Végtörlesztés: öt kérdés, amire eddig nem is gondoltál

1. Végtörleszthetők-e a rögzített árfolyamon a "devizahitelek" is?

A végtörlesztésről szóló törvény erről nem szól, de például korábbi (pl. 83/2010. számú, 361/2009. számú) kormányrendeletek definíciója szerint devizahitelnek a forinttól eltérő pénznemben folyósított és törlesztett hitel számít, deviza alapú hitel pedig az, ahol mindez forintban történik. Ha ezt a - kifejezetten az említett rendeletre vonatkozó - szabályt kiterjesztjük a jelen helyzetre is, kijelenthető: a devizahitelekre nem vonatkozik a kedvezményes végtörlesztés, hisz a végtörlesztési szabályozó 2011. évi CXXI. törvény "deviza alapú kölcsönszerződésekről" beszél. Kérdés, alkalmazható-e most is a szabály. A PSZÁF szóvivője, a K&H és az Erste Bank szerint igen, ugyanis ezeknek az ügyfeleknek nem volt, és nincs is árfolyamkockázatuk. Ez természetesen csak akkor igaz, ha az ügyfél jövedelme devizában keletkezik, ami koránt sem biztos. A Raiffeisen kitérő választ adott az ezzel kapcsolatos kérdésünkre, az AXA-nak nincs ilyen hitele, az MKB pedig a jogalkotó jogértelmezését kérte. A statisztikák nem szólnak arról, hányan lehetnek az érintettek, becsléseink szerint számuk legfeljebb néhány tízezer a közel egymillió "deviza alapú" jelzáloghitelessel szemben.

Friss:  A "devizahitelesek" is végtörleszthetnek!

2. Végtörleszthetők-e a rögzített árfolyamon a szakaszosan, részben ezen árfolyam alatt, részben e fölött felvett hitelek?

Ez a kérdés elsősorban az építési hiteleknél merül fel, melyeknél az ügyfél forrásigénye gyakran több időpontban jelentkezik. A kérdést elsőként talán az Erste Bank válaszolta meg saját honlapján, amikor úgy fogalmazott: "ha a hitelrész bármely részfolyósítása 180 forint/svájci frank árfolyam feletti volt, akkor nem jogosult a végtörlesztésre, függetlenül attól, hogy volt-e olyan hitelrész, amit 180 forint/svájci frank alatt lett folyósítva." Szélsőséges esetben tehát az is előfordulhat, hogy elsőre jóval 180 forint alatt folyósított a bank egy többmilliós hitelrészt, majd hónapok múltán valamivel 180 forint felett egy másik, mindössze néhány százezres összeget. Egyetlen hitelről van szó, az Erste Banknál ezért sem végtörleszthető a hitel a 180 forintos árfolyamon. Az AXA-nál ugyanakkor - bár a jogszabály nem rendelkezik részletesen erről a kérdésről - ezzel ellentétes választ adtak: minden olyan ügylet esetén biztosítják a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét, amelyeknél legalább egy folyósítás a rögzített árfolyam alatt történt. Az FHB és a K&H ügyfelei az erstésekhez hasonlóan nem végtörleszthetnek kedvezményesen (itt azt mondják, a törvény ezt nem teszi lehetővé), a Raiffeisen pedig arról számolt be, nincs ilyen hitele. Az MKB a jogalkotó jogértelmezését kérte. A PSZÁF szóvivője, Binder István cikkünk első változatának megjelenése óta elmondta, a PSZÁF új értelmezése szerint a felvételkori hitelösszeggel súlyozott árfolyamot kell figyelembe venni annak eldöntésénél, kérhetik-e ezen ügyfelek a rögzített árfolyamon való végtörlesztést. A PSZÁF ez ügyben a közeljövőben valószínűleg kiegészítő jogértelmezéssel fog élni. A statisztikák nem szólnak arról, hányan lehetnek az érintettek, becsléseink szerint számuk ugyancsak legfeljebb néhány tízezer a közel egymillió "deviza alapú" jelzáloghitelessel szemben.

