kell figyelembe venni.
A tartós vagy rendszeres értékesítés fogalmát sem határozza meg a törvény, az ellenőrzés során mérlegeli az adóhatóság az említett körülményeket. A NAV ugyanakkor felhívja a figyelmet: a rendszeresség esetén nem feltétel, hogy a magánszemély árrés elérése céljából értékesítsen, az értékesítések ismétlődése számít.
Nyilvánvalóan nem üzletszerű a tevékenység, ha például valaki egy darab festményt egymillió forintért értékesít. Ebben az esetben nem lehet lényeges szempont, hogy a bevétel jelentős mértékű-e vagy sem az adózó jövedelmi viszonyaihoz képest, az a lényeg, hogy egyetlen ingóság eladásáról van szó, ami nem számít gazdasági tevékenységnek - mutat rá Angyal József okleveles adószakértő. Üzletszerű viszont, ha a beszerzés eleve arra irányul, hogy a terméket haszonnal eladja a magánszemély. Ha például valaki vásárol egy karambolos gépkocsit, és azt javítás után rövid időn belül jelentős haszonnal értékesíti, akkor az gazdasági tevékenység. Ha viszont a megjavított gépkocsit két évig használja, majd azt követően adja el, akkor már szimplán ingó értékesítésről van szó - véli az okleveles adószakértő.
Mi a helyzet a számlaadással?
Nagy kérdés, mikor kell adószámot kérniük, és számlát kiállítaniuk az ingóságokat értékesítőknek? Angyal József szerint téves a NAV álláspontja, hogy 600 ezer forint bevétel fölött feltétlenül adószámot kell kérniük a magánszemélyeknek. Nem kerülnek ugyanis kedvezőbb helyzetbe azok, akik nem kérnek adószámot azokkal szemben, akik kérnek, és az idei évtől már 6 millió forint bevételig válaszható alanyi adómentességet kérik az általános forgalmi adózásban. Vagyis véleménye szerint a számlaadás elmulasztása miatt nem jogos az adóhatóság büntetése.
Ráadásul az Európai Unió áfairányelvének 214. cikke arról szól, hogy azokat a személyeket kell egyedi adószámmal nyilvántartani, akik az érintett tagállam területén olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végeznek, amely őket a levonási jog gyakorlására jogosítja. Márpedig a Kúria nemrégiben hozott ítéletéből kiolvasható, hogy akkor nyílik meg az adólevonási jog, ha valaki átlépi az alanyi adómentes határt, ez mint említettük, jelenleg évi 6 millió forint.
Az okleveles adószakértő mindezek ellenére azt tanácsolja, hogy ha valaki milliós tételben értékesít a neten, akkor kérjen adószámot. Az adószámot a törvény szerint az adóköteles tevékenység megkezdése előtt kell igényelni. Ha valaki később ocsúdik fel, akkor a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is jeleznie kell.
Idén január elsejétől lépett hatályba az a szabály, hogy a magánszemélyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző adózók tevékenységi köreit az úgynevezett ÖVTJ-kód szerint kell bejelenteni az adóhatósághoz. Az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló közigazgatási és igazságügyi minisztériumi rendelet tételesen felsorolja a különböző tevékenységi köröket. A csomagküldő, internetes kiskereskedelem hat számjegyű kódja: 479102
Nagyon fontos megjegyezni, hogy az évi 6 millió forintnál kisebb értékben eladóknak mindenféleképpen érdemes az általános forgalmi adózásban alanyi adómentességet kérni, így nem kell az áfával vesződniük. Csak azoknak ajánlott egyéni vállalkozói igazolványt kiváltani, akik cégek részére is értékesítenek. Az egyéni vállalkozókat ugyanis tetemes járulékteher sújtja.
Az egyéni vállalkozói terhekről OLVASD EL korábbi cikkünket: Tízezrekkel kereshetsz többet 2013-ban: az utolsó esély
Az ingó értékesítésből származó jövedelem utáni adózásról bővebben ITT OLVASHATSZ:
Interneten adod el a cuccaidat? Így úszhatod meg az adózást
Mi folyik eközben a bíróságon?
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A Kúria tavaly decemberben hozott ítéletét nemcsak az adóhatóság, hanem a bíróság sem hajlandó figyelembe venni. Az ítéletben foglaltak az interneten keresztül értékesítő emberek százait menthetné meg attól, hogy meg kelljen fizetniük a korábbi években indított ellenőrzési eljárások során rájuk kirótt horribilis összegű adóterhet - értesült a Pénzcentrum.hu. A Kúria tegnap tájékoztatta lapunkat arról, hogy anonimizált formában közzétette honlapján a három és fél hónappal ezelőtt hozott, precedens értékű ítéletét. Eközben az adóhatóság egyre nagyobb erőket mozgósít az interneten értékesítők megbüntetésére.
Egy héttel ezelőtti írásunkban felhívtuk a figyelmet arra, hogy pánikszerűen próbálja horribilis büntetésekkel lezárni az adóhatóság az interneten ingóságokat értékesítő magánszemélyek ellenőrzését. Ehhez a Kúria is asszisztált annyiban, hogy nem tette idejében közzé honlapján a 2012. december 6-án született ítéletét, amely kimondta: nem minősül üzletszerűnek a 2012. január 1. előtti értékesítés, ha az ellenértéke nem haladta meg az áfatörvényben meghatározott alanyi adómentességi határt, vagyis a 4, illetve 2008-tól az 5 millió forintot. Ezekben az esetekben jogtalanul állapított meg az adóhatóság brutális összegű személyi jövedelemadót, illetve egészségügyi hozzájárulást.
Ehelyett a Kúria Sajtótitkársága kiadott egy tájékoztatót a Kúria elvi állásfoglalásáról az ingó értékesítés üzletszerűségének megítéléséről, amely az ítéletnek pont azt a részét nem tartalmazta, ami megmenthetné a horribilis összegű büntetésektől azokat, akik az elmúlt években pár millió forint bevételt szereztek az interneten keresztül eladott ingóságaik értékesítéséből.
Erről szóló korábbi írásunk: Kisemberekre vadászik a NAV, a Kúria is segédkezik
A Kúria tegnap szerkesztőségünknek küldött levelében közölte, hogy a 2013. január 9-ei keltezéssel a Kúria honlapjára feltett "a Kúria elvi állásfoglalásáról ingó értékesítés üzletszerűségének megítéléséről" című tájékoztatóhoz csatolva megtalálható a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.721/2011/6. sz. ítélete is, természetesen anonimizált formában.
Mindezek után egy e heti bírósági tárgyaláson a következő történt egy szintén pár millió forint bevételért ingóságokat értékesítő magánszemély ügyében: a tárgyalást vezető bíró nem volt hajlandó figyelembe venni az előterjesztett konkrét Kúria-ítéletet, hanem felfüggesztette a tárgyalást arra hivatkozva, hogy megvárja, mint mond a Kúria egy másik hasonló ügyben.
Amikor a bíró szerint az Alaptörvény felülírja a konkrét jogszabályt
A Pénzcentrum.hu Reszkessetek, adózók! Fenyeget az új alkotmány réme című cikkében egy évvel ezelőtt számolt be arról az ügyről, amelyben az említett bíróság várja a Kúria újabb ítéletét. Mint megírtuk, a Fővárosi Törvényszék az Alaptörvényre hivatkozva hagyta helyben az adóhatóság határozatát. Az indoklás a következő volt: az szja-törvény perben vitatott passzusa akkor érheti el az Alaptörvény 28. cikkében meghatározottak szerint a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célját, ha az adóhatóság értelmezését fogadjuk el.
A 28. cikk szerint "a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak". A bíró ezen elv mentén azt állapította meg, hogy az szja-törvény vonatkozó rendelkezése az adóhatóság értelmezésének elfogadása esetén érheti el a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célját.
Mint már többször megírtuk, az szja-törvény 2005. január 1-jétől 2011. december 31-ig úgy rendelkezett, hogy akkor minősült üzletszerűnek az ingó értékesítés, ha az átruházás ellenérték fejében történt, a magánszemély az általános forgalmi adó hatálya alá szabályszerűen bejelentkezett, és megnyílt az adólevonási joga.
Ezzel szemben az adóhatóság a 2010-ben hozott határozataiban közölte, hogy "az szja-törvény nem határozza meg sem a rendszeresség, sem az üzletszerűség fogalmát, ezért az adott szó köznapi értelmezését kell alapul venni. A közfelfogás szerint pedig üzletszerű az a tevékenység, amelyet akár eseti alkalommal, akár ismétlődően vagy állandó jelleggel végez a magánszemély ellenérték fejében, haszonszerzés céljából". Ez úgy fordulhatott elő, hogy a NAV a 2004-ben hatályos törvényszövegre alapította a határozatait, és nem vette figyelembe, hogy 2005 januárjától módosult a jogszabály. Ezt a gyakorlatot hagyta jóvá az ügyben eljáró bíró.
Kolláth György alkotmányjogász, címzetes egyetemi docens a Pénzcentrum.hu kérdésére egyértelműen leszögezte: az említett ügyben nem lehet az Alaptörvény 28. cikkére alapozni a bírósági döntést. Az Alaptörvényben foglaltakra hivatkozva sem lehet olyan rendelkezést feltámasztani, amely egyszer már kikerült a jogrendszerből. Hozzátette: véleménye szerint a jogszabályok értelmezésére vonatkozó 28. cikk alapjaiban idegen az alkotmányosságtól, s azon belül a demokratikus jogállamiságtól, így általában és konkrétan is alkotmánysértő. Kiüresíti ugyanis az alkotmányosság alapelveit, az egész Alaptörvényt meghatározó normáit. Felmerül ugyanis a kérdés, hogyan lehet egyszerre jogállamiságról, a törvény uralmáról rendelkezni, miközben a 28. cikk lényegében zárójelbe teszi a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot, a normavilágosságot és a bírói függetlenség lényegét alkotó fair eljárást és szabad mérlegelést.
Takács Albert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője is osztotta azt a véleményt, hogy nem lehet az Alaptörvényben foglaltakra döntést alapítani akkor, amikor van olyan jogszabály, amely konkrét, részletes szabályt rögzít. Az alkotmányjogász a Klubrádiónak nyilatkozva leszögezte: ősrégi római jogi elv, hogy a speciális szabály mindig az általános szabály felett áll. Ezt az Alaptörvény 28. cikke sem írja felül.