Belenézhetsz az ügynökök pénztárcájába

- mondta a Pénzcentrumnak Bodor Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Üzleti tagozatának elnöke.

Januártól újabb útmutató segíti a hazai fogyasztókat, ha biztosítással kapcsolt befektetést vásárolnak: a KID, vagyis a Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum. Ez egy három oldalas összefoglaló, amelyben a biztosítóknak közzé kell tenniük a unit-linked és a vegyes megtakarítási célú biztosítások:

• fontosabb céljait (eszközalapok esetén a befektetési eszközöket)

• kockázati szintjét (1-től 7-ig tartó skálán)

• költségeit, illetve ezek hozamra gyakorolt hatását

Sőt, az ismertető példaszámításokkal szemlélteti, hogy egyösszegű biztosítások esetén 3 millió forint, rendszeres biztosítások esetén pedig évi 300 ezer forint befektetése esetén négy különféle piaci forgatókönyv mellett milyen kivehető összegre számíthat az ügyfél 1, 10 és 20 év eltelte után. A KID-ek megtoldják a nominális költségeket egy hozamcsökkenés-számítással is (RIY-mutató), ami lényegében azt mutatja meg, hogy mennyivel redukálják a költségek a várható hozammal növelt befektetést. Ez a lényegét tekintve hasonló ahhoz, mint a hazai piacon már jól bejáratott Teljesköltség-mutató, azaz TKM, amelyet - éppen az ismertsége miatt - a jövőben is meghagynak a biztosítók.

Az ügynök újjászületése

Egy másik uniós szabályozás, a biztosításközvetítői direktíva (IDD) Magyarországon február 23-án lépett hatályba. Ennek része az ügyfél befektetési ismereteinek, kockázatvállalási képességének jobb megismerése, ezért úgynevezett igényfelmérési kötelezettséget vezetnek be. Objektív kritériumok alapján megvizsgálják, hogy milyen szolgáltatás az, amire az ügyfélnek ténylegesen szüksége van. Az irányelv kezelni kívánja a lehetséges érdekkonfliktusokat - ennek kapcsán írja elő, hogy például a közvetítő javadalmazásáról is tájékoztatást kell adnia.

A direktíva a folyamatos biztosításközvetítői képzést is előírja. Ennek legalább az évi 15 órát el kell érnie, e-oktatás vagy mentorálás formájában.

Bodor szerint mindezek hatására megújul a biztosítási értékesítés, ami nagy szervezeti, működési átalakítást tesz szükségessé, ugyanakkor a szakma előnyére is válik: "A többlépcsős kiválasztási rendszer, a gyakorlati oktatás az elméleti tudás mellett, a szóbeli és elméleti vizsgák azt az üzenetet közvetítik, hogy biztosítások közvetítésével csak képzett pénzügyi szakemberek foglalkozhatnak" - szögezte le a MABISZ tagozati elnöke.

A pozitív, erős üzenetekre pedig szükség van: egy kutatás kimutatta, hogy az Y generációt a társaságoknak nem könnyű megszólítaniuk. A fiatalok nincsenek igazán képben a biztosítási piaccal. A MABISZ és a Case Solvers felmérése szerint a biztosítási szektor és tevékenysége nem ismert a 18-23 éves egyetemista fiatalok előtt: még az egyes biztosítókat, nagyobb piaci szereplőket sem tudják azonosítani. Ezt részben az magyarázza, hogy még a korlátozott körű biztosítási ügyeiket is a szüleik intézik.

Ráadásul az értékesítést - ügynöki tevékenységet - sokan negatív képzetekkel társítják. Pedig a különböző kockázatok kezeléséhez nekik is szükségük van megfelelő információkra, adott esetben szakmai tanácsra - például külföldre utazáskor, vagy lakásuk biztosításához. A MABISZ és a Case Solvers által szervezett "Biztosítsd Be Magad!" felsőoktatási biztosítási esettanulmány verseny egyik tanulsága éppen az volt, hogy a szektorra vonatkozó releváns információk már felkeltik a fiatalok érdeklődését.

"A tanácsadói munka konkrét bemutatása az Y generáció számára interaktív cégbemutató rendezvényeken, nyílt napokon is lehetséges. Közelebb lehet hozni őket projektmunkák megpályáztatásával, amelynek során jobban megismerik a biztosítókat és azok működését, ezzel együtt a biztosítások fontosságát, társadalmi jelentőségét" - egészítette ki a képet Bodor Péter.