16740 forinttal kap többet az a dolgozó, akinek ilyen a szerződése: százezrek már váltottak

A kormány a biztonságosabb munkavégzés és a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében meghosszabbítja a távmunka szabályainak veszélyhelyzeti alkalmazását is - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A rendelet értelmében a munkáltatók és a munkavállalók 2021. február 22-ig a munka törvénykönyvétől eltérően állapodhatnak meg a távmunkáról: a veszélyhelyzet időtartama alatt a munkavégzés helye szabadon választható, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ebbe roppanhat bele most a legtöbb dolgozó: nem tudnak egykönnyen kimászni belőle

Mit tehetünk, ha kimerültek a tartalékaink? Munkáltatók és munkavállalók egyaránt kezdenek besokallni, sokan érzik úgy, elég az elszigetelődésből, a home office-ból. Mégis ki kell tartani. Honnan ismerheti fel egy vezető, hogy a csapata elfáradt, és mit tehet az egyes munkavállalókért, ha ő is ebben a cipőben jár?

A munkáltató távmunkavégzés esetén költségtérítést fizethet, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékával - 2021-ben tehát 16 740 forinttal - járulhat hozzá a munkavállaló kiadásaihoz. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig ezek teljesülésére figyelemmel kell megválasztania a munkavégzés helyét.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint 2019 decemberében a munkavállalóknak mindössze 1,1 százaléka dolgozott az elmúlt 4 hétben távmunkában, míg alkalmanként a dolgozók 1,8 százalékának nyílt erre lehetősége. 2020 márciusában már nagyjából 154 ezer dolgozó dolgozott rendszeresen, és 184 ezren alkalmanként home officeból. A járvány hatására az arányok így 3,4 és 4,1 százalékra nőttek.

A drasztikus emelkedés csak ez után következett be: áprilisban már 8,3-8,4 százalék dolgozott alkalmanként és rendszeresen ebben a formában, májusra pedig 17,2 százalékra nőtt az együttes arányuk. Ez azt jelentette, hogy 303 ezren rendszeresen, 455 ezren pedig alkalmanként dolgoztak ilyen formában.

Júliustól kezdve már sokkal kisebb volt azoknak az aránya, akik távmunkában végezték folyamatosan, vagy alkalmanként a feladataikat: együttesen 7,5 százalék. Augusztusban és szeptember arányuk tovább csökkent, majd októberben ismét emelkedni kezdett. Novemberre már 8,2 százalék, decemberre pedig 9,2 százalék, vagyis 414 ezer munkavállaló dolgozott rendszeresen vagy alkalmanként home officeból. 2019 decemberéhez képest a számuk megnégyszereződött, 2020 májusához - a rekord hónaphoz képest 45 százalékkal kevesebben voltak home officeban időnként, vagy folyamatosan.

Bár januári adatokkal még nem szolgált a KSH, jelenleg is lehet 300-400 ezer dolgozó, aki rendszeresen vagy alkalmanként távmunkában dolgozik, vagyis érinti a távmunka szabályozásának hosszabbítása.

Kompenzálhat a munkáltató, de erre nem kötelezhető

Az ITM szerint a cégeknek érdemes a távmunka mellett dönteniük, ha tevékenységi köreik, működési sajátosságaik ezt lehetővé teszik, és az átállás nem gátolja munkavállalóikat feladataik teljesítésében. A szabályozás viszont csak lehetőséget ad a munkáltató és munkavállaló közti megállapodásra, mely alapján kompenzációra számíthatna a dolgozó például a home office miatt megemelkedett rezsiköltségek, vagy az otthoni eszköz- és internethasználat okán. Egyelőre azonban erre semmi sem kötelezi a munkáltatót. A távmunka kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke elmondta, hogy valamilyen formában maradni fog, vélhetően nagyobb arányban, mint a járvány előtt. Véleménye szerint rá kell bízni a piacra a változást,

A szabályozás már régóta váratott magára, a járvány hatására már a nyáron megkezdődtek az egyeztetések, míg végül novemberben született meg a jelenlegi szabályozás. A rendelet tulajdonképpen a megállapodás kereteit határozza meg, vagyis azt, miben kell megállapodni, az viszont, hogy milyen kondíciókkal, már a munkáltatóra, munkavállalóra van bízva.

Fontos, hogy ahhoz, hogy a munkavállaló költségtérítésre legyen jogosult, a munkaszerződése szerint is távmunkában foglalkoztatottként kell feltüntetni, ugyanis a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, a munkáltató utasítása alapján home officeban dolgozó foglalkoztatását nem érinti a rendelet.

