Levették a pénzt a bankkártyádról? - Van megoldás!

Pénzcentrum

2006. június 14. 12:00

A legkínosabb események közzé tartozik, mikor egy vásárlás vagy pénzfelvétel alkalmával, azzal a ténnyel szembesülünk, hogy a kártyánkon nincs elég fedezet. Pedig emlékeink szerint még bőven akad tartalék a folyószámlánkon. Ilyenkor jogosan tehetjük fel magunknak a kérdést: mi történhetett?

Alapvetően többfajta problémával találhatjuk szembe magunkat. Most a banki zárolásokkal fogunk foglalkozni.

Tegyük fel, hogy szokásos hétvégi vásárlásunk alkalmával, kártyával fizetünk a hipermarketben, majd ezt követően egy bank automatánál felveszünk némi hétvégi költőpénzt. Kártyás fizetéskor a kereskedő, készpénzfelvételkor pedig a bankautomata kártyaelfogadó rendszere egy engedélykérést kezdeményez, amire az ügyfél bankja egy engedélyszámot küld vissza (vagy ha nincs elég fedezet a számlánkon, akkor megtagadja a kérést). Ezzel igazolja, hogy a tranzakció végrehajtható, a fedezet megvan (ezt követően nyomtatódik ki a POS terminálból a szalag, amit aláíratnak velünk). Ezzel egyidejűleg a bank zárolja (15-30 napig) a szükséges összeget, hogy azt ne lehessen más célra újra felhasználni. Egy egyszerű kártyás vásárláskor tehát a bank a fizetés pillanatában zárolja a kérdéses összeget, majd néhány nap múlva, miután a pénz ténylegesen lekerült a számláról, feloldja a zárolást.

Az egyik fajta probléma pont akkor adódik, ha a bank a terheléssel egyidejűleg nem oldja fel a zárolást. Ilyenkor fordulhat elő velünk az, hogy számlánk negatív egyenleget mutat és állhatunk kerek szemekkel a pénztáros előtt. Ekkor a bankok viszonylag hamar (ami általában csak nekik tűnik rövidnek) "visszarakják" a pénzt a számlánkra, persze kártérítésre nem nagyon számíthatunk.

Ha nem a bank, hanem a kereskedő hibázik akkor már bonyolultabb a helyzet. Ilyenkor a pénzintézet vétlen, viszont csak tőle remélhető a jogtalan művelet feloldása, ehhez azonban néhány igazolásra és rengeteg türelemre van szükség.

A legtöbb probléma a szolgáltatás, vagy termék igénybevétele előtti zárolásokból adódik. Főként akkor, ha később az ügyfél mégsem veszi igénybe az adott szolgáltatást, vagy más módon rendezi a számlát. Legtöbbször autókölcsönzők és hotelek élnek az előzetes zárolás eszközével, előre elkérik a bankkártya számát és zároltatják a majdan fizetendő összeget.

Szintén rendkívül kellemetlen, ha a kereskedő véletlenül kétszer zárolja ugyanazt az összeget. Ha ezt maga észreveszi, akkor stornó számlát bocsáthat ki, vagy helyesbítheti az összeget anélkül, hogy visszahívná a zárolást. Ha viszont nem, az ügyfél kénytelen rávenni a kereskedőt, hogy indítsa el a szükséges folyamatot.

Jogtalan zárolás esetén elsősorban a számlavezető bankunkhoz kell fordulnunk. A pénzintézet megpróbálja mielőbb eljuttatni a tranzakcióval kapcsolatos dokumentációt, a zárolást elindító szolgáltatóhoz, és intézkedik a feloldásról. Azonban a tapasztalat az, hogy lassan őrölnek a bankok malmai, ezért gyorsabb eredményt érhetünk el, ha közvetlenül a szolgáltatótól, vagy a kereskedőtől kérjük feloldási procedúra elindítását. A legfontosabb az, hogy minden tranzakcióról próbáljunk meg valamiféle bizonylatot, igazolást megőrizni.

A számlavezető banknak csak akkor áll módjában a feloldás, ha a kereskedő és annak bankja is írásban nyilatkozik arról, hogy a tranzakció az engedélykérés és engedélyezés ellenére sem történt meg, és a tranzakciót elszámolásra nem fogja benyújtani. Sajnos efféle igazolásokat a kártyabirtokosként csak nagyon ritkán kaphatunk.

A legrosszabb a helyzet akkor, ha nem vesszük észre a jogtalan zárolást, és - például dupla fizettetésnél - a jogtalanul zárolt összeget le is vonják a számlánkról. Ilyenkor visszafizetési eljárást kérhetünk a banktól, amely a kártyaelfogadótól bekérendő különböző dokumentumok időigénye és adminisztrációs eljárás miatt akár az erre a célra megszabott maximális 180 napig is eltarthat.. Az ilyen eset elkerülésének egyetlen módja a számla folyamatos ellenőrzése, melyre a legjobb módszer manapság ha minden egyes kártyás tranzakció után kapunk egy sms-t a bankunktól.

