Biztosítás juttatásként: jobb, mint a fizetésemelés?

Az ilyen jellegű "gondoskodás" elemei többek között a csoportos személybiztosítás, a unit-linked termékek, valamint az egyéni kockázati, baleset és egészségbiztosítások, amik mind a két fél számára előnyösek lehetnek. A vállalatok költségeinek legnagyobb részét a dolgozók bérei és ennek járulékai teszik ki, így ha sikerül olyan juttatást találni, ami után kevesebbet kell fizetni, akkor az ilyen megtakarításokkal sokat spórolhat a vállalat.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatás és a bérben adott juttatás adózási szempontból komoly különbségeket is jelenthet a munkaadónak, és a munkavállalónak egyaránt.

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője kérdésünkre elmondta, hogy mivel a személyi jövedelemadó törvény tételesen felsorolja, hogy milyen juttatások adhatóak a cafetéria rendszer keretein belül, törvénymódosítás kellene ahhoz, hogy ebbe a biztosítások széles körét is belevegyék. Az utóbbi időszakban viszont nem úgy tűnik, hogy erre sor fog kerülni, bár a jelenlegi szűk kedvezményi háttérhez nem valószínű, hogy hozzányúlnak, de annyi biztos, hogy bővíteni semmiképp sem fogják.

Demetrovics Gergely, a KPMG vezető menedzsere is alátámasztotta, hogy a biztosításokat, mint ösztönző juttatási formát a cégek ritkábbanalkalmazzák, inkább a nyugdíjpénztári befizetések a gyakoribbak, bár a unit-linked biztosításokkal azért lehet találkozni a javadalmazási rendszerekben.

Jelenleg ugyan a személyi jövedelemadó kulcsának változtatása van napirenden, mégis elképzelhető, hogy ha egykulcsos rendszert vezetnének be, akkor a kedvezményeket is megnyirbálnák, bár ez egyelőre nem valószínű.

Tisztán adómentes biztosítások

Bár a biztosításnak vannak fajtái, amelyek után nem kell adót fizetni, Ágoston Katalin, a Deloitte adómenedzserének tapasztalatai szerint ezt nem szokták a cafetéria elemei közé sorolni. Ezt a fajta juttatást, mivel ennek a fizetése az egyéb juttatásokkal szemben nincs felső határhoz kötve, azok felett adják, leggyakrabban olyan munkakörökben, ahol már az ember az érték. Egy felsővezető például sokkal nehezebben pótolható a vállalkozás életében.

Adómentes béren kívüli juttatásnak a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a balesetbiztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja számít. A maximum juttatási összeg nincs megszabva, ami nagy előnye a 400 ezer forintos korláttal rendelkező egyéb juttatásokkal szemben.

Ezek a felsorolt biztosítások mind a munkáltató, mind a dolgozó számára teljesen adómentesek, nem kell utána semmilyen kötelezettséget teljesíteni. Itt ugyanaz a fenti számítás érvényes, vagyis ha 50 ezer forintot szeretne plusz juttatásként a foglalkoztató a dolgozónak adni, akkor ez neki 50 ezer forint kiadást jelent, a dolgozónak pedig 50 ezer forint jövedelmet.

A felsoroláson kívül eső biztosítás típusok, mint a csoportos személy vagy a unit-linked biztosítások azonban adókötelesek. Ennek az az oka, hogy ha a munkáltató fizeti a dolgozó után a biztosítási díjat, akkor a dolgozónak ebből jövedelme származik, ami után meg kell fizetni a meghatározott kötelezettségeket.

Csoportos biztosítások

A csoportos személybiztosítás a munkáltató által a munkavállaló részére kötött élet-, baleset- és betegségbiztosítási eseményekre szóló fedezet. Ez a fedezet területi és időbeli korlátozás nélkül kiterjeszthető. Egy adott terméken belül minden igénynek megfelelő komplex csomagot állíthat össze a munkáltató a dolgozók számára. Előny a vállalkozás szempontjából, hogy a csoportos személybiztosítás nem személyhez kötött, hanem munkakörhöz (esetleg beosztáshoz, munkaviszonyban eltöltött időhöz, életkorhoz, vagy más közös ismérvhez, pl: 55 éven felüli munkavállalók nyugdíjbiztosítása vagy osztályvezetők életbiztosítása), vagyis változhatnak azok a személyek, akik egy csoporton belül lesznek biztosítottak.

Előnyei közé tartozik az adómentes térítés káresemény esetén, illetve az is, hogy adómentes a díj a kockázati, illetve a baleseti fedezetek esetén, mivel ezeket adómentesen lehet nyújtani a dolgozónak.

A munkáltató szempontjából azonban az adóköteles része ennek még mindig kevesebbe kerülhet, mint ha munkabérként szeretné kifizetni ugyanezt a nettó összeget. Ágoston Katalin szerint ez annak köszönhető, hogy a csoportos biztosítás természetbeni juttatásnak minősül. Így ha ilyen biztosítást köt a foglalkoztató, akkor 54 százalék adót kell fizetni, mivel természetbeni juttatásról van szó, és ezen felül még a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékkötelezettség is fennáll az adóval növelt értéken, illetve 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni.

Unit-linked biztosítások

A munkaadói gondoskodás következő lehetséges formája a unit-linked biztosítások, amik tulajdonképpen befektetésekkel kombinált életbiztosítások. Ezek a munkáltató számára fontos, kiemelt munkatársak hosszú távú motiválásának jó eszközei lehetnek. A unit - linked lényege, hogy megválasztható, hogy a befizetett díj egy része milyen típusú és kockázatú befektetésekbe (eszközalapokba) kerüljön.

