A régióbeli országok közül hazánkban a legalacsonyabb a tízezer lakosra jutó kereskedői kártyaelfogadó helyek száma, ami tavaly mindössze 29 volt, szemben Szlovéniával, ahol 160, Horvátországgal, ahol 163 elfogadóhely jut ennyi lakosra. De még a régiós szinten hátul kullogó Csehországnál, illetve Szlovákiánál is rosszabb a hazai helyzet.
A helyzetet felismerve huszonöt magyar városban indít programot júliusban a MasterCard annak érdekében, hogy elősegítse a kereskedői bankkártya-elfogadóhelyek számának növekedését Magyarországon.
Az elsősorban a kis- és középméretű üzletek szegmensében, személyes megkeresésen alapuló kezdeményezés mintegy tizenkét hónapon át zajlik majd.
A 2008-ban a tatabányai, az egri, a nyíregyházi, a pécsi, a szegedi, a székesfehérvári és a budapesti kereskedőkhöz jutnak el a kampány képviselői; 2009. januártól pedig további tizennyolc város: Esztergom, Kecskemét, Nagykanizsa, Sopron, Salgótarján, Szekszárd, Békéscsaba, Debrecen, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Dunaújváros, Szombathely, Miskolc, Szolnok, Zalaegerszeg, Siófok és Balatonfüred üzletei kerülnek sorra.
A program lényege, hogy telefonos, vagy személyes megkeresés formájában, bankfüggetlen tanácsadók keresik fel az üzeleteket, és tájékoztatják őket az elfogadóhellyé válás lehetőségéről, feltételeiről, illetve előnyeiről, majd "átadják" őket az elfogadó bankoknak, akikkel adott esetben szerződést köthetnek a terminálhasználatra vonatkozóan.
Ahogy Gauder Milán, a kártyatársaság ügyfélkapcsolati igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, azt remélik a programtól, hogy egy év alatt sikerül megduplázniuk a kártyaelfogadó kereskedők számát, amit a debreceni és veszprémi 2007- es pilot projektek sikerei meg is alapoznak.
Hazánknak a kibocsátott kártyák számát, - ami meghaladja a 8 millió darabot - valamint a kártyabiztonságot tekintve nincs lemaradása a környező országokhoz képest, ugyanakkor meglehetősen kevés helyen élhetünk a plasztik által nyújtott, ingyenes kártyás vásárlás lehetőségéve.
Az európai átlag tízezer lakosonként 60 elfogadóhely, ami hazánkban 60 ezer POS terminállal felszerelt üzletet jelentene, ehhez képest mindössze 29 ezer elfogadóhellyel rendelkezünk.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Természetesen országos szinten ez igen nagy szórást mutat, mert míg Budapesten - a MasterCard által végzett felmérés szerint - az üzletek közel fele (45%) POS terminállal felszerelt, addig például Debrecenben ez az arány 20 százaléknál is alacsonyabb, ami nagyjából megegyezik a vidéki átlaggal.
Ennél is nagyobb az eltérés az egyes üzlettípusok között, hiszen míg a gyógyszertárak több mint 62 százalékában fizethetünk kártyával, addig éttermek esetén csak minden tizedikben.
A már kártyaelfogadóként működő üzletek nagy többsége (98%) úgy nyilatkozott a MasterCard-nak, hogy nem bánta meg a terminál-bevezetést, a többség azért döntött mellette, mert napi-heti szinten szembesült a fogyasztók eziránti igényeivel.
Hazánkban jelenleg 7 pénzintézet foglalkozik kártyaelfogadó terminál kihelyezéssel és működtetéssel, ezek a Budapest Bank, CIB, Erste, K&H, OTP, UniCredit és a Takarékszövetkezet. Természetesen nem biztos, hogy véletlen, amiért a kereskedők többsége nem csatlakozik a rendszerhez, hiszen a terminálok kihelyezéséért havonta bérleti díjat, illetve 2-3 százalék körüli jutalékot kell fizetnie a bankjának, így aztán ne lepődjünk meg, ha kedvenc üzletünk kártyaelfogadóvá válása után némileg felszöknek a termékek árai.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


