Kinek jó a lakáslízing ?

Pénzcentrum

2005. december 6. 06:20

Az első lakáshoz jutás, lakásvásárlás, ingatlanbefektetés mindig fontos döntés az ember életében. Mielőtt azonban a végleges döntést meghoznánk, nem árt ha körülnézünk a finanszírozási konstrukciók között. Választhatunk a hiteltermékek közül, de van valami egészen új is a piacon: ez pedig nem más mint az ingatlanlízing.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elmúlt néhány hétben rengeteget foglakozott ezzel a finanszírozási formával a sajtó, és újabbnál újabb pénzintézetek is igyekeznek minél hamarabb egy szeletet kihasítani maguknak, a még formálódó piacból. Nézzük meg tehát pontosan miről is van szó. A termék Az új autó lízingeléséhez hasonló finanszírozási forma azzal jár, hogy a lakás vevője (lízingbe vevő) az új otthon kiválasztása után havi lízingdíjat fizet, ám csak akkor válik tulajdonossá, ha a futamidő lejár, addig a lízingbe adóé az ingatlan. A lízingszerződést ötévente meg kell újítani, hiszen az ilyen időközönként lejár, háromhavonta pedig bizony be kell mutatni – igaz, ezt faxon is elfogadják – a lakás befizetett rezsiszámláit is A konstrukciónak, csakúgy mint minden egyéb pénzügyi terméknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Előnyként értékelhetjük azt, hogy a lakáslízing befizetett lízingdíja önerőnek számít, ha a lízingbevevő néhány év elmúltával úgy dönt, hogy egy másik fizetési konstrukcióval (pl.: jelzáloghitel) újra-finanszíroztatja lakását. Előny lehet még, hogy a futamidő alatt többször is lehet devizanemet váltani, bár a költség miatt nem biztos, hogy megéri. Egyetlen biztosnak vehető hátránya van a fizetési konstrukciónak: várhatóan négy-hat százalékkal magasabb lesz a teljes hiteldíj mutatója (THM), mint az állami támogatású forinthitelnek. Azonban a jövő évi adótörvények módosító indítványai között szerepel egy, amely szerint a lízingdíjak tőke- és kamatrésze közül csak a tőkerész után kellene áfát fizetni. Ez viszont némileg csökkentené a hagyományos lakáshitelek kamatelőnyét. Fizetendő díjak A konstrukcióknál lényeges az értékbecslés szerepe, mivel ha az eltér a lakásépítő által kínált ártól, és a vevő ennek ellenére mégis kitart a választott lakás mellett, akkor az árkülönbözet önrészként jelenik meg, ellenkező esetben beszélhetünk önrész nélküli konstrukcióról. Ugyancsak fontos szerep hárul a lakások átvételekor a műszaki ellenőrre, aki a lakás átvételénél segédkezik, s a minőségen túlmenően, ha az vevő extrákat is rendelt, akkor megvizsgálja, hogy a beruházó piaci áron vagy annál drágábban számította-e fel azokat. Használt lakásnál még tovább csökkenhetnek finanszírozási hányadok, ugyanis a felbecsült forgalmi értékből képzett, annál kisebb hitelbiztosítéki érték (az eddigi banki gyakorlat szerint ez a forgalmi érték 80-90 százaléka) 70 százalékára adnak finanszírozást a lízingcégek, ez azonban így szinte semmiben sem különbözik egy banki hiteltől. Persze – akárcsak a bankhitelek esetében – ha valakinek van másik ingatlana és azt úgynevezett kiegészítő ingatlanfedezetként felajánlja, akkor akár a lízingbe vett ingatlan teljes forgalmi értékét, sőt annál többet is igényelhet. A finanszírozást első lépcsőben drágítja két vaskos tétel: a folyósítási díj, amely a hitel 1,5 százaléka körül van, illetve a 2 százalékos illeték, amelyet a lízingcég fizet az államnak, s ezt bizony továbbhárítja az ügyfélre. Amit még a szerződésről tudni érdemes A szerződés kikötései között található egy tartozáselismerő nyilatkozat is, ennek értelmében a szerződés felmondása esetén az ügyfélen – külön peres eljárás nélkül – végrehajtható a szerződésben szereplő összeg, ha a lízingbevevő bármely szerződéses kötelezettségének teljesítését elmulasztaná. Szigorú szabály, hogy a lízingbevevő csak három év után jogosult az előtörlesztésre, addig bizony nem kerülhet birtokon belülre, ráadásul csak egyösszegű előtörlesztést enged meg a szerződés (hitelszerződések esetén részleges előtörlesztés is lehetséges), ugyanis a lízingbevevőnek vételi joga van a lízingelt ingatlanra. Szintén érdekes, hogy a lízingbevevőnek általában számlát kell nyitnia az adott pénzintézetnél, s bár nem kell, hogy a jövőben arra utalja a jövedelmét, ám minden hónap a megadott időpontig át kell utalni a számlára a havi lízingdíj összegét. Az első három hónap lízingdíja az OTP-nél egyébként nem is számít befizetett törlesztőrészletnek, ami egy nagyon hasznos intézmény – az óvadék – bevezetését jelenti a lízingszerződésnél. Ha az ügyfél bármikor a futamidő alatt bármilyen okból egy-két-három havi törlesztést elmulasztana, akkor ebből fizeti ki magának azt a lízingcég, ugyanis ez a törvény által biztosított úgynevezett dologi fedezet éppen erre való. Ha a lízingcég leemelt valamilyen összeget erről a számláról, akkor azt vissza is kell töltenie az ügyfélnek. Baj esetén a lízingcég arra is hajlandó, hogy a lízingszerződést rekalkulálja, azaz készek új törlesztőrészletet megállapítani. Kinek, miért jó ? A lakáslízing biztonságot jelent a finanszírozónak, hiszen itt nincsen árverés, hitelbiztosítéki érték és jelzálogjog érvényesítése: ha a lakásban lakó nem fizet, ki lehet tenni, mint egy bérlőt. Az elsődleges felmérések szerint olyan vállalkozók és cégtulajdonosok lesznek a lízingbe vevők között, akik ugyan magas céges forgalmat bonyolítanak, de alacsony igazolható jövedelmük van és további jelzálog ingatlanokat egy esetleges hitelügyletbe nem kívánnak, vagy nem tudnak bevonni. A vállalkozók számára azért is vonzó a lakás lízing – taglalják a sajtóelemzések - mert „a lízing nem minősül kölcsönnek, nem igényel saját erőt, nem terheli a társaság hitelkeretét, a lízing díj előre tervezhető költséget jelent a cégnek, adózási szempontból is kedvező, hiszen az adott ingatlan amortizációja csökkenti a társaság adóalapját” (NapiOnline) A lakás lízing elsősorban azoknak a jelenlegi lakásbérlőknek nyújt megoldást, akik nem tudnak jelentősebb önrészt mozgósítani és/vagy jelzálogként ingatlant felajánlani, hogy saját lakáshoz jussanak. Piaci szereplők A lízing cégek 2005 júliusában kezdtek érdeklődni a lakáslízing, mint üzleti lehetőség iránt, ekkor lépett hatályba ugyanis az a törvénymódosítás, mely lehetővé tette, hogy a lízingbe adó cégek – az ipari és kereskedelmi célú ingatlanokhoz hasonlóan – a lakások lízingelésénél is visszaigényeljék az áfát. A piacra elsőként belépő OTP-SCD Lízing után négy bank leányvállalata is beszáll a hazai lakáslízingpiacra a jövő év elején – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az első belépő a CIB Leasing lesz, amely már a jövő év első napjaiban megkezdi a szolgáltatást, a következő a HVB Leasing Hungary lehet, majd őket az Erste Leasing követheti. A K&H Ingatlanlízing ZRt.-t pedig a napokban engedélyezte a PSZÁF. Januárban kezdi meg működését a Biggeorge’s Vagyonkezelő Rt. kezében lévő BG Magyarország Lízing Rt. és a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Rt. is, miután közel egyéves előkészítés után a társaságok megkapták az induláshoz szükséges engedélyeket. Az új cégek egymást kiegészítő ingatlanlízing- és jelzáloghitel-szolgáltatásukat BG Hitel & Lízing márkanév alatt kínálják majd ügyfeleiknek. (forrás: Napi Gazdaság, Figyelő)

Kapcsolódó cikkek:

Új szereplő a lakáslízing piacon

Lakást önerő nélkül? - Már csak pár nap...

Ne vegye, lízingelje ! – új konstrukció a lakáspiacon

Önerő nélkül lakáshoz jutni - nem lehetetlen csak drága

Súlyos dolog derült ki a CSOK Plusz igényléséről: ez rengeteg magyarnak keresztbe tehet

Egy törvénytervezet alapján a helyi önkormányzatok dönthetnek arról, hogy kik költözhetnek az adott településre.

Új világ jön a hitelcsapdába került magyaroknak: rengeteg embert érint az új törvény

Az Országgyűlés elfogadta a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról szóló törvényt, amely egy uniós irányelvét ülteti át a magyar jogrendbe.

Ezt a hitelt választják most a legtöbben itthon: tudnak valamit az így számoló magyarok?

Jelentősen, mintegy 40 százalékkal nőtt a lakáscélú és szabad felhasználású lakossági jelzáloghitelek kihelyezett összege az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

Fájó milliókat bukott, aki így vett lakást az utóbbi időben: rengetegen sétáltak bele a csapdába

A lakásvásárlás előtt állók számára talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor érdemes belevágni az egész folyamatba.

Brutál növekedést könyvelhetett el tavaly a Revolut: sokkoló, hány magyar felhasználójuk van már

A magyarországi ügyfélkör 42%-kal bővült, meghaladva az 1,7 millió főt.

Gigaleállás jön az OTP-nél: fizetni, pénzt felvenni se lehet majd, mutatjuk a részleteket

Több fejlesztés miatti leállást is bejelentett az OTP bank, mutatjuk, hogy pontosan mi és mikor marad majd ki a szolgáltatások közül.

Sorban állnak a magyarok a hitelekért: nem hajlandók elengedni, ez már mindig így marad?

Lassú javulást mutat a magyar lakosság pénzügyi helyzete, és ezzel a hitelfelvételi hajlandóság is növekedésnek indult.

Tényleg bejöttek az új lakáshitel-programok? Egekben a lakásárak, nem könnyű jósolni

A hazai ingatlanpiac folyamatosan változik, és az új lakáshitel-programok új lendületet adhatnak a vásárlói kedvnek – vagy akár bizonytalanságot is kelthetnek.

Újabb bank állt be a sorba: olcsó lakáshiteleket szórnak szét, óriási az érdeklődés

A Gránit Bank is elindul az 5 százalékos önkéntes kamatplafonnal, a pénzintézetnél április 15-től érhető el a kedvezményes kamatozású kölcsön.

Jó hír az OTP-ről: javított a bank besorolásán a nemzetközi hitelminősítő

A Standard and Poor's hétfőn felminősítette az OTP Bankot, így a pénzintézet besorolása immár magasabb, mint a magyar állam szuverén adósminősítése.

Egyre többen írják alá ezt a banki papírt: nem lenne kötelező, mindenük oda lehet

Meglepően hangozhat, ám mégis több ezren vállalnak kezességet valaki más kötelezettségeiért Magyarországon. Nem árt azonban tisztában lenni a kezességvállalás szabályaival.

Fontos hír érkezett rengeteg magyar megtakarításáról: komoly változások lesznek 2026-ig

Sajtótájékoztató keretei között ismertették a Cofidis vezetői a Cetelem-akvizíció aktuális helyzetét.

Elérte a plafont a lakáspiac? Márciusban az árak már fékezték a keresletet

Márciusban az árak már fékezték a keresletet az ingatlanpiacon - közölte a Duna House hétfőn.

Revolut ügyfelek, figyelem! Nagyon fontos bejelentés érkezett a virtuális banktól, erre kell készülni

A bankok több milliárd forintot buknak a kormány új készpénzhasználathoz kötődő rendeletén.

Hiába Trump kegyelme, újabb sokkot kapott a forint: cudar idők várnak a magyar fizetőeszközre

Január elején süllyedt mélypontra a forint árfolyama, amikor az euró 416 forint fölé drágult.

Kőkemény ítéletet hozhat a hitelminősítő a magyar gazdaságról: ez nagyon fájni fog

A legnagyobb kérdőjel a hitelminősítő szemében továbbra is a költségvetési pálya.

Kiderült, már ekkora fizetés is elég, hogy megkapd a munkáshitelt: özönlenek rá a magyarok

A tízmilliárdos szinthez közelít a magyarországi munkáshitel-állomány

Óriási hiteldilemma előtt áll rengeteg magyar család: milliókat spórolhatnak így, de van egy bökkenő

Az MNB legfrisseb adatai alapján idén februárban már megközelítette a 17,3 millió forintot az újonnan felvett szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos szerződéses összege.

A Hitel rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír