Beletörődés helyett hit - ellenzéki talk-show (az Orbán-beszéd)

Orbán szerint a magyar gazdaság nem a saját lábán áll. A gazdaság működésében jelentős a külső forrásbevonás. A volt miniszterelnök szinte sulykolta, hogy az emberek életszínvonala az utóbbi pár évben milyen drámai mértékben romlott. Ahogyan az MSZP sikerpropagandája is eltúlzott lehet, a Fidesz sokszor nemzethalál víziója legalább ilyen szélsőségesnek tűnik.

Többre vagyunk képesek - mondta Orbán. Ahogy azonban a beszédből kitűnik az erősebb hit, a magabiztosság az erősebb államra vonatkozik, amelyik állásokat teremt, béreket emel, támogat, árakat szab meg, és kevésbé hangsúlyozódik a vállalkozói kreativitás, a verseny, az öngondoskodás mint hosszú távon fenntartható fejlődési pálya. Valóban többre lehet képes a magyar gazdaság - a felvetés helyes -, ugyanakkor nem biztos, hogy az erős paternalizmus felé való visszafordulás az üdvözítő út.

Orbán továbbra is olyan fogalmakat használt, melyhez pontos jelentéstartalmat rendelni nehéz, hangulatkeltésre ugyanakkor tökéletesen alkalmas. A Fidesz elnöke szerint a mai hatalom politikája luxuspolitika. Amíg néhány kiváltságosnak fényűző életet és luxusprofitot eredményez, addig a többieknek bizonytalanságot, kilátástalanságot és csalódást. A politikai és gazdasági hatalom összefonódása nem újkeletű Magyarországon és más országokban sem. A problémafelvetés jogos, de erre a polgári kormány sem szolgáltatott megoldást. A "luxusozás" a negatív jelentéstartalom egyik leggyakoribb megfogalmazása volt Orbán beszédében.

Munka alapú gazdaságra van szükség - állította Orbán. Véleménye szerint ma Magyarországon 700 ezer embernek nincs biztos kenyérkereseti lehetősége. A Fidesz elnöke szerint Magyarországon ma egyre inkább az a fölfogás uralkodik, hogy becsületes munkából nem lehet megélni. A volt miniszterelnök különös módon kapcsolt össze két fogalmat. Mi választja el egymástól a munkát és a spekulációt? - tette fel a kérdést. "Munka az, amikor valaki úgy keres pénzt, hogy valaki másnak is hasznára van ezzel. Spekuláció az, amikor úgy keresünk pénzt, hogy azzal valakinek szükségszerűen ártunk. Ezért kell Magyarországnak a munka alapú gazdaság felé fordulnia" - vélekedett. A munka alapú gazdaság felé fordulást a TB járulék csökkentésében, a központi árszabályozás erősítésében, a bérek jelentős növelésében látja. A bér- illetve árpolitikára való utalásokban erősen visszaköszöntek a marxi elmélet tézisei.

A piac- és a versenyszabályozás önmagában nem negatív elemei a piacgazdaságnak, sok területen szükség van rájuk. A bérszínvonal és a jólét egymással szintén összefüggő dolgoknak tekinthetők. Ugyanakkor egy olyan országban, ahol jelentős a függőség (export, import) a külső országoktól, tőkehiány van, tartósan nem lehet elszakadni a világgazdasági folyamatoktól. Az állam nyújthat egyes ágazatok, társadalmi csoportok számára átmeneti vagy tartósabb védelmet, ugyanakkor a gazdaság összes problémáját orvosolni nem képes, a túlzott és tartós bevatkozás csak még komolyabb feszültségeket szül hosszú távon.

Orbán beszédében utalt rá, hogy a TB-járulékot 29%-ról 19%-ra csökkenti a Fidesz 2006 július 1-től, ha kormányra kerül. A volt miniszterelnök szerint a tavalyi 60 ezer új munkanélküli mintegy 220 milliárd forinttal rontotta az államháztartás pozícióját (munkanélküli segély és elveszett befizetések). Orbán szerint jól látható, hogy a nem cselekvésnek is komoly kockázatai vannak, emiatt jobb a TB terheket mielőbb levágni. A Fidesz elnöke ennek vélt jótékony hatását annyira becsüli, ami néhány éven belül eltünteti a munkanélküliséget, kitermeli a 14. havi nyugdíjat.

A járulékcsökkentéssel párhuzamosan Orbán radikális béremelést követel. Nem lehet elégszer elmondani, hogy a bérek nem abszolút dolgok. Az állam nem szabályozhatja az egész nemzetgazdaságra kiterjedően a bérszintet illetve a béremelések mértékét. A béreknek minden esetben kapcsolódni kell a munkaerő által előállított értékhez, a bérnövekedésnek a termelékenység változásához. Természetesen ez nincs így teljes egészében a piacon, ugyanakkor a piaci mechanizmusok a szabályozásra még mindig megfelelőbbek, mintha az állam mondaná meg minden egyes ember esetében, hogy mennyit keressen.

Orbán közlekedésfejlesztés terén nem útépítésről, a tömegközlekedés fejlesztéséről beszél, sokkal inkább a közlekedés költségeinek csökkentéséről, mely mindenekelőtt olcsóbb gépkocsihasználatot jelent. Egy ilyen rendszer feltehetően nagyobb méltánytalanságot szülne mint amennyit orvosolni képes.

A beszédben a fentieken túl még számos, korábbról ismert elem tűnt fel. Ezeket nem részletezzük, csak utalunk rá, hogy szóba került a családtámogatás a családi adókedvezményeken keresztül, a már említett hatósági árszabályozás lehetőségének aktívabb használata az árak alacsonyan tartására (kiemelten pl. a gyógyszerek), a kórházprivatizáció leállítása, az otthonteremtésnél a Fidesz rendszer alatt működő rendszer visszaállítása.

Amint bevezetőnkben is utaltunk rá, Orbán beszéde sokkal inkább volt emocionálisan hatásos mint a kínált megoldások tekintetében. A magát inkább jobboldali-konzervatív pártként definiáló Fidesz erősen baloldali elvek mellett politizál ami a gazdaságot, a szociálpolitikát illeti. Orbán igyekezett mindenkinek ígérni valamit, ugyanakkor egyerőle nem látszik, hogy az állami mindenhatóság milyen valós gazdasági forrásból táplálkozik. Valóban modernizálni kell az adórendszert, a nagy elosztó rendszerek reformra szorulnak, ugyanakkor ezekre érdemi megoldást feltehetően más megközelítésben kell keresni. Az erős szociálpolitika természetesen az emberek többségének vonzó, de nem szabad elfelejteni, hogy ez más országokban is jellemzően magas adókkal (elvonással) párosul. A közgazdasági logikát nem lehet meghazudtolni. Erre már számos kísérlet volt az utóbbi évtizedekben is, az eredmények ismertek.

A mai napon kezdi meg az Országgyűlés idei ülésezését, ebből az alkalomból Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jellegében hasonló beszédet tart. Kíváncsian várjuk a kormányoldal győzelmi jelentését.