Itt van Orbán és Matolcsy öt új adója: íme a részletek

PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK BEVEZETÉSE

A költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében 2013. év elejétől sor kerül egy új, a pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték bevezetésére. Az illeték tervezett általános kulcsa 0,1%. Az új adónem gyakorlatilag egy forgalmi típusú adó, így - mint írják- jól illeszkedik a kormány indirekt adók súlyának növelését célzó adózási stratégiájába. A kormány szerint további előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így igen alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Az adó elkerülésének visszaszorítása érdekében az adó bevezetésével párhuzamosan sor kerül az elektronikus fizetésre ösztönző adóelemek és intézkedések bevezetésére is.

Mint írják, az adónem mind jellegében, mind mértékében hasonló az Európai Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóhoz. Egyes tevékenységek külföldre való kiszervezésének elkerülése érdekében ugyanakkor az adónem bevezetésekor figyelmet fordítottak arra, hogy az minél kevésbé mobil adóalapot terheljen. Az adó így alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki. A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében szükséges az adó mértékének maximalizálása vagy annak degresszív kialakítása.

Az adó bevezetéséből 130-228 milliárd forint bevételt várnak. A 130 milliárd forintos bevétel eléréséhez az adó tranzakciónkénti értékét nem kevesebb, mint 30 ezer Ft-ban maximálják. További lehetséges, a bevételt növelő elem lehet, ha az adó felső határa magasabb értékben kerül meghatározásra, ha az adó nem maximalizált értékkel, hanem sávosan, bizonyos értékhatár fölött 0,01 százalékos kulccsal kerül bevezetésre, illetve ha az elektronikus fizetések ösztönzése érdekében a készpénzfelvételi tranzakciók esetében magasabb kulcs kerül meghatározásra.

TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSI ADÓ BEVEZETÉSE

A bevételek növelését szolgálja a távközlési szolgáltatásokra kivetett, indirekt adó bevezetése. A 2012-es költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében az adónem már az idei év közepétől bevezetésre kerülne. Mint írják, az adó illeszkedik a kormány jövedelmi adók súlyának csökkentését és az indirekt adók súlyának növelését célzó politikájába. Hasonló, fogyasztási típusú telekommunikációs adóra találhatunk példát az Egyesült Államok számos tagállamában és Máltán. Az adó általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint. Az adónem bevezetése 2012-ben - a kormány várakozásai szerint- szerint 30 milliárd forint, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.

AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJÁNAK FENNTARTÁSA

Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetésre kerül az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadó, amelyből a költségvetésnek a tavalyi évben 99,0 milliárd forint bevétele származott.

A jelenlegi 8 százaléknál magasabb, 16 százalékos kulccsal továbbra is fennmarad ugyanakkor az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója, ami a társasági adóétól csak kismértékben eltérő alapra került kivetésre. Az adóalap szélesítése érdekében az adónem egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztésre kerül. Az adóalap szélesítését jelenti az ágazati különadók megszűnése is, hiszen annak összegével az adóalap korábban csökkenthető volt. Az adónem ilyen formában való fenntartása a várakozások szerint 55 milliárd forint többletbevételt eredményez az adónem megszüntetésével számoló korábbi forgatókönyvhöz képest.

EGYSÉGES BIZTOSÍTÁSI ADÓBEVEZETÉSE

Bár a pénzügyi szervezetek különadója a kormány eredeti szándékai szerint 2014-re kivezetésre kerül, egy, a biztosításokra kivetett adó hosszú távú fenntartását számos EU tagország példája és a biztosítási szektor áfa-mentességéből fakadó gazdaságtorzító hatások egyaránt indokolják. A kormány szándékai szerint ezért a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adó kerül bevezetésre.

Mint a program fogalmaz, az új adó kialakítása során figyelembe veszik a más európai országokban alkalmazott, biztosításokat terhelő adók jellemző gyakorlatát és mértékét, így eltérő mértékű adó kerül kivetésre a különböző típusú biztosításokra. Az új adó alól így mentesülnek életbiztosítások, amellyel a kormány első sorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10 százalékos, a casco biztosítások esetében 15 százalékos kulcsot kívánnak meghatározni, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében - a baleseti adó beépítésével - 30 százalékos kulcs kerül bevezetésre. Az átalakításból - a különadó mértékének megfelezésével számoló alap forgatókönyvünkhöz képest - 15 milliárd forint többletbevételre számítanak.

FORDÍTOTT ÁFA BEVEZETÉSE A MEZŐGAZDASÁGBAN

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására (az aratások kezdő időpontjára) való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-től kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett. A fordított áfa bevezetése kapcsán 10 milliárd forint eredményszemléletű többletbevételt várnak 2012-ben, 15 milliárd
forintot 2013-ban.

A KISADÓK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE

Az adórendszer egyszerűsítése végett indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, melyek nem hoznak jelentős bevételt - írja a Széll Kálmán Terv 2.0- , ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése. Ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. A fentiek mellett megszüntetik a gyógyszertár szolidaritási díjat, a magánszemélyek 98 százalékos különadóját és a katasztrófavédelmi hozzájárulást, melyek összességében mintegy 2 milliárd forint kiesést jelentenek.