A magyar munkavállalók nagy többsége, 75 százaléka jelen van a közösségi oldalakon, közel 15 százalékuk pedig már ezeket a felületeket, illetve szolgáltatásokat használja elsődlegesen munkakeresésre - derült ki a Randstad Workmonitor legfrissebb nemzetközi felméréséből. Bár a közösségi média-használat még elsősorban magáncélú, a portálokon található információk egyre jobban befolyásolják az álláskeresést. A megkérdezettek többsége például nem jelentkezne egy olyan cég álláshirdetésére, amelyről kedvezőtlen híreket olvasott a közösségi oldalakon.
A felmérésben részt vevők 71 százaléka ugyan tudja, hogy a profilját a munkaadók is megnézhetik, ennek ellenére elsősorban személyes és nem szakmai információkat osztanak meg, adatlapjukat is ennek megfelelően alakítják ki. Ez azonban részben annak a következménye, hogy Magyarországon még sokkal nagyobb az általános portálok látogatottsága, ahol az ismerősökkel való kapcsolattartásra helyezzük a hangsúlyt. Az iWiW-nek 4,5, a Facebooknak mintegy 2,5 millió regisztrált tagja van, míg a kimondottan szakmai kapcsolatépítést szolgáló LinkedInen nagyjából 130 000 magyar munkavállaló regisztrált.
Jankovich Ilona, a Randstad Hungary ügyvezetője szerint azonban az álláskeresésben egyértelműen az utóbbihoz hasonló portáloké a jövő. "Ezek az oldalak kimondottan a korábbi és jelenlegi munkatapasztalatok megosztásáról, nem pedig a személyes tartalmak feltöltéséről szólnak, így a szakmai kapcsolatfelvételre is sokkal több lehetőséget biztosítanak. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó munkatársaink is jelen vannak a közösségi oldalakon, és kezdeményezik üzleti csoportok alakulását, a szakmai tudás megosztását. Így olyan tehetségeket fedezhetünk fel, akikhez a hagyományos csatornákon csak nehezen jutnánk el" - mondta a szakember.
A kutatás szerint világszerte növekszik a közösségi portálok és a munka kapcsolatának jelentősége. Különösen a sok fiatal dolgozóval rendelkező államokban domináns ezeken a csatornákon a munkavállalói szerep. Indiában például a megkérdezettek 60 százaléka a kollégáival is Twitteren tartja a kapcsolatot, és 79 százalékuknak származott már üzleti előnye a közösségi média használatából. "A magyarok számára talán a lengyel adatok a legérdekesebbek, Közép-Európában ők aknázzák ki legjobban a Facebook, a Twitter vagy a LinkedIn lehetőségeit. Lengyelországban például 36 százalék bízik abban, hogy pusztán a közösségi média segítségével is találna állást, de ehhez hozzájárul, hogy a válaszadók 37 százaléka elsősorban munkavállalóként jelenik meg ezeken az oldalakon" - mondta Jankovich Ilona.

Régen látott munkaerőpiaci válság körvonalazódik: egyre több magyar retteghet a kirúgástól 2025-ben?
Miközben a munkaerőpiac első ránézésre stabilnak tűnhet, a felszín alatt komoly átrendeződés zajlik, erre pedig jobb felkészülni.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
A jövő oktatásának legfontosabb kérdése: kiválthatja az AI a hagyományos tananyagot?
A Tudományos Diákköri Mozgalom már évtizedek óta szerves része a magyar felsőoktatásnak.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