Adózási szempontból az előnyei közé lehet sorolni, hogy a biztosító szolgáltatása (haláleset vagy elérés esetén) adómentes, nem kell utána sem kamatadót, sem öröklési illetéket fizetni. Ezen felül adómentes lehet a kockázati és baleseti díjrész megtérítése, és itt lehetőség van adókedvezmények kihasználására, de csak abban az esetben, ha a magánszemély a szerződő.

Az élet- és nyugdíjbiztosítási díj 20 százalékával, de legfeljebb (a többi korlátozottan igénybe vehető kedvezménnyel közösen) 100 ezer forinttal csökkenthető a személyi jövedelemadó, amennyiben legalább 10 évre szól a szerződés. Amennyiben a tárgyévben az előző évhez képest több pénzt fizet be a szerződő, akkor a díjnövekmény 10 százaléka is elszámolható személyi jövedelemadó kedvezményként. A szintén legalább 10 éves futamidővel rendelkező életbiztosítások kamatadó mentesek.

A felső korlát, amekkora jövedelem felett nem lehet teljes összegben igénybe venni a biztosítások adókedvezményét, 3,4 millió forint. Az abszolút korlát azonban 3,9 millió forint, viszont minél több jövedelme van az illetőnek annál kevesebb a kedvezmény, mivel mindig csak annyit lehet igénybe venni, amennyi a 3,4 millió forintot meghaladó jövedelem 20 százaléka és a 100 ezer forintos igénybevételi határ különbözete. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek 3,6 millió forint az éves jövedelme, akkor az igénybe vehető kedvezmény összege 100 ezer forintról 60 ezerre csökken.

Ezzel viszont pont azt a kört zárják ki a kedvezmények igénybevételének lehetőségéből, akik esetében már érték lenne egy ilyen jellegű biztosítás. Vagyis a felsővezetők a jövedelmi szintből adódóan már nem vehetnek igénybe ilyen adókedvezményt - mondta el Ágoston Katalin.

A kedvezmények ellenére a dolgozónak is és a munkáltatónak is adót kell fizetnie a unit-linked biztosítások után. A dolgozó számára a munkáltató által fizetett biztosítási díj az összevonandó jövedelmek körébe tartozik, vagyis ugyanúgy kell utána személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizetnie mint ha bérként kapta volna meg ezt az összeget.

A cég által fizetett biztosítási díja személy jellegű ráfordítás, egyéb személyi jellegű (szociális) kifizetések között elszámolandó, ha a kedvezményezett a magánszemély.

A biztosítási szolgáltatás, vagyis a kifizetett biztosítási összeg haláleseti, rokkantsági, baleseti szolgáltatás esetén adó- és járulékmentes. Viszont minden olyan kifizetés, mely nem biztosítási esemény miatt következik be, a magánszemély adóköteles bevétele.

Adóköteles vagy természetbeni juttatás?

A következő ábra szemlélteti az adóköteles és a természetbeni juttatásként adható biztosítások után felmerülő adókötelezettségeket. Az összehasonlíthatóság kedvéért 100 ezer nettó vagyoni értékből indultunk ki és feltételezzük, hogy a munkáltató magára vállalja az egyéni biztosítás adóterhét is. Az adóköteles biztosítási díjnál két esetet lehet megkülönböztetni Hőgye Krisztina, a PricewaterhouseCoopers adómenedzsere szerint. Az első esetben a magánszemély magasabb egyéb jövedelemmel rendelkezik, így a biztosítási díj után az szja tábla legfelső sávja alapján 36% személyi jövedelemadó, valamint 4% különadó fizetési kötelezettsége van, magánszemélyeket terhelő nyugdíjjárulék viszont a járulékplafon elérése miatt már nem lett számolva. A második esetben pedig - alacsony egyéb jövedelmet feltételezve - az adótábla legalsó sávja szerint, 18%-os személyi jövedelemadóval készült a kalkuláció.

Társasági adó szempontjából a munkavállalóknak adott biztosítási díj elismert költségnek minősül.

Biztosítás a cafetéria keretein belül?

Hőgye Krisztina szerint az életbiztosítások cafetéria rendszerbe való beillesztése jó lehetőség lehet a cégek számára, hiszen a cafetéria, mint rugalmas juttatási rendszer, jelentős munkaerő-megtartó képességet rejt magában. Főleg az olyan munkavállalók számára lehet vonzó cafetéria keretében életbiztosítást választani, akik nem szeretik az egyes bónokkal (étkezési jegy, üdülési jegy, kultúra utalvány stb.) járó kötöttségeket. Az életbiztosítás szintén vonzó lehet azok számára, akik előre szeretnének gondoskodni hozzátartozóikról egy esetleges szomorú esemény bekövetkezte esetén.

Mint ahogy ismeretes, a cafetéria rendszer alkalmazása ma már Magyarországon is elterjedt, így bevezetésével egy előre meghatározott keret terhére bérünk mellé különböző termékek és szolgáltatások közül választhatunk.

Azok számára, akik egyébként is érdeklődnek egy életbiztosítás kötése iránt, kifejezetten vonzó lehet, ha a munkáltató a bér mellé szánt juttatási csomag részeként kínálja azt. Azok pedig, akik eddig nem is gondolkodtak egy biztosítás kötésén, megismerhetik a különböző termékeket, jobb esetben anélkül, hogy egy fillérjükbe került volna...