3. Egyösszegű végtörlesztésnek számít-e, ha az adós részben megtakarításból, részben új hitelből törleszt?

Több olvasónk jelezte, hogy a bankfiókban azt sugallták neki (szóban vagy írásban), nincs lehetősége arra, hogy részben megtakarításból, részben új hitelből kedvezményesen végtörlesszen, hiszen ez esetben két különböző tranzakcióból folyik be a bankhoz a pénz, holott a törvény "egyösszegű végtörlesztésről" szól. A Portfolio.hu-nak azonban a PSZÁF szóvivője úgy nyilatkozott, erre kötelesek a bankok lehetőséget adni az ügyfélnek. Az elmúlt napok híradásai, elemzései is ezt feltételezték. Bár a törvény egyösszegű végtörlesztésről rendelkezik, a végtörlesztést refinanszírozó bank újonnan nyújtott hitelét a megtakarított összeggel együtt kell az eredeti hitelt nyújtó bank rendelkezésére bocsátani a végtörlesztési igény legkésőbb december 30-ai benyújtását követő 60 napon belül. Az Erste Bank és az AXA válasza szerint nem vizsgálják, milyen forrásból történik a végtörlesztést, és a Budapest Bank mellett a K&H és az MKB is megerősítette: amikor az ügyfélnek teljes egészében rendelkezésére áll a végtörlesztéshez szükséges összeg a törlesztőszámláján, és nyilatkozik erről a szándékáról, akkor végtörleszthet.

4. Végtörleszthető-e a rögzített árfolyamon a hitel devizában is?

Nem tévesztendő össze ez a kérdés azzal, hogy deviza alapú jelzáloghitelből is visszafizethető-e kedvezményesen a tartozás, erre a következő pontokban térünk ki. Lehetnek azonban, akik devizában meglévő megtakarítással rendelkeznek, és a például a konverziós költségeket elkerülendő devizában törlesztenének. Esetükben több százalékos veszteséget is jelenthet a forintra váltás, mégis forintban kell végtörleszteniük. " Egyértelmű, hogy nem lehet devizában a devizahiteleket végtörleszteni, bár egyes bankok a végtörlesztéshez szükséges forrást nem forintból, hanem devizából szeretnék biztosítani" - mondta még múlt héten Szász Károly, a PSZÁF elnöke ezzel kapcsolatban. Szavait alátámasztani látszik a törvény kissé homályos szövege, mely feltételezi, hogy a végtörlesztés összegét elsőként forintban határozza meg a bank: "a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaz.". Az AXA szerint devizában történő végtörlesztés esetén nem értelmezhető a rögzített árfolyam fogalma sem, az MKB ebben is jogértelmezést kért. A K&H és a Raiffeisen szerint devizában történő végtörlesztésre nincs lehetőség.

5. Végtörleszthető-e a rögzített árfolyamon a hitel deviza alapú hitelből is?

Erről nem kértük ki a bankok véleményét, hiszen továbbra is vannak bankok, amelyek hitelkiváltáshoz deviza alapú konstrukciót ajánlanak. Nyilvánvalóan igen a válasz, ráadásul a 361/2009. kormányrendelet által korábban bevezetett 60%-os hitelfedezeti korlát (LTV-mutató) sem vonatkozik az euró alapra történő hitelkiváltásokra (mint ahogy forinthitelek esetében sem számít a hatályban lévő 75%), így elvben akár önerő nélkül is lehetne euróhitelre váltani (a gyakorlatban legalább 30%-os önerőt általában kérnek a bankok). Ugyanígy az a július 4-ei jogszabály-módosítás sem vonatkozik a hitelkiváltásokra (szintén a 361/2009. kormányrendelet alapján), amely legalább a minimálbér 15-szörösét meghaladó mértékű, az adott devizanemben fennálló bruttó jövedelmet vár el a devizahitelt felvevőtől. Az általában alacsonyabb THM miatt így például a frankhitel euróhitelre váltása elvben vonzó lehetőség is lehet, igaz, az árfolyamkockázattól így sem szabadul meg az adós.