Végtörlesztés vagy árfolyamrögzítés, melyik a jobb?

A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség által kidolgozott mentőcsomag megkülönböztet jó adóst és rossz adóst, késedelemmel fizetőket és rendesen törlesztőket. Közülük igazi esélye csak a jó adósoknak van a végtörlesztésre, akik többnyire új forinthitel felvételén gondolkodnak. Öt különböző devizahitel esetén néztük meg, hogy a két jelenleg is élő lehetőség közül melyiket éri meg választani. 10 napunk van a döntésre, hiszen december 30-ig kell a végtörlesztési igényünket beadni. A könnyebb hivatkozás miatt egyes hiteleknek nevet is adtunk.

Végtörlesztés vagy az új árfolyamrögzítés?

Az új árfolyamrögzítés lényege, hogy fix értéken törleszt minden devizahiteles, a fix árfolyam feletti rész tőketörlesztője egy elkülönített gyűjtőszámlán halmozódik, míg a kamattörlesztőt a bankok és az állam közösen, fele-fele arányban fizetik meg. Ezzel szemben lehet tehát alternatíva a végtörlesztés, persze ehhez megfelelő összegű megtakarítás vagy kölcsön kell. Amennyiben a forinthitel magas költségeit megéri fizetni, biztosan elmondható, hogy megtakarításainkat is érdemes azonnal bevonni a végtörlesztésbe. Éppen ezért az új árfolyamrögzítést a végtörlesztéshez szükséges forinthitellel állítjuk szembe.

A hiteleket jellemző törlesztőrészleteket vizsgálva láthatjuk, hogy a végtörlesztés alatt nagyobb havi teherre számíthatunk, mint az árfolyamrögzítés idején, ami teljes egészében a magasabb forinthitel díjainak tudható be. Az árfolyamrögzítés után viszont nagymértékben megnőhet a törlesztő, ekkor már piaci árfolyamon kell fizetni és a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg is növeli a teljes hitelt. A fenti diagramon rajzban is ábrázoltuk a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés közötti különbséget. Mivel a görbe alatti terület az adott időszak törlesztőrészleteit jelenti, a számmal is jelölt területek a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés közötti különbséget jelenti. (Az árfolyamrögzítés ideje alatt például az 1-es területnek megfelelő összeggel fizetünk kevesebbet a banknak, mint hitelből való végtörlesztés esetén.)

Amennyiben az 1-sel jelölt terület kisebb, mint a 2-sel jelölt, a végtörlesztés nominál értéken jobban megéri. (A nominál értéken vett számítás azt jelenti, hogy nem különböztetjük meg, melyik időpillanatban értékeljük az összeget. Az árfolyamrögzítés alatt megspórolt összeg viszont időben előrébb van, mint a végtörlesztésé, ezért többet is ér. Ugyanazon analógia mentén: ahogy a mai 1 millió forint kevesebbet ér jövőre, a fizetésünk sem ér annyit emelés nélkül, mint 2011-ben.)

Tehát a két terület egy-egy összeget jelöl, melyeknek viszonya könnyen meghatározható, kiszámoljuk a hitelek teljes költségét, az összes törlesztő összegét. Ezek különbsége pontosan megegyezik a két terület eltérésével. A már megismert hiteleink esetén a teljes visszafizetett összegek és azok különbségeit a lenti diagramban szedtük össze.(tehát a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés során felmerülő teljes költségeket és azok különbsége).

Talán meglepő, de van olyan hitel, amit 12 százalékos költségű kölcsönből végtörlesztve biztosan rosszabbul járunk, mint az árfolyamrögzítéssel. Ilyenek lehetnek a nagyon hosszú futamidőre felvett hitelek. Ez a magas kamatok miatt lehet így, hiszen nagyon hosszú távon a forinthitel kamatköltségei megközelíthetik, sőt le is hagyhatják a devizahitelek árfolyamváltozásból eredő plusz terheit. A fenti táblázatban is nominál értékek szerepelnek. A különbség tehát saját megítélésünk függvényében sokkal kisebb is lehet a két konstrukció között. A következő 5 évben megspórolt összeg sokkal többet érhet, mint a 2017-től érne.

A "leghosszabb hitel" esetében a két terület teljesen másképp néz ki, mint a "legrosszabbkor felvett hitel" esetében. A forinthitel költségei miatt a végtörlesztő hitel törlesztőrészlete megközelítette az árfolyamrögzítés utáni értéket. A mostani részletekhez képest sincs lényegesebb csökkenés.

A forintkamatok emelkedésének gondolata lehet a legnagyobb félelme a végtörlesztőknek. A devizahitel megtartása az árfolyamkockázat veszélyét tartja fent, de az esetleges forint kamatkockázat sem elhanyagolható.

Már most is látni 14 százalék körüli hiteldíjú kiváltó hiteleket. A fenti diagram egy ilyen hitelből való végtörlesztés hatását ábrázolja, a két terület aránya drasztikusan megváltozik.

A fenti ábrában magasabb kiváltó hitel THM kamat mellett néztük meg, megéri-e végtörleszteni?

Az árfolyam változatlansága mellett már most is el lehet mondani, hogy nincs olyan nagy különbség a végtörlesztés és az árfolyamrögzítés között. Mivel a megtakarítások felhasználásának költségei jórészt alacsonyabbak, mint a forinthitelé, nehéz olyan hitelt elképzelni, amit nem éri meg a kispárna alól előkapott milliókkal azonnal végtörleszteni. De a forinthitel kamatok emelkedése egyre inkább elriaszthat a hitelből való végtörlesztéstől, különösen igaz azokra a hitelesekre, akik a közelmúltban hosszabb futamidőre vették fel hitelüket és az eddigi tőketörlesztésük elenyésző.

A két lehetőség között tehát egyáltalán nem lehet könnyen választani, léteznek olyan hitelek, melyek végtörlesztése már ma sem racionális döntés. Egy stabil gazdaságpolitikával a forinthitelesek kamatterhei csökkenhetnek ugyan, de ebben az esetben a forint is erősödésnek indulhat.

>> A hitelek törlesztőrészleteinek alakulásához kattints ide ! <<

A hitelek törlesztőrészleteinek alakulása