Leégtél? Ne dőlj be ezeknek a városi legendáknak, többet ártanak, mint hinnéd!

Az utóbbi évtizedekben egyre több egészségügyi probléma származik a napfénynek való tartós kitettségből, aminek az a magyarázata, hogy a légkört védő ózonköpeny sérülése miatt módosult a földfelszínre – és így az emberi bőrre – jutó napfény mennyisége és minősége is. A jelenség oka, hogy az ipari és mezőgazdasági kemizáció, valamint a környezetszennyezés miatt az ultraibolya (UV) fény spektruma a rövidebb hullámhossz felé tolódott el.

A következő UV-térképen látszódik, és mindig ellenőrizhetjük, hogy erős vagy extrém-e az UV-B sugárzás, így nyári napokon könnyen eldönthetjük, elindulhatunk-e a bőrünket védő naptej, valamint szalmakalap és hűsítő italok nélkül:

Forrás: idokep.hu/uv

A napallergia pontos kiváltó oka még nem ismert, azonban a hajlamosító tényezők mellett a kialakulásában az UV-A és UV-B sugaraknak egyaránt szerepe lehet. A napégés a napfény UV-sugárzása miatt kialakuló bőrsérülés. A bőrben elnyelődő fényenergia következtében szabad gyökök és gyulladást keltő fehérjék keletkezhetnek.

A napégés tünetei

A napégés a súlyosságától függően többféle tünettel járhat. Az enyhe fokú leégés során bőrpír jelentkezhet már fél óra napon való tartózkodás után is. Ilyenkor a bőr érzékennyé válik, de akár égésszerű érzés vagy fájdalom is jelentkezhet.

Ha a napnak kitett bőrfelületet lényegesen nagyobb mennyiségű (hosszabb idejű) sugárzás éri, mint amennyit a bőr pigmentjei (melaninsejtjei) ki tudnak védeni, a tünetek inkább a klasszikus égési sérüléshez hasonlítanak, így például akár hólyagok is megjelenhetnek. Egyes esetekben a napégéshez kiütések, hidegrázás, illetve láz is társulhat. Igen súlyos esetben a leégés hőgutához vezethet.

A napégés oka

A napból érkező sugárzások egyike az ultraibolya sugárzás (UV), melynek több fajtája van: a nagy hullámhosszú UV-A, a közepes hullámhosszú UV-B és a kis hullámhosszú UV-C, melyek a különböző napszakokban más és más mennyiségben érik a bőrfelszínt. A bőr a saját védelmére melanint termel, melynek színe barna. Ha a beérkező sugárdózis a napból nagyobb, mint amennyitől a bőr még meg tudja védeni magát, bekövetkezik a leégés.

A szemre és a bőrre leginkább az UV-B és az UV-C gyakorol káros hatást. A legintenzívebb napsugárzás időszaka a nyári hónapok tizenegy körüli óráitól kora délutánig, körülbelül három óráig tart. Ebben az időszakban ajánlott elkerülni a közvetlen napfényen való tartózkodást.

A nap elleni védelem azonban nemcsak a nyári hónapokban fontos, hanem például síelés során is leéghet az ember, mivel a fehér havas felületek visszaverik a napfényt. Emellett a napsugarak a vizek felső egy méterén is áthatolnak, így vízben is le lehet égni.

A napégés szövődményei

A napégés szövődménye lehet rövid távon a hőguta, hosszú távon, különösen gyakori leégések esetén pedig egyes bőrdaganatok kialakulása (pl. melanoma malignum, basalioma). Emellett az életük során túl sokat napozók, szoláriumozók bőre lényegesen hamarabban mutatja az öregedés jeleit is a bőr csökkent rugalmassága, illetve a korai ráncosodás miatt.

A súlyos napégés járhat égéssel (elsőfokú vagy másodfokú) és hólyagképződéssel is. A hólyagok felszakadva hámhiányt hozhatnak létre, amelyek olykor akár felülfertőződhetnek. A gyermekek és idős emberek leégése a legveszélyesebb.

A napégés helyes kezelése

A napégés diagnosztizálása a tünetek (fájó, piros, égő, esetleg felhólyagosodott bőr) és az előzmények alapján történik.

• Napégés után jótékony hatású lehet a langyos vagy hideg vizes zuhany vagy borogatás. Lényeges a hidratáltság fenntartása, azaz a sok folyadék fogyasztása.
• Napégés után kerülje a közvetlen napfényt. Amennyiben hőemelkedés vagy fájdalom jelentkezik, meg lehet fontolni láz- és fájdalomcsillapítók beszedését.
• Ha a napégés következtében hólyagok jelennek meg, akkor steril kötésre van szükség, melyet orvos helyez fel a felülfertőződés megakadályozása végett. A hólyagokat nem szabad bántani vagy kiszúrni. Súlyos esetben infúzióra, antibiotikumra is szükség lehet.

Pontosan ezért ne dőljünk be városi legendáknak!

Rengeteg tévhit kering az interneten, mivel és hogyan érdemes kezelni a napégett bőrt. Ezek közül néhány:

Péládul sokan mondják, hogy célszerű különböző tejtermékeket – tejfölt, joghurtot, tejet – tojást, ecetet, zsírt vagy akár étolajat kenni leégett bőrünkre. Ezek nemcsak hatástalanok, hanem kifejezetten veszélyesek is, mivel mélyíthetik az égési sérüléseket, valamin különböző fertőzésekhez vezethetnek!

Használatuk valószínűleg azért terjed el, mert például a hűtőszekrényből kivett tejföl hűvöse átmenetileg valóban kellemes érzést okozhat, az ecetes borogatás pedig rövid ideig ténylegesen blokkolhatja az érzőidegeket. Azonban a pillanatnyi enyhülés hosszú távon csak tovább ront az állapoton, és feleslegesen növeli a komplikációk kialakulásának a kockázatát.