Hitelesek tízezrei örülhetnek, itt a megváltás?

A döntés hivatalos indoklása szerint "A monetáris kondíciók lazítására csak addig van mód, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat és a kockázati megítélésünk javulása folytatódik." De mi az alapkamat és miért ilyen fontos?

Az alapkamat a monetáris politika egyik fontos eszköz az infláció letörésére. Hazánkban a Nemzeti Bank (jegybank) tanácsa ülésein változtathatja mértékét, amivel a hitelintézetek a jegybanknál elhelyezett rövidtávú megtakarításai és hitelei kamatát határozza meg. De változása az egész gazdaságra ki tud hatni. Az alacsony kamat kedvező a gazdaság számára, hiszen az alacsonyabb kockázatmentes hozam nagyobb beruházási kedvet szül, a hitelfelvétel is olcsóbbá válik, ami szintén a fellendülést könnyíti. Ezek a folyamatok viszont a kívánatosnál magasabb inflációt gerjeszthetnek, ami ellen lépni kell, a leggyakoribb esetben kamatemeléssel.

A jelenlegi kamatcsökkentés tehát azt az üzenetet hordozza, hogy a Nemzeti bank tanácstagjai biztosítottnak látják a 3 százalékos inflációs cél megvalósulását és kívánatosnak tartják, hogy a hitelek olcsóbbá váljanak. De vajon a mi hiteleink is olcsóbbak lesznek?

A devizahitelesek nem örülhetnek

A háztartások eladósodottsága nagyrészt külföldi devizában van. Ezekre a kölcsönökre csak korlátozott mértékben hat a magyar alapkamat. Sokkal inkább meghatározó tényező az országkockázat, a kölcsön devizanemének kamatszintje és a forinttal szembeni árfolyam. Ez utóbbi az, aminek hatására a devizahitelek törlesztőrészletei a legnagyobb mértékben változhatnak. A kamatdöntés bejelentése utáni napokban az euró 3 százalékkal került többe, és előreláthatólag ugyanennyivel fognak nőni a devizahitelesek terhei is az augusztusiakhoz képest.

Minden szempontból kissé túláradt az optimizmus a forintpiacon a keddi MNB kamatdöntés előtti napokban és ez volt a fő oka annak, hogy a forint csütörtökig mintegy 3%-kal esett a mindössze 0,25  százalékos kamatcsökkentésre - olvasható ki a jegybank által közzétett szokásos havi ábrakészletből. Természetesen a menet közben egyébként is romló külpiaci befektetői hangulat is gyengített a forinton. A túláradó forintpiaci optimizmus tényéből és a gyors korrekcióból még nem következik automatikusan, hogy tartós forintgyengülési hullám indult volna el - mondta el lapunk kérdésére a Portfolio.hu elemzője Weinhardt Attila.

A forinthiteleknél sem egyértelmű a helyzet

A fogyasztási hitelek és személyi kölcsönök többségének kamatozása semmilyen szempontból nem kötődik a jegybanki alapkamathoz, a teljes futamidő alatt fix díjú hitelek törlesztőrészletei így nem változhatnak a döntés hatására.

A referenciahozamhoz kötött forinthitelek felvevői viszont megérezhetik a változást. A Buborhoz vagy referenciahozamokhoz kötött kölcsönök esetén már a következő kamatperiódusban kevesebbet fizethetnek a hitelesek. A hosszabb, 3-5 évre fixált hitelek esetén a kamatváltozás hatása jóval később, a kamatperiódus lejárta után lehet érezhető.

A rövidebb futamidejű (3-12 hónapos) állampapírhozamokra és ezzel párhuzamosan a bankközi hitelkamatokra általában dominánsan a jegybanki alapkamattal kapcsolatos piaci várakozások hatnak, illetve az alapkamat változása ezekbe a konstrukciókba gyorsabban/nagyobb intenzitással átgyűrűzik - mutatott rá a Pénzcentrum kérdésére Weinhardt Attila. A Portfolio.hu elemzője hozzátette: a hosszabb futamidejű konstrukciókra ezzel ellentétben inkább az ország gazdaságpolitikai megítélésének változásai, illetve az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kilátások hatnak. Éppen ezzel magyarázható az is, hogy az augusztus végi MNB kamatcsökkentés dominánsan a rövid futamidejű állampapír hozamokba gyűrűzött át, míg az ország kockázati megítélésének viszonylagos stabilitása miatt a 10 éves futamidejű államkötvény hozama csekély elmozdulást mutatott az elmúlt egy hét során.