Gigaleállás jön az OTP-nél: fizetni, pénzt felvenni se lehet majd, mutatjuk a részleteket

Több fejlesztés miatti leállást is bejelentett az OTP bank, mutatjuk, hogy pontosan mi és mikor marad majd ki a szolgáltatások közül.

Sorban állnak a magyarok a hitelekért: nem hajlandók elengedni, ez már mindig így marad?

Lassú javulást mutat a magyar lakosság pénzügyi helyzete, és ezzel a hitelfelvételi hajlandóság is növekedésnek indult.

Tényleg bejöttek az új lakáshitel-programok? Egekben a lakásárak, nem könnyű jósolni

A hazai ingatlanpiac folyamatosan változik, és az új lakáshitel-programok új lendületet adhatnak a vásárlói kedvnek – vagy akár bizonytalanságot is kelthetnek.

Újabb bank állt be a sorba: olcsó lakáshiteleket szórnak szét, óriási az érdeklődés

A Gránit Bank is elindul az 5 százalékos önkéntes kamatplafonnal, a pénzintézetnél április 15-től érhető el a kedvezményes kamatozású kölcsön.

Jó hír az OTP-ről: javított a bank besorolásán a nemzetközi hitelminősítő

A Standard and Poor's hétfőn felminősítette az OTP Bankot, így a pénzintézet besorolása immár magasabb, mint a magyar állam szuverén adósminősítése.

Egyre többen írják alá ezt a banki papírt: nem lenne kötelező, mindenük oda lehet

Meglepően hangozhat, ám mégis több ezren vállalnak kezességet valaki más kötelezettségeiért Magyarországon. Nem árt azonban tisztában lenni a kezességvállalás szabályaival.

Fontos hír érkezett rengeteg magyar megtakarításáról: komoly változások lesznek 2026-ig

Sajtótájékoztató keretei között ismertették a Cofidis vezetői a Cetelem-akvizíció aktuális helyzetét.

Elérte a plafont a lakáspiac? Márciusban az árak már fékezték a keresletet

Márciusban az árak már fékezték a keresletet az ingatlanpiacon - közölte a Duna House hétfőn.

Revolut ügyfelek, figyelem! Nagyon fontos bejelentés érkezett a virtuális banktól, erre kell készülni

A bankok több milliárd forintot buknak a kormány új készpénzhasználathoz kötődő rendeletén.

Hiába Trump kegyelme, újabb sokkot kapott a forint: cudar idők várnak a magyar fizetőeszközre

Január elején süllyedt mélypontra a forint árfolyama, amikor az euró 416 forint fölé drágult.

Kőkemény ítéletet hozhat a hitelminősítő a magyar gazdaságról: ez nagyon fájni fog

A legnagyobb kérdőjel a hitelminősítő szemében továbbra is a költségvetési pálya.

Kiderült, már ekkora fizetés is elég, hogy megkapd a munkáshitelt: özönlenek rá a magyarok

A tízmilliárdos szinthez közelít a magyarországi munkáshitel-állomány

Óriási hiteldilemma előtt áll rengeteg magyar család: milliókat spórolhatnak így, de van egy bökkenő

Az MNB legfrisseb adatai alapján idén februárban már megközelítette a 17,3 millió forintot az újonnan felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos szerződéses összege.

Elállt a díjemeléstől az Erste is: jövő nyárig maradnak az árak, sok ügyfél lehet boldog

Az Erste vállalja, hogy 2026. június 30-ig biztosan nem emeli az infláció mértékével a lakossági bankszámlák és bankszámlákhoz kapcsoló betéti kártyák díjait.

Komoly felárral virítja a lóvét Dopeman? Problémás ügyfelekre is vadászik a rapper hitelező cége

Újra aktívan hirdet a közösségi médiában Dopeman hitelközvetítője, amely azt ígéri: olyan embereknek is tud kölcsönt intézni, akik a bankoktól valamiért nem kaphatnak hitelt.

Sorra lépnek a magyar bankok: óriási díjcsökkentéseket jelentenek be, mindenkit érint

Két újabb bank közölte, hogy önkéntesen csökkenti díjait a minisztérium kérésére.

Durván rákaptak a magyarok ezekre a hitelekre: rég láttunk ilyet, mire készülnek ennyien?

Mindössze másfél év leforgása alatt több mint 56%-kal nőtt a személyi hitelek átlagos kölcsönösszege.

Komoly pofont kapott hétfő estére a forint

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére.

A Hitel rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír