Rengeteg pénzt elbukhatsz: nézd meg az adófolyószámládat!

Olvasónk 2009 júniusában kapott adófolyószámla-kivonatot az adóhatóságtól, amelyen az szerepelt, hogy 10 000 forint tartozása van az illetékszámlán, ezzel szemben azonban 12 437 forint többletet mutatott a késedelmi pótlék számlája. Az értesítőn az állt, hogy a folyószámla összegyenlege 2 437 forint pozitívumot mutat.

Mit tesz ekkor az egyszeri adózó? Megnyugvással hátradől a karosszékében, és úgy gondolja, minden rendben van, hiszen az adóhatóság azt közölte vele, hogy pozitív a folyószámlájának az összegyenlege. Olvasónk is így tett.

Az értesítőben egy szó nem esett arról, hogy a túlfizetés nem egyenlíti ki automatikusan a tartozás összegét. Az adózás rendjéről szóló törvény (art.) szerint az adózónak kérnie kellett volna, hogy a késedelmi pótlék számlán kimutatott többletet vezessék át az illetékszámlára, és így valóban eltűnt volna a tartozás, sőt megmaradt volna 2 437 forint. Erre azonban az adóhatóság nem hívta fel az értesítőben a figyelmét.

Az art. előírja az adóhatóság számára, hogy megadja az adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást, megismertesse vele az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét, és nem utolsó sorban figyelmeztesse jogainak érvényesítésére. Az adófolyószámlákon viszont nem figyelmezteti az adózókat a hatóság, hogy a pozitív egyenleg nem azt jelenti, hogy a többletük automatikusan kiegyenlíti a tartozásukat, csak akkor, ha átvezetést kérnek a két számla között.

Olvasónk egy év múlva, a 2010 júliusában kézhez kapott folyószámla-kivonatából értesült arról, hogy továbbra is fennáll a 10 000 forint illetéktartozása, a késedelmi pótlék számlán szereplő összeg viszont 12 437 forintról 11 430 forintra apadt. Az illetéktartozásra ugyanis 1 007 forint késedelmi pótlékot számolt fel az adóhatóság, amit levont a többletből. Ekkor kezdett gyanakodni, hogy esetleg nem jól értelmezi a pozitív egyenleg fogalmát. Az adóhatóság a kiküldött értesítőben hosszasan részletezte, hogyan keletkezett a késedelmi pótlék, de ekkor sem figyelmeztetett arra, hogy az adózó kérheti a többlet átvezetését a tartozást mutató számlára.

Az ügyben érintett adózó felkeresett egy budapesti adóhivatalt, ahol az ügyintéző tájékoztatta az átvezetési kérelem lehetőségéről, és segített a nyomtatvány kitöltésében. A hivatalnok már azt közölte az adózóval, hogy a néhány nappal korábban kézhez kapott folyószámlán szereplő 11 430 forint helyett már csak 10 162 forint a többlet. Olvasónk a szükséges nyomtatványon kérte, hogy az összegből 10 000 forintot vezessenek át az illetékszámlára, 162 forintot pedig visszaigényelt. Majd dolga végeztével elégedetten hátradőlt abban a bizonyos karosszékben.

Egy évig létezhetett abban a tudatban, hogy sikerült egy adóügyet elintéznie. Mindaddig, amíg 2011 júliusában meg nem kapta a következő adófolyószámláját, amelyen megdöbbenve tapasztalta, hogy még mindig megvan a 10 000 forint illetéktartozása, miközben eltűnt a késedelmi pótlék számlán egy évvel korábban még meglévő, 11 430 forint többlete. Az összeget 1 268 forinttal csökkentette az illetéktartozásra kirótt késedelmi pótlék, a maradék 10 162 forintot pedig "elévülés miatti rendezésre" hivatkozva törölte az adóhatóság. Az adózó ekkor észrevételt tett a folyószámlára, hivatkozva az egy évvel korábban kért átvezetési kérelmére.

És most jön az igazi csavar a történetben. Az adóhatóság az észrevételre válaszolva 2011 októberében arról tájékoztatta az adózót, hogy a 2010 augusztusában beadott kérelmét 2010 szeptemberében elutasították. A határozat postázásáról készült tértivevény az adózó "nem kereste" megjelöléssel érkezett vissza. Közölte továbbá, hogy az illetékszámlán továbbra is fennáll a 10 000 forint tartozás. A határozatot azonban nem küldte ki újra.

Olvasónk idén áprilisban úgy döntött, rendezi a folyószámláját, ezért ismét felkeresett egy fővárosi adóhivatalt. Meg szerette volna tudni, miért utasították el az átvezetési kérelmét. A hivatalban közölték vele, hogy csak 300 forint illeték megfizetése után adhatnak ki másolatot a határozatról. Befizette az illetéket, és megkapta a dokumentumot. Megdöbbenve tapasztalta, hogy a 2010 szeptember 1-jén kelt határozatot a korábbi lakcímére postázták, ahonnan már 2008-ban elköltözött, és ezt be is jelentette az adóhatóságnak, noha ezt nem lett volna kötelező megtennie. Az új címét jelölte meg a később beküldött adóbevallásaiban, az említett adófolyószámla-kivonatok is már oda érkeztek, ráadásul az adóhatóság a Központi Lakcímnyilvántartó adatait használja a postázáskor. Kérdésére, hogy miért a korábbi lakcímére küldték a határozatot, nem kapott választ az ügyintézőtől.

Miután az átvezetési kérelmet elutasító határozatot rossz címre postázta az adóhatóság, esélye nem volt az adózónak, hogy fellebbezzen ellene. Pedig lett volna mit kifogásolnia.

A 2010 szeptemberében kelt határozatban ugyanis az szerepel, hogy a késedelmi pótlék számlán fennállt, összesen 10 162 forint többlet 2008. december 31-én elévült! Az illetéktartozás pedig 2009 februárjában keletkezett, így azt nem lehetett kiegyenlíteni a pótlékszámlán ugyan még közölt, de a határozat szerint már nem létező többletből.

Az art. szerint a túlfizetés visszaigényléséhez való jog 5 év elteltével elévül. Vagyis a többlet átvezetését sem lehet kérni egy másik adószámlán fennálló tartozás kiegyenlítésére. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból vagy kérelemre az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli. Miután az említett esetben az adóhatóság szerint a többlet már elévült, amikor az illetékfizetési kötelezettség keletkezett, nem volt mit kiegyenlíteni a túlfizetésből, ezért törölte az összeget.

A határozattal kapcsolatban több kérdés merül fel:

1. Hogyan szerepelhetett 12 437, majd 11 430 forint többlet a 2009 júniusában, illetve a 2010 júliusában lezárt számlákon, amikor 2008. december 31-én abból 10 162 forint már elévült?

2. Hogyan lehetett a 2008. és a 2009. évre keletkezett késedelmi pótlékot jóváírni a többletből, ha annak már 2008 végén el kellett volna évülnie?

3. Miért nem évültette el az adóhatóság a teljes 12 437 forintos többletet 2008. december 31-ei dátummal, miért csak az illetéktartozásra kirótt pótlékkal csökkentett összeget törölte el?

4. Miért küldött egyetlen iratot, az átvezetési kérelmet elutasító határozatot rossz címre az adóhatóság?

Mit tegyen az adózó a folyószámla-kivonattal?

Az említett eset számos tanulsággal szolgál az adózók számára. Pórul járhat az, aki nem veszi komolyan, hogy tüzetesen át kell néznie az adófolyószámlájáról szóló értesítést.

Először is fontos tudni, hogy csak azok kapnak értesítőt, akiknek az adószámláján kimutatott tartozás vagy túlfizetés összege eléri az 1 000 forintot. Aki késett a kötelezettségei befizetésével, annak a felszámított késedelmi pótlékról is értesítést kell kapnia. Azok az adózók, akik a bevallásukat elektronikus úton nyújtották be, nem kapnak papír alapon értesítést, hanem az Ügyfélkapun keresztül folyószámlájuk állapotát folyamatosan lekérdezhetik és a pótlékértesítőjüket is ott tekinthetik meg. Fontos, hogy a folyószámla-kivonatokat az elévülési időn belül érdemes megőrizni!

Elaltathatja az adózókat, ha túlfizetés szerepel az adó-folyószámlájukon valamely adónemben, ami több, mint amennyi tartozásuk van egy másik adó- vagy illetékszámlán. Ebben az esetben ugyanis az adóügyekben nem kellőképpen tájékozott adózó számára csak annyi derül ki a folyószámlájából, hogy a többlete meghaladja a tartozás összegét.

Pár ezer forintos tartozás is tízezer forintra duzzadhat pár év alatt a bírságokkal és a pótlékokkal együtt. A kimutatott hátralékot érdemes azonnal megfizetni, vagy az esetleg egy másik adónemben fennálló többlet átvezetésével kiegyenlíteni.

Nem számít feltétlenül jó hírnek, ha valamely adónem számláján többlet szerepel. Előfordulhat például, hogy valaki ugyan megfizette az adóját, viszont nem adott be bevallást. A folyószámla ezért úgy néz ki, mintha a kelleténél több adót fizetett volna be, miközben csak az esedékes kötelezettségének tett eleget. Az adóbevallás elmulasztásáért viszont akár 100 ezer forint bírságot is kiróhat az adóhatóság, és egyből negatív lesz az adózó egyenlege.

Ha az adózónak nincs adótartozása, és eleget tett a bevallási kötelezettségeinek, akkor akár vissza is kérheti a túlfizetését. Ebben az esetben azonban nagy esélye van arra, hogy ellenőrizze az adóhatóság. Ehelyett célszerű inkább a később esedékes adókötelezettséget rendezni a túlfizetés összegéből. Előtte azonban mindenképpen érdemes tájékozódni arról, hogy valóban szerepel-e többlet az adózó folyószámláján!

Ha viszont az adózónak évekig nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, akkor ügyelnie kell arra, hogy a többletet még az elévülési időn belül visszakérje, különben azt - mint korábban említettük - hivatalból törli az adóhatóság.