Kiderült: ezért akarják a bankok, hogy árfolyamrögzíts

Fél éve gyakorlatilag bárki beléphetne a devizahitelesek védelmére létrehívott árfolyamgát rendszerbe. Az ügyfelek mégsem rohanták meg a bankokat. Miért?
Kivárást tapasztalunk. Ezév december 31-ig lehet belépni az árfolyamgát rendszerbe. Sokan az utolsó pillanatig azon gondolkodnak, hogy valóban megéri-e részt venniük a programban.

Tíz devizahitelesből nyolc még mindig gondolkodik? Inkább a konstrukcióval van gond, nem?
Meggyőződésem, az állam és a bankok jó megoldást találtak a devizahitelesek védelmére. Mi hiszünk ebben a konstrukcióban.

Szerintünk viszont az árfolyamgát túl bonyolult. Az emberek nem értik, ezért nem is törődnek vele.
Kétségkívül bonyolult konstrukcióról van szó. Ahhoz, hogy valaki el tudja dönteni, megéri-e belépnie, részletesen kell tanulmányoznia a feltételeket, amelyekből bizony nem kevés van. Az egész bankszektor küszködik azzal, hogy a döntéshez szükséges információkat minél szélesebb körhöz eljuttassa. Mi például személyre szabott tájékoztatásra törekszünk. Minden ügyfelünknek külön-külön bemutatjuk, hány ezer forintot képes megspórolni az árfolyamgát rendszerrel.

Becsei András

És? Működik a módszer?
Az OTP Banknál az átlagosnál jobb a helyzet. Összesen 110 ezer ügyfelünk felel meg a törvényi feltételeknek, eddig 26 ezren igényelték nálunk az árfolyamgátat, ami 23 százalékos arány. Várakozásaink szerint az év végéig folyamatosan erősödni fog az érdeklődés.

Ha ennyire bonyolult, miért nem próbálták inkább egyszerűsíteni?
A kormány és a bankok sokat dolgoztak a konstrukció kidolgozásán, de egyszerre sok szempontot kellett figyelembe venniük. Valódi segítséget, azonnal érezhető tehercsökkenést kellett biztosítaniuk a lehető legtöbb devizahitelesnek. Mindezt úgy, hogy öt év elteltével se termelődjön újra a probléma. Mindeközben tekintettel kellett lenni az állam és bankszektor teherbíró képességére is az egyes években. Az árfolyamgáttal e két szereplő is jelentős vállalást tesz. Hogy mindenki értse: egy átlagos ügyfél esetén az árfolyamgát rendszerben amikor egy forint tartozás keletkezik a gyűjtőszámlán, az állam és a bankok "felesben" ugyanennyi tartozást el is engednek.

Első hallásra az nem valami sok. Ennél több tartozást nem engedhetnének el a bankok?
A fix árfolyamon történő végtörlesztés korábban már komoly terhet rótt ránk. Az árfolyamgátnak is vannak költségei, mert az egész konstrukció ingyenes az igénybe vevők számára. Az ügyfelek felvilágosítása, a szerződések megkötése azonban nagyon munka igényes, éppen ezért komoly költségekkel jár. A közjegyzők díját is nekünk kell kifizetnünk. Ez a konstrukció úgy lett kitalálva, hogy minden járulékos költséget a bankok fizetnek meg az ügyfelek helyett.

Ha ennyire nem éri meg a bankoknak, akkor miért győzködik az ügyfeleket, hogy lépjenek be az árfolyamgátba?
Ha bővül azoknak a száma, akik biztosan képesek törleszteni a hitelüket, akkor a bank jobban jár, mintha ezen hitelek egy része bedőlne, ami sem a banknak, sem az egyes ügyfeleknek nem jó.

A banknak nem mindegy, hogy bedől-e egy hitel vagy sem? Hisz mindenképpen jól jár. Legfeljebb elveszi az adós lakását.
Ez tévedés. A banknak az a legrosszabb, ha egy hitelügylet végrehajtással zárul, hiszen profitot csak a szerződés szerint végigvitt hiteleken tud realizálni. Minden egyéb esetben így vagy úgy, de vesztesége keletkezik az ügyleten.

Hogy fizetni tudd a hiteled, vállalj be egy másikat is. Sokaknak ezt jelenti az árfolyamgát. De ha egy hitelt is nehezen fizet valaki, hogy fog fizetni öt év múlva kettőt?
Arról van szó, hogy a rögzített és a mindenkori piaci devizaárfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlára kerül. Az így felhalmozott összeget valóban az adósnak kell kifizetnie. Ám ez biztosan nem jelent majd elviselhetetlen terhet. A törvény rögzíti, hogy az öt év alatt a gyűjtőszámlán lévő összeg kamata annyi lehet, mint amennyi a budapesti bankközi kamatláb (Bubor), az öt év után pedig a piaci feltételű hitelek kamatával egyezik meg. A gyűjtőszámlán felhalmozódott tartozás törlesztőrészlete pedig legfeljebb az árfolyamgát ideje alatt befizetett utolsó részlet 15 százaléka lehet.

A bankok nem tudják manipulálni a Bubort? Mert azzal fel tudják hizlalni a tartozást. Ráadásul hasonló esetre volt már példa Európában.
Nálunk a mutató alakulását egy hivatalos szakmai- és érdekképviseleti szervezet tartja szemmel, a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve. Ráadásul a Bubor együtt mozog a jegybanki alapkamattal és az állampapírpiaci hozamokkal. Feltűnő lenne, ha valamiért ez a helyzet megváltozna.