Azt viszont nem írja elő az új szabályozás, hogy a megállapodásról írásos dokumentumnak is kell születnie, vagy szükséges lenne módosítani a munkaszerződést. Vagyis a megállapodás a távmunka kereteiről, feltételeiről akár szóban, telefonon vagy e-mailben is történhet. A költségtérítés esetében viszont nem érdemes lemondani az írásos megállapodásról.

A dolgozók több home office-t, a munkáltatók több irodai napot tartanának jónak

Egy friss felmérés szerint a magyar munkavállalók a jóllét - tehát nem jóléti, hanem jólléti kérdés - szempontjából a legfontosabbnak a rugalmas munkaidő lehetőségét tartják, ezt követi a jobb munkakörnyezet, a munkáltató által biztosított home office csomag, majd a munkavégzés helyéről és idejéről való döntés lehetősége. Ugyanakkor a munkáltatók a rugalmas munkaidő mellett a második legfontosabbnak a felettessel való rendszeres kommunikációt tartják, majd az egészségügyi szolgáltatások támogatását. A legnagyobb eltérés a kötelező irodai napok fontosságának megítélésében van a munkavállalók és a munkáltatók között: a munkáltatók ezt viszonylag fontosnak ítélik, míg a munkavállalók ezt nem tartják lényegesnek jóllétük szempontjából.

- mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának szenior HR szakértője.

Parragh László szerint a munkerőhiányon is segíthet a home office megoldás, és a nyugdíjasokat, kismamákat, egyetemistákat, mozgáskorlátozottakat is be lehetne kötni így a munkaerőpiacra. Viszont nem csak előnyös oldala van az otthoni munkavégzésnek. Egy kutatás éppen arra világított rá, hogy előmenetel szempontjából akár még hátrányt is jelenhet, például a nők számára a távmunka.

- írta közleményében a Kaspersky. Az aggasztóbb statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a technológiai területen dolgozó nők esetében a távmunkában rejlő potenciálhoz nem társul kellő mértékű társadalmi előrelépés ebben az "otthonról dolgozós" felállásban. A technológiai területen dolgozó nők csaknem fele küzd a munka és a családi élet összeegyeztetésével 2020 márciusa óta - ez az arány ugyan Észak-Amerikában a legmagasabb, de világszerte egységesen jelentkező trend. A megkérdezett nők 50%-a úgy véli, hogy a COVID-19 járvány hatásai inkább hátráltatták, semmint elősegítették a szakmai előmenetelüket.

"A világjárvány emellett egy másik jelentős trendet is felgyorsított, mégpedig az ugyanazon szervezetnél távmunkában és hibrid munkarendben dolgozók egymás mellett élését. Ez kihívást jelenthet a távmunkában dolgozó nők számára, ugyanis kevesebb alkalmuk nyílik az irodában dolgozó felső vezetőkkel való találkozásra. Ez pedig csökkentheti az esélyét annak, hogy előléptetéshez vezető, a munkakörükön túlmutató plusz feladatok végzésére jelöljék ki őket. A munkáltatóknak tudatában kell lenniük ezeknek a hátrányoknak, és ennek megfelelően úgy kell tervezniük, hogy minimalizálhassák őket" - fejtette ki Dr. Patricia Gestoso, a BIOVIA tudományos ügyféltámogatási részlegének vezetője, a "Women in Software Changemakers" 2020. évi nyertese, az Ada’s List női szakmai hálózat prominens tagja.

Ahhoz, hogy a jövőben a home office előnyeit valóban ki tudják használni a munkavállalók és a munkáltatók, és a hátrányokat minimalizálni lehessen, további szabályozásra és párbeszédre van szükség. Viszont a kommunikáció jelenleg is elengedhetetlen: fontos a visszajelzés a dolgozók részéről, hogy milyen hatással van a teljesítményükre, vagy mentális egészségükre a home office, mik a jelenlegi és jövőbeli igényeik. Ugyanúgy a munkáltató részéről is fontos a távmunka kereteinek folyamatos felülvizsgálata.

Fontos kezdeményezni az egyeztetéseket, megosztani a tapasztalatokat, megállapodni a jövőbeli feltételekről. Azt pedig egyik félnek sem szabad elfelejtenie: jelenleg rendkívüli időket élünk egy világjárvány közepén, tehát a pillanatnyi előnyök és hátrányok folyamatos változásban lesznek, ahogy a járványhelyzet alakul. Más - a pandémiát megelőzőhöz hasonló - körülmények között mások lesznek a prioritások. Viszont a most - gyakran kényszerből - megszerzett tapasztalatok kulcsfontosságúak lehetnek ahhoz, hogy a jövőben egy egészséges keretrendszert lehessen felállítani, amely mindkét fél számára előnyös.