Pénzcentrum • 2009. június 2. 08:32
Az idei első negyedévben jelentősen visszaesett az áruhitelek és a személyi kölcsönök iránti igény. Előbbiek értéke mintegy negyedével, utóbbiaké kevesebb, mint a felére a tavalyihoz képest. A statisztika is jelzi: alaposabban meggondoljuk, merjünk-e előre költeni majdani jövedelmünkből, megéri-e az árát a drágán előre hozott fogyasztás.
Nem nehéz kísértésbe esni, ha az ember havi pár ezer forint törlesztőrészlet fejében azonnal viheti a laptopot, a házimozit vagy repülhet a tengerpartra. Az áruhitelek és a személyi kölcsönök drágák, jobban járunk, ha megpróbáljuk félretenni a pénzt, és későbbre halasztjuk a vásárlást. Nehéz időkben erre rá is kényszerülünk: az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a lakosság hitelfelvétele. A fogyasztástól a megtakarítások felé mozdult a figyelem, amit a statisztika is igazol.
Az első negyedévben áruhitelből kevesebb, mint 12 milliárd forint értékben kötöttek új szerződést a hitelintézetek, szemben a tavalyi azonos időszak 17 milliárdjával. A személyi kölcsönök esetében a visszaesés még látványosabb: az egy évvel korábbi több mint 77 milliárdhoz képest az idei első három hónapban 34 milliárd forint volt az új szerződések összértéke. A háztartások eladósodási hajlandósága jelentősen csökkent, de ehhez az is hozzájárult, hogy míg korábban az új személyi kölcsönök közel felét a svájcifrank-alapú hitelek adták, ezek a termékek mostanra szinte teljesen eltűntek.
Az áruhitelek és a személyi kölcsönök felvétele esetén is kellő körültekintéssel és megfontoltan járjunk el, és legyünk tudatában annak, hogy ezek a legdrágább banki termékek közé tartoznak. Az áruhitelek teljes hiteldíjmutatója (THM) 25-40 % között van, a személyi kölcsönök közül a forintalapú termékeké átlagosan 31, az euróalapúaké 22, a szinte már csak mutatóban létező frankalapú hiteleké pedig 18 %. További részletek a nol.hu oldalán.