Öt év után viszont a bank mondja meg, mennyi kamatot kér a gyűjtőszámlán lévő összeg után.
Ez nem így van. A piacon lévő lakáshitelek kamataihoz kell árazni a gyűjtőszámla kamatait is. Gondoljunk bele: ha a bank öt évig áldoz arra, hogy egy ügyfelet benntartson a rendesen törlesztők között, csak nem fogja ellehetetleníteni utána egy irreális kamattal? Így ugyanis odaveszne minden korábbi erőfeszítése.

Ha a gyűjtőszámla törlesztőrészletei csak meghatározott mértékig növekedhetnek, akkor elnyúlik a törlesztés és az árfolyamgát hosszú időre foglyul ejti az adóst, nem?
Akinek csak kevés idő van hátra a devizahitel futamidejéből, az szinte csak tőkét fizet a kölcsön után, kamatokat már nem. Nekik valóban nem kedvező ez a helyzet. Az esetek többsége azonban nem ilyen. A legtöbbeknek több évtized van még hátra a futamidőből, amíg ez eltelik, az ügyfél bőven kifizeti az árfolyamgáttal kapcsolatos tartozásait is.

Mi történik, ha valaki az árfolyamgát ideje alatt el akarja adni a devizahitellel terhelt lakását?
Eladhatja a lakást, a befolyó vételárból pedig együttesen végtörleszti a devizahitelét, és a gyűjtőszámlahitelen fennálló tartozást is.

Kiknek jó tulajdonképpen az árfolyamgát?
Az árfolyamgátat azoknak ajánljuk, akik tudnak törleszteni, de látják a makrogazdasági nehézségeket, ezért tartanak a szélsőséges árfolyammozgásoktól és ezen keresztül a megugró törlesztő részletektől. Az árfolyamgátat választók öt évig biztonságban vannak. Annál is inkább, mert 270 forintnál magasabb svájci frank árfolyam esetén a 270 forint feletti terhet az állam teljesen magára vállalja.

Ilyen adósból elég sok lehet...
Igen, de két alapvetően különböző csoportjuk van. Az egyik, aki az elmúlt években tudta fizetni a törlesztő részleteket, de ez egyre nagyobb áldozatokat követel. Nekik a következő 5 évben csökkennek a terheik, ezáltal lélegzethez jutnak. Öt év alatt pedig esély nyílik arra, hogy rendeződjenek az életkörülményeik, így képesek lesznek gond nélkül tovább folytatni a törlesztést. A másik csoport, aki most is gond nélkül fizeti a devizahitele részleteit. Ők az árfolyamgát nyújtotta öt éves védelem alatt komoly összeget spórolhatnak meg, amelyből aztán előtörleszthetik a devizahitelüket, hosszú távon mérsékelve az ebből fakadó kiadásaikat.

Azt hallani, hogy aki befektetéssel kombinált életbiztosításból vagy lakáskasszából fizeti a devizahitelét, annak ajándék az árfolyamgát.
Így van. Ők csak kamatot fizetnek a hitel türelmi ideje alatt, így az árfolyamgát ideje alatt az állam és a bankok kifizetik helyettük a rögzített árfolyam feletti részt. A gyűjtőszámlán nem lesz egyetlen fillér tartozásuk sem.

Az ügyfél szempontjából mennyire bonyolult igényelni az árfolyamgátat?
Az igénylőlapot igyekeztünk a lehető legjobban leegyszerűsíteni. Kitöltése legfeljebb fél órát vesz igénybe. Ezen túl személyi igazolvány, lakcím és adókártya, tulajdoni lap, biztosítási kötvény kell a megállapodáshoz. No meg közjegyzői okirat.

Mennyit kell mindezért fizetnie az ügyfélnek?
Semmit, az eljárás neki teljesen ingyenes.

Mennyi idő kell a szerződés megkötéséhez?
Hatvan nap a határidő, de nálunk általában két hét alatt megtörténik a szerződéskötés.

Mikortól lehet számítani a törlesztőrészlet csökkenésére?
A banki szerződéskötést követően a szerződést egyoldalú tartozáselismerő okiratba kell foglalni -melyhez bankunk segítséget nyújt közjegyzőkkel történő időpont egyeztetéssel. Ezen tartozáselismerő okirat bemutatását követő 2. esedékességkor (második hónaptól) már az alacsonyabb részletet fizeti az ügyfél.

Az év végéig alig egy hónap van, ráadásul jönnek az ünnepek...
Így van. A két ünnep között például mindössze két munkanap van. A legjobb, ha december első felében elkezdjük az ügyintézést, mert ha nem hiánytalan a dokumentáció, akkor mire ezeket pótolja valaki, kicsúszhat a törvényben megszabott december 31-i határidőből.

Megérné az OTP-nek, ha az összes arra jogosult ügyfele belépne az árfolyamgát rendszerbe?
Ez csak jópár év múlva derül ki. Hogy most tudjak erre a kérdésre válaszolni, ahhoz tudnom kéne, hogyan alakulnak a következő öt évben a devizaárfolyamok. A jövőbe pedig senki sem lát. Egy biztos: az árfolyamgátat azért találtuk ki, mert hiszünk abban, hogy ez a konstrukció mindenkinek jó.