Kinek jó a lakáslízing ?

Pénzcentrum

2005. december 6. 06:20

Az első lakáshoz jutás, lakásvásárlás, ingatlanbefektetés mindig fontos döntés az ember életében. Mielőtt azonban a végleges döntést meghoznánk, nem árt ha körülnézünk a finanszírozási konstrukciók között. Választhatunk a hiteltermékek közül, de van valami egészen új is a piacon: ez pedig nem más mint az ingatlanlízing.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elmúlt néhány hétben rengeteget foglakozott ezzel a finanszírozási formával a sajtó, és újabbnál újabb pénzintézetek is igyekeznek minél hamarabb egy szeletet kihasítani maguknak, a még formálódó piacból. Nézzük meg tehát pontosan miről is van szó. A termék Az új autó lízingeléséhez hasonló finanszírozási forma azzal jár, hogy a lakás vevője (lízingbe vevő) az új otthon kiválasztása után havi lízingdíjat fizet, ám csak akkor válik tulajdonossá, ha a futamidő lejár, addig a lízingbe adóé az ingatlan. A lízingszerződést ötévente meg kell újítani, hiszen az ilyen időközönként lejár, háromhavonta pedig bizony be kell mutatni – igaz, ezt faxon is elfogadják – a lakás befizetett rezsiszámláit is A konstrukciónak, csakúgy mint minden egyéb pénzügyi terméknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Előnyként értékelhetjük azt, hogy a lakáslízing befizetett lízingdíja önerőnek számít, ha a lízingbevevő néhány év elmúltával úgy dönt, hogy egy másik fizetési konstrukcióval (pl.: jelzáloghitel) újra-finanszíroztatja lakását. Előny lehet még, hogy a futamidő alatt többször is lehet devizanemet váltani, bár a költség miatt nem biztos, hogy megéri. Egyetlen biztosnak vehető hátránya van a fizetési konstrukciónak: várhatóan négy-hat százalékkal magasabb lesz a teljes hiteldíj mutatója (THM), mint az állami támogatású forinthitelnek. Azonban a jövő évi adótörvények módosító indítványai között szerepel egy, amely szerint a lízingdíjak tőke- és kamatrésze közül csak a tőkerész után kellene áfát fizetni. Ez viszont némileg csökkentené a hagyományos lakáshitelek kamatelőnyét. Fizetendő díjak A konstrukcióknál lényeges az értékbecslés szerepe, mivel ha az eltér a lakásépítő által kínált ártól, és a vevő ennek ellenére mégis kitart a választott lakás mellett, akkor az árkülönbözet önrészként jelenik meg, ellenkező esetben beszélhetünk önrész nélküli konstrukcióról. Ugyancsak fontos szerep hárul a lakások átvételekor a műszaki ellenőrre, aki a lakás átvételénél segédkezik, s a minőségen túlmenően, ha az vevő extrákat is rendelt, akkor megvizsgálja, hogy a beruházó piaci áron vagy annál drágábban számította-e fel azokat. Használt lakásnál még tovább csökkenhetnek finanszírozási hányadok, ugyanis a felbecsült forgalmi értékből képzett, annál kisebb hitelbiztosítéki érték (az eddigi banki gyakorlat szerint ez a forgalmi érték 80-90 százaléka) 70 százalékára adnak finanszírozást a lízingcégek, ez azonban így szinte semmiben sem különbözik egy banki hiteltől. Persze – akárcsak a bankhitelek esetében – ha valakinek van másik ingatlana és azt úgynevezett kiegészítő ingatlanfedezetként felajánlja, akkor akár a lízingbe vett ingatlan teljes forgalmi értékét, sőt annál többet is igényelhet. A finanszírozást első lépcsőben drágítja két vaskos tétel: a folyósítási díj, amely a hitel 1,5 százaléka körül van, illetve a 2 százalékos illeték, amelyet a lízingcég fizet az államnak, s ezt bizony továbbhárítja az ügyfélre. Amit még a szerződésről tudni érdemes A szerződés kikötései között található egy tartozáselismerő nyilatkozat is, ennek értelmében a szerződés felmondása esetén az ügyfélen – külön peres eljárás nélkül – végrehajtható a szerződésben szereplő összeg, ha a lízingbevevő bármely szerződéses kötelezettségének teljesítését elmulasztaná. Szigorú szabály, hogy a lízingbevevő csak három év után jogosult az előtörlesztésre, addig bizony nem kerülhet birtokon belülre, ráadásul csak egyösszegű előtörlesztést enged meg a szerződés (hitelszerződések esetén részleges előtörlesztés is lehetséges), ugyanis a lízingbevevőnek vételi joga van a lízingelt ingatlanra. Szintén érdekes, hogy a lízingbevevőnek általában számlát kell nyitnia az adott pénzintézetnél, s bár nem kell, hogy a jövőben arra utalja a jövedelmét, ám minden hónap a megadott időpontig át kell utalni a számlára a havi lízingdíj összegét. Az első három hónap lízingdíja az OTP-nél egyébként nem is számít befizetett törlesztőrészletnek, ami egy nagyon hasznos intézmény – az óvadék – bevezetését jelenti a lízingszerződésnél. Ha az ügyfél bármikor a futamidő alatt bármilyen okból egy-két-három havi törlesztést elmulasztana, akkor ebből fizeti ki magának azt a lízingcég, ugyanis ez a törvény által biztosított úgynevezett dologi fedezet éppen erre való. Ha a lízingcég leemelt valamilyen összeget erről a számláról, akkor azt vissza is kell töltenie az ügyfélnek. Baj esetén a lízingcég arra is hajlandó, hogy a lízingszerződést rekalkulálja, azaz készek új törlesztőrészletet megállapítani. Kinek, miért jó ? A lakáslízing biztonságot jelent a finanszírozónak, hiszen itt nincsen árverés, hitelbiztosítéki érték és jelzálogjog érvényesítése: ha a lakásban lakó nem fizet, ki lehet tenni, mint egy bérlőt. Az elsődleges felmérések szerint olyan vállalkozók és cégtulajdonosok lesznek a lízingbe vevők között, akik ugyan magas céges forgalmat bonyolítanak, de alacsony igazolható jövedelmük van és további jelzálog ingatlanokat egy esetleges hitelügyletbe nem kívánnak, vagy nem tudnak bevonni. A vállalkozók számára azért is vonzó a lakás lízing – taglalják a sajtóelemzések - mert „a lízing nem minősül kölcsönnek, nem igényel saját erőt, nem terheli a társaság hitelkeretét, a lízing díj előre tervezhető költséget jelent a cégnek, adózási szempontból is kedvező, hiszen az adott ingatlan amortizációja csökkenti a társaság adóalapját” (NapiOnline) A lakás lízing elsősorban azoknak a jelenlegi lakásbérlőknek nyújt megoldást, akik nem tudnak jelentősebb önrészt mozgósítani és/vagy jelzálogként ingatlant felajánlani, hogy saját lakáshoz jussanak. Piaci szereplők A lízing cégek 2005 júliusában kezdtek érdeklődni a lakáslízing, mint üzleti lehetőség iránt, ekkor lépett hatályba ugyanis az a törvénymódosítás, mely lehetővé tette, hogy a lízingbe adó cégek – az ipari és kereskedelmi célú ingatlanokhoz hasonlóan – a lakások lízingelésénél is visszaigényeljék az áfát. A piacra elsőként belépő OTP-SCD Lízing után négy bank leányvállalata is beszáll a hazai lakáslízingpiacra a jövő év elején – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az első belépő a CIB Leasing lesz, amely már a jövő év első napjaiban megkezdi a szolgáltatást, a következő a HVB Leasing Hungary lehet, majd őket az Erste Leasing követheti. A K&H Ingatlanlízing ZRt.-t pedig a napokban engedélyezte a PSZÁF. Januárban kezdi meg működését a Biggeorge’s Vagyonkezelő Rt. kezében lévő BG Magyarország Lízing Rt. és a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Rt. is, miután közel egyéves előkészítés után a társaságok megkapták az induláshoz szükséges engedélyeket. Az új cégek egymást kiegészítő ingatlanlízing- és jelzáloghitel-szolgáltatásukat BG Hitel & Lízing márkanév alatt kínálják majd ügyfeleiknek. (forrás: Napi Gazdaság, Figyelő)

Kapcsolódó cikkek:

Új szereplő a lakáslízing piacon

Lakást önerő nélkül? - Már csak pár nap...

Ne vegye, lízingelje ! – új konstrukció a lakáspiacon

Önerő nélkül lakáshoz jutni - nem lehetetlen csak drága

Jókora újdonsággal indul az otthonfelújítási program 2025-ben: de van néhány bökkenő

2025-től újraindul az otthonfelújítási program, a feltételek nagyon hasonlóak lesznek, mint amit 2021-2022-ben megismerhettünk, de azért vannak nagyobb eltérések is.

Most érkezett: változhatnak a végrehajtás szabályai Magyarországon: sokan lélegezhetnek fel

Lépéseket tesznek a társadalom alacsonyabb jövedelmű és sérülékenyebb csoportjainak védelme érdekében a végrehajtási szabályok módosításával

Elképesztő, hány gyerekre adósodtak el a magyar szülők: mi lesz velük, ha mégsem jön a baba?

A Magyar Nemzeti Bank publikációjából kiderül, hogy a CSOK Pluszt igénylő házaspárok mekkora családot szeretnének.

5 millió forint maradhat rengeteg magyar hiteles zsebében: ha ez élesedik, habzsi-dőzsi lesz

Múlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy a 35 évnél fiatalabbak számára havonta 150 ezer forintig adnának lakhatási támogatást.

Súlyos büntetés járhat, ha megsértjük ezt a hitelfeltételt: milliókat bukhat rengeteg magyar

A 4 millió forint kölcsön után akár 1 millió forint is lehet az egyszeri büntetés.

Ajándék hitelből? Erre nagyon figyelj 2024 karácsonyán: sokan beleesnek az ilyen csapdákba

A kampány célja a felelős kiadástervezés, vásárlás és – szükség esetén – kölcsönfelvétel elősegítése annak érdekében, hogy ne terheljük „ajándék” hitellel a karácsonyi ünnepeket.

Ki nem találnád: gyengült a forint kedd estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedd kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Megjárta, aki ma ebbe fektette a pénzét a Budapesti Értéktőzsdén

A részvénypiac forgalma 30,4 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.

Fontos dolgok derültek ki a kedvezményes lakáshitel igényléséről: ez rengeteg magyart érint

Az 5 évig fix kamatozású hitelek esetében a jövedelem kisebb része fordítható hiteltörlesztésre.

Itt vannak az 5%-os lakáshitelkamat feltételei: rengetegen járhatnak jól, ekkortól lehet igényelni a bankoknál

Elindul az 5%-os lakáshitel akció: csak fiataloknak, csak első lakásra, és csak zöld otthonokra.

Ez kemény: magyarok tömegeire nem számíthat a családja ebben a dologban, sok pénz múlik rajta

A magyarok leginkább azért tartják fontosnak a pénzügyi tudást, mert így jobban ki tudják használni a lehetőségeiket.

Kicsit távolabb a 410-es határ: erősödött hétfő reggelre a forint

Az eurót reggel hét órakor 407,58 forinton jegyezték a péntek este hét órai 408,08 forint után.

Megjelentek az új otthonfelújítási program szabályai: ezek a részlete, jobb felkészülni

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új Vidéki Otthonfelújítási Program tervezetét, amely 2025 elejétől 2026 közepéig lesz elérhető az 5 000 fő alatti településeken.

Évtizedes várószóbák vannak egy lakásért Budapesten: ehhez egy élet munkája is kevés lesz

A jelenlegi szabályozás szerint a jelzáloghitelt igénylők többsége az ingatlan értékének minimum 20%-át kénytelenek önerőként felmutatni.

További fontos részletek derültek ki az új munkáshitelről: erről mindenkinek tudnia kell, aki gondolkodik rajta

A társadalmi egyeztetési szakaszban lévő rendeletből most még jópár további részletszabály is kiderült.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

Szerdán a BUX 157,06 pontos, 0,2 százalékos emelkedéssel 77 123,76 ponton zárt.

Váratlan részletek derültek ki az új munkáshitelről: erről tudjon, aki gondolkodik rajta

A mai nap kezdetét veszi a munkáshitel társadalmi egyeztetése, amelynek keretében a kormány 2025 januárjától 4 millió forintnyi kamatmentes hitelt biztosít.

Máris hozzányúlhatnak a CSOK Plusz feltételeihez: vajon mi állhat a háttérben?

Az éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján érdemben változhatnak a CSOK Plusz feltételei.

A Hitel